Plumber

 Ford Modell T Van 1921.

(Matchbox)

felújítás

 

 

A Ford T modellje már nem csak a személyek szállítására volt hivatott. A tömeges autózás magával hozta az iparosok, kereskedők mobilitási igényét is. Így került egyre nagyobb csomagtartó vagy doboz a T modellek hátsó részére. A szóban forgó 1921-es kiadás már komoly puttonyos kialakítással büszkélkedett. nem utolsó sorban hasznos reklámfelületet biztosítva a tulajdonosának. 

 

 

 

 A Ford első sorozatgyártású, így az első tömegesen megfizethető autója 1908-ban jelent meg így elérhetővé téve az autós utazást a középosztálybeli amerikaiak számára. A viszonylag alacsony ár részben a Ford hatékony gyártásának volt az eredménye, beleértve az összeszerelő soros gyártást az egyedi kézi gyártás helyett. Nemcsak azért volt sikeres, mert olcsó mobilitást és szállítást biztosított tömeges méretben, hanem azért is, mert az autó innovációt jelentett a feltörekvő középosztály számára, és az Egyesült Államok modernizációs korának erőteljes szimbólumává vált. Több mint 15 millió eladott autójával ez volt a legtöbbet eladott autó a történelemben, mielőtt 1972-ben a Volkswagen Bogár megelőzte.

 

  

 

 2,9 literes, 20 lóerős, soros négyhengeres motor hajtotta és így elérte a 68 km/h végsebességet is. A motor képes volt benzinnel, kerozinnal vagy etanollal is működni. A motort vízszivattyúval hűtötték. A gyújtásrendszer a lendkerékbe beépített alacsony feszültségű mágnessel működött, amely váltakozó árammal látja el a tekercseket a gyújtógyertyák meghajtására. Az acetilén gázlánglámpát és az olajlámpákat felváltva 1915-ben fogadták el a mágneses elektromos világítást, de az elektromos indítást csak 1919-ben kínálták. Erőátvitele bolygókerekes hajtómű, amelyet akkoriban "háromsebességes" néven ismertek. Ma kétsebességesnek számít, mert a három sebesség közül az egyik hátramenetes. A gázkar vezérlése a kormányon található karral történik. A T modell felfüggesztése keresztirányban elhelyezett, félig ellipszis alakú rugóból állt az első és a hátsó tengelyein, amely lehetővé tette a kerék nagy függőleges mozgását, hogy megbirkózzanak a korabeli földutakkal. A T modellben nem volt modern üzemi fék. A jobb lábpedál szalagot húzott a sebességváltó dobja köré, így megakadályozta a hátsó kerekek elfordulását. A kerekek fából készült tüzérségi kerekek voltak, acél hegesztett küllővel, pneumatikus klinker típusú gumiabroncsokkal. 

 

A kisautó nem a Matchbox Yesteryear sorozatának tagja, hanem a rendes 1-75-ös sorban kapott helyet 1990-től. Érdekessége, hogy saját, dizájn kerekeket kapott és szerencsére nem erőltették rá az akkor futó sztenderd SF kerekek valamelyikét. Elfogadható pontosságú, részletezettségű az 1/52-es léptékű kisautó kialakítása. Mivel igen komoly felületei vannak, kiváló alap reklámok elhelyezésére. Nem is hagyta ki a cég ezt a lehetőséget, millió féle színkombinációval és valós vagy fantázia alapú dekorációval látták el a kisautót az évek során. Ami szintén nem kevés, hiszen 2020-as az utolsó megjelenése. A kerék maga bár egy darabból van és alapvetően fekete színű, azért akadt az évek során kétrészes arany, ezüst  vagy fehér színű küllő is a sorozatban. Az én kisautóm is egy felújításért kívánkozott így kapott egy korabeli vízvezeték-szerelői dekort, a múlt század eleji visszafogottabb színvilággal. mert az ne gondolja senki, hogy a Matchbox kínálatában levő harsány színek valós alapot tükröznek. Az eredeti T Fordok festése a sötétebb színekhez állt közelebb, aminek fillérb… centmegtakarító oka volt: kevesebb pigment kellett a sötét színekbe.

 

Pbilt 2.: A közepes

 Peterbilt Wreck Truck

(Matchbox)

bemutató

 

  Az eredeti, Matchbox által megvalósított kamionmentőről itt volt szó. De azért van fejlődés ebben az irányban is, ha már ilyen jó az alap.

Az én kamionmentő változatom eredetileg betonmixer lehetett a kimélyített alváz alapján. Ezt befedtem és egy régebbi Faun darusautó gémjét kapta meg kompletten. Így már közelít a valóságos technikához a dolog, de még a gémen is kellett alakítani. A gémvéget levágva, ívelt drótkötél kivezetőket helyeztem el, amiből drótkötél imitációk futnak kifelé. Erre kerültek a drótból hajlított kampók. Igaz, így már nem játszható (annyira), de viszont léptékhelyes(ebb).

1. A kicsi

2. A közepes

3. A nagy

Boss 5: A versenyző

 Boss IMSA Mustang (5)

(Matchbox)

átalakítás

 

 Az eredeti Boss Mustangot már a Matchbox is följavította (a jól sikerült formáról még egy bőrt lehúztak), így az én változatom inkább csak a dekorációt érintette. Úgy ítéltem meg, hogy a csillogó belső jól mutat a fekete kaszniban, így azt is meghagytam olyannak. Az 1983-ban megjelentetett fekete IMSA változatot követte aztán sárga, piros, narancs szín is, különféle dekorokkal egészen 1999-ig. A vége felé már egészen elképesztő kerekeket tettek alá, de játszótereken ez nem okozott gondot.

Az IMSA a WIKI szerint: a Nemzetközi Motorsport Szövetség (IMSA) egy észak-amerikai sportautó-versenyeket szankcionáló szervezet, amelynek székhelye a floridai Daytona Beach-ben található, az FIA ACCUS részlegének fennhatósága alatt. John Bishop, az SCCA (Sports Car Club of America) korábbi ügyvezető igazgatója és felesége, Peggy indította el 1969-ben Bill France Sr., a NASCAR segítségével. 2014-től az IMSA a WeatherTech SportsCar Championship szankcionáló testülete, amely a Grand-Am Road Racing és az American Le Mans Series egyesüléséből származó első számú sorozat. Az IMSA a NASCAR tulajdonában van, mint a vállalat részlege.

1. Az eredeti

2. A mozgó

3. A szerény

4. A feltűnő

5. A versenyző

 

 

 

Boss 4: A feltűnő

 Boss Mustang (4)

(Matchbox)

átalakítás

Az alap Boss-okból sok példány futott a világban és mivel erősen játszásra ingerelt, így eléggé amortizálódtak is. Ezért hamar lehetett találni felújítandó darabot, Vagy átalakítandót, ha esetleg valamely része már nem lenne teljesen a helyén. Ez a sorozat első ilyen tagja.

 

 

Az átalakítás itt abból állt, hogy a króm belteret fehérré varázsoltam a mozgó motorházfedél és a nyolc hengerimitáció helyére pedig egy másik sorstársról származó motorblokk került, észszerű mértékben besüllyesztve. Minimális matricázást kapott illetve egy hátsó ablak sötétítést.

1. Az eredeti

2. A mozgó

3. A szerény

4. A feltűnő

5. A versenyző

Box 25.: RR teher

   Egyedi dobozok, egyedi kisautókhoz

25.  RR SS Touring

 Az eredeti bejegyzés itt olvasható.

 

 

 

Boss 3 : A szerény

  Boss Mustang (3)

(Matchbox)

átalakítás

   Az alapmodellt vagyis a Boss Mustangot már bemutattam itt. Most tehát valami másféle ötlet kellett. Kicsit egyszerűbb, kicsit utcaibb módosítás. Meghagytam a csillogó belteret de a motorház fedélnél követtem el egy kis átalakítást. A motorház fedél közepét megemeltem, így elöl egy keskeny  légbeömlő nyílás keletkezett. Szerény matricázást kapott és már állt is be a sorba a testvérei mellé.

 

1. Az eredeti

2. A mozgó

3. A szerény

4. A feltűnő

5. A versenyző

RR SS Touring

 Rolls-Royce Silver Shadow Touring

(Matchbox)

átalakítás

update 

 

A Rolls-Royce kisautókhoz és az átalakításukhoz igencsak mértéktartással és kellő fegyelemmel vagy tisztelettel kell hozzáállni. Mégiscsak valahol az autómárkák hierarchiájának csúcsa közelében vannak többféle szempontból is. Ezen elveket figyelembe véve történtek azok a változások a Silver Shadow-val amikről ez a képes beszámoló szól. Más olvasatban viszont azt láthatjuk, hogy van még visszaút a kidobásra érett Matchboxoknak is. Persze ehhez kicsit több türelem kell, mint egy átfestéshez, de megéri a törődést.

 

De bármennyire is robusztus felépítésűek, bizonyos erőhatásoknak a spiáter küszöbök és a tetőoszlopok már nem tudnak ellenállni. Elhajlanak, kitörnek. Deformálódik a tető és az egész karosszéria. Innen szép a tervezett cél elérése!

Mivel a kisautóból már van a garázsomban, így nem akartam még egy ugyanolyat mellétenni más színben. Ezért gondolkodtam el a lehetséges verziókról. Kabrió már volt korábban. Mi jöhet még? Hát a kombi! Ami tulajdonképpen nem egy szentségtörés, mert valóságban is készültek kombiváltozatok a Rollsok szinte minden verziójából, meg készülnek az újakból is.

A kisautó a szétszereléskor hullott darabjaira, így nem maradt más, mint egy kicsit másképpen összerakni a puzzle-t. A csomagtartó fedélét külön kivágtam, mert az kellett egy kabrió hiányos hátuljára (erről majd máskor), és amúgy sincs rá itt szükség. A maradék darabok összeállítására stratégiát kellett kitalálnom, mivel sosincs annyi kezem és időm, amivel minden részt egyszerre össze tudnék szorítani a ragasztó száradásáig. Így szakaszosan illesztettem össze a dolgokat. A két oldal két különböző helyen volt eltörve. Ezeket oldalanként ragasztottam össze. Az alkatrészek számát az ajtók is növelték, mivel úgy döntöttem, hogy nem lesznek többé nyithatóak, hanem az autó oldalának merevségét fogják növelni. Így az ajtókat is az oldalakhoz ragasztottam. Amikor a két oldal már megállt önállóan (nagyjából) a padlólemezhez passzítottam őket, a későbbi pontos illeszkedés érdekében. Még mindig nem álltak meg rendesen, mivel a dobozszerkezet – ami a stabilitást adja – nem volt teljes, nem ért körbe. A teljes hátsó rész hiányzott.

Itt kell szót ejteni az autó tetejéről és hátuljáról. A kocsi „C” oszlopa mindenképpen fontos volt, mivel ez került hátra „D” oszlopnak. Tehát megőriztem, egy kis darab tetővel, hogy a szögek is pontosan megmaradjanak. A tetőt – mivel úgy is toldani kell – kettévágtam. Belső merevítésként sztirollapot ragasztottam alá, ezzel állítva be a pontos pozícióját a két elemnek. Valójában az „A” oszloptól indul a tető, itt van fix helyzet. A „D” oszlop helyzete teljesen általam és a jóérzésemre bízva került kijelölésre. A padlólemezre tett két oldal, a tető összerögzített darabjai már a helyükön voltak. A „doboz” kialakításához már csak a hátsó ajtó hiányzott.

 

 Korábban már elhatároztam, hogy egy ablak nélküli (népiesen: lemezablakos) háromajtós verzió fog készülni belőle, így a belső kialakítás nem okoz gondot. Amúgy meg a Rolls-Royce kategóriában ez a kombi inkább egy reklám, mintsem a családi kirándulóautó. Tehát ezért a paneles kialakítás, valamint én is jobban el tudtam rá helyezni a reklámunkat. Kellett a felület!

Ehhez sztirolból vágtam ki a hátsó ajtót. Némi plasztikus szobrászkodás eredményeként besüllyedt a rendszám helye és rákerült a fogantyú/rendszámvilágítás alkatrész is. Az első lámpa-hűtőrács-lökhárító panel lökhárító részéből egy darab hiányzott, ezt is belefaragtam.

A puzzle-t összerakva más lett belőle

Itt volt az ideje, hogy összeálljon a kaszni doboza és végre kézbe vehető legyen az egész karosszéria egyben. Az elemek összeragasztása meg is hozta a kellő merevséget, amit belül még kis lapok beragasztásával fokoztam is, gondolván, hogy bizony kell majd rajta csiszolni bőven. Elkészültek és a helyükre kerültek az oldalsó ablakhelyettesítő panelek is. A tapaszolást és csiszolásokat követően azért szépen kialakult a tervezett forma. Időközben a beltérben is fejlődés volt. Megrövidült és kifestődött a beltér-panel, beragasztódott a rakteret elválasztó fal is. Ennek a merevítésben is fontos szerepe van. A kész autó a hatalmas felületeivel nagyon impozáns lett a testvérei közé állítva a garázs udvarán.

 

Az eredeti autó története még igazán nem volt meg ezeken az oldalakon, így azt alább pótlom.

 

A megbízhatóság relatív. Gyönyörűen megtervezett, és a korszak bármely más autójához képest a megbízhatóság is páratlan.

1965 és 1980 között a Silver Shadow volt a Rolls-Royce innovációs modellje. 2 ajtós limuzin, 2 ajtós kabrió (Corniche néven futtatva) és 4 ajtós limuzin változatokban lehetett hozzájutni. A John Polwhele Blatchley által tervezett autó volt az első a márkánál, amely önhordó karosszériát kapott – egyéb figyelemre méltó tulajdonságok mellett. A Silver Shadow-t eredetileg Silver Mistnek szánták, de az utolsó pillanatban Silver Shadow-ra cserélték, mivel a Mist németül „trágyát” vagy „szart” jelent…

 A kocsi teljesítményéről a gyár előkelő titokzatossággal csak annyit közölt, hogy pont elég. Lefordítva ezt a mai adatközpontú világunkra ez vagy egy 172 LE-s 6,2 literes V8-ast vagy egy189 LE-s 6,75 literes V8-ast jelentett.  Természetesen még karburátoros üzemanyag ellátással. Ez a teljesítmény egy GM féle Turbo-Hydramatic 400 háromfokozatú automata sebességváltón keresztül mozgatta a több, mint kéttonnás szerkezetet.  Érdekes jelenség egy angol, erősen arisztokratikus autónál egy francia megoldás, de valóban a Citroën engedélyével egy nagynyomású hidropneumatikus felfüggesztési rendszer volt alatta, kétkörös tárcsafékkel és hidraulikus önszintező felfüggesztéssel. A hátsókerék hajtású luxusjármű viszont csak 15” -os kerekeken gurult, igaz meglehetősen ballonos gumikkal. A Rolls-Royce ezzel az elrendezéssel magas fokú menetminőséget ért el. Végül is ezért (is) szerették korának legdrágább Rolls-át.

 Az autó belterébentermészetesen számos luxusfunkció volt. A bőr és a valódi fa alapeset ebben a szegmensben, a mesterséges anyagokat meg a szemfényvesztő megoldásokat még mellőzték abban az időben.  Viszont már elektromos ablakokkal és zárakkal szerelték, amelyek akkoriban újdonságnak számítottak. Ráadásul az első ülések – 4 irányban - elektromosan állítható pozícióval rendelkeztek. Alapára 6557 font volt a megjelenésekor. Lehet, hogy manapság nem hangzik soknak, de akkor ez körülbelül tízszer annyi volt, mint az akkori legkelendőbb népautó, az Austin 1100. A 30 057 példányban legyártott Silver Shadow modern dizájnja miatt bevonta az újgazdagokat és a hírességeket a vásárlói körbe. Persze a puristáknak nem tetszett, de a tehetősek tömegesen vették.  Amúgy a Silver Shadow a brit királyi család alapdarabja lett, és állítólag ez volt Margaret hercegnő egyik kedvenc autója a flottában, de Freddie Mercury-nek is volt ilyen, a futballlegenda George Bestnek, valamint az ikonikus és neves angol színésznek, Michael Caine-nek is.