Can Am Racer
(Corgi)
felújítás
A versenyautó modell noname. Nem is szép formájú. Azért egy rendes dekorációt kapott. Mehet a többi versenymodell közé.
Can Am Racer
(Corgi)
felújítás
A versenyautó modell noname. Nem is szép formájú. Azért egy rendes dekorációt kapott. Mehet a többi versenymodell közé.
Aston Martin DB10
(Hot Wheels)
bemutató
A DB10 egy egyedi, kétajtós kupé, amelyet az Aston Martin kizárólag a Spectre című James Bond-filmhez készített. Az autógyártó cég a Bond films franchise-zal kötött ötven éves együttműködését ünnepelte. A történetük azzal kezdődött, hogy a cég DB5-ös modelljét használták az 1964-es Goldfinger című filmben.
A DB10 tervezését az Aston Martin kreatív igazgatója, Marek Reichman vezette, a film rendezője, Mendes pedig szorosan együttműködött a csapattal. Az autót kifejezetten a filmhez fejlesztették ki, és tíz példányt építettek meg. Ebből a 10 autóból nyolc szerepelt a filmben, további kettő pedig promóciós célokat szolgált.Az Aston Martin kijelentette, hogy "a DB10 bepillantást enged az Aston Martinok következő generációjának jövőbeli tervezési irányába." Az autó padlólemeze a a V8 Vantage alapját képező VH Platform módosított változata. A DB10 azonban hosszabb tengelytávval rendelkezik. A Vantage 4,7 literes V8-as motorja hajtja, 6 sebességes kézi sebességváltón keresztül. A beltér is maximalista ezt inkább a fotó tudja csak illusztrálni.
A kisautó nagyon szép, már első pillantásra is látszik, hogy egy különlegességet mintáztak meg, és igen jól. Sugárzik belőle az amit a Bond figura is képvisel: elegancia, dinamika, intelligencia, enyhe feltűnőség, gazdagság. És ez a lényeg. Itt is. Talán nem is volna érdemes ezek után belemenni a részletekbe, de ha már kézbe vettük, akkor nézzük meg közelebbről a Hot Wheels mérnökök munkáját. A színe autentikus, azzal nincs hiba. A nagyküllős kerekek is nagyon hasonlítanak a valósághoz, bár nem egyediek. A fekete beltérből nem sok látszik az enyhén kékes ámde kissé vastag üvegezésen keresztül, de valójában mindegy is, ez az autó a külsejével hódít. Az első lámpák dekorációja teljesen rendben van, a hátsó lámpákat viszont elfelejtették dekorálni, azokat nekem kellett megfestenem, hogy legyen valami értelme az egész hátsó rész esztétikájának. A rendszámot tamponnyomtatták, az szép is. De mellette a két kipufogóvég csak egy-egy darab elvágott rúd, azokat is én finomítottam, hogy egyáltalán csőnek nézzenek ki. Az elején a nagy hűtőrács is jól nézne ki, de itt meg a padlólemez sötétszürke műanyagja csúfoskodik. Kár érte. Amilyen szép ez a kisautó a kihagyott finomítások miatt nem tudom a 10/10 kategóriába sorolni. Sajnos.
Forma Easter
(Matchbox)
átalakítás
(Matchbox)
átalakítás
Volt anno az eredeti Jeep, a
harcos, háborút megnyerő. Sikeres volt az elképzelés és ezt ültették át a
polgári életbe is, ez lett a Civilian Jeep azaz a CJ. A Jeep CJ modellek a már jól ismert
Willys által gyártott katonai terepjárók utódja-civil változat. Továbbra
is alvázas kialakítású, merevtengelyes, laprugós elöl és hátul is, az eredetihez hasonlító
orrkialakítással, kiszélesedő sárvédőkkel és lehajtható szélvédővel, kemény
vagy puha tetővel rendelkeztek. Érdekes, hogy ajtók nélkül is vezethetőek
voltak és bizonyos típusok ma is azok. Emellett néhány kivételtől eltekintve kapcsolható
négykerék-meghajtással rendelkeztek, normál és alacsony áttétellel. Miután
számos modellszámmal és több licencvállalattal gyártásban maradt, a Jeep CJ
sorozat hivatalosan 1986-ban véget ért. Több mint 1,5 millió CJ Jeep készült,
amelyek a Jeep megjelenése óta 45 éven keresztül ugyanazt az alapvető elvet
követték.
Ahogy egyre civilebb
lett, egyre inkább a polgári igényekhez igazították a korábbi puritán
megoldásokat. A CJ6 vagyis a hatodik tagja a polgári Jeep-eknek már inkább csak messzebbről emlékeztet az ősre. A részletei, az arányai megváltoztak szép lassan, lépésről lépésre. Kezdve ott, hogy már az előző verzióhoz képest jelentősen megnőtt a tengelytávolsága, hogy az automata váltó elférjen alatta. Egyúttal keskenyebb is lett. Lehet, hogy emiatt, lehet, hogy más oka volt de ez az 1956-1975 között gyártott modell lett az egyik legkevésbé népszerű tagja a sorozatnak Amerikában. Talán ebből kifolyólag inkább külföldön értékesítették a nagy részüket.
Motorválasztéka a CJ5-én alapult, a 72 lóerőstől a 150 lóerősig terjedt, viszont többféle - köztük automata - váltóval is szerelték. Érdekes, hogy mindösszesen négyféle színben lehetett megvásárolni. A mi szempontunkból lényeges, hogy létezett egy hosszú tengelytávú változata is. Igaz, hogy csak mintegy 2700 darabot készítettek így és csak rövid ideig lehetett rendelni, de tény, hogy volt ilyen.
És akadt
olyan kisautó gyártó aki ezt a „long” verziót tartotta érdemesnek a
megjelentetésre. A Lesney. 1977-ben adta ki a
szóban forgó modellt, bár voltak előzményei is a közismert militaris Jeep
1976-ból illetve a CJ5 1970-ből. A hármat egymás mellé téve nem nagyon lehet
megmondani, hogy valójában testvérek. Más arányok, más lépték, más megjelenés.
A militaris változtat megállja a helyét minden tekintetben. A CJ5 egy kicsit reálisan tömzsi
lett, bár nem rossz. Viszont itt ez a CJ6 és a kisautó alig emlékeztet az
elődeire, hiszen ebben az esetben a long vagyis a hosszított változatot
modellezték le. Megjegyzem, a valóságban is vannak jócskán eltérések az
eredetitől. Így már egy vékonyka nyúlánk formára került rá egy hatalmas,
lakósátor szerű ponyvatető, apró – az eredetihez nem hasonlítható- lőrés
ablaknyílásokkal. Mások a kocsi arányai is, a korábbiak tulajdonképpen sportos
megjelenésű – hosszú orrhoz rövid hátsó, hátra pozicionált vezetőüléssel –itt
már egy jóval hosszabb hátsó traktus csatlakozik a nagyjából változatlan méretű
orrhoz és a vezető pozíciója is a kocsi optikai tengelyébe került ezáltal.
Hátrányára. Viszont a kisautó jól hozza az eredeti arányokat, de talán tető
nélkül szebb lenne az összkép.
A műanyag – gyűrődésekkel is megmintázott - vászontető imitációt nem lehet lepattintani és anélkül használni a kisautót, mivel alatta egy masszív fém váz van, amire ráadásul oda is van szegecselve a tető. A homlokrész kialakítása hagyományosan dzsippes, az rendben van. A hátsó lemez és a rajta kialakított lámpák is hűen követik a valóságot. A vonóhorog itt teljesen jogos, hiszen ez egy munkagép, elsősorban vidéki területeken. Ráadásul a padlólemez anyagából meg is támogatták alulról egy kis konzollal, így még strapabíróbb lett, nagyon alkalmassá tették a homokozói kihívások teljesítésére. A sárgás műanyagból kialakított beltér teljesen jó, nem cizellálták túl, de a lényeg benne van (rendes kormány, sebváltó, ülések, műszerfal). A hátsó részről viszont hiányolom a pótkereket, mivel ennek a márkának a hátulra szerelt ötödik kerék szinte kötelező tartozéka lenne. Van viszont az első lökhárítón egy komoly csörlőimitáció, ami erősen feldobja az összképet. Ez a kisautó csak akkor lehet igazán kedvenc, ha a birtoklója nem ismeri a matchboxos elődeit, azok kellemes kinézetét. Az amerikai ízlének/szükségleteknek megfelelően megnyújtott kaszni megmintázása tehát nem a legszerencsésebb döntés, bár indokolhatja, hogy a rövidekből meg volt már bőven. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2016-ig lehetett megvásárolnia kisautót. Ezalatt az idő alatt többféle tető és karosszéria színben is megtalálható volt, sőt néhol még dekoráció is került rá.
A kisautó ellátó forrásomból megszerzett modell nem volt rossz állapotban mikor hozzám került. De a fentiek alapján nehezen lehetett jó érzéssel ránézni. Ezért jött az elhatározás, hogy legalább a csúf tetőszerkezettől megszabadítom. Nagyon ritkán fordul elő, hogy ép kisautót átformálok, pláne ha csak egyetlen példányom van belőle, de ez nem maradhatott így. Kapott egy modern színt, és egy kis törődést, aminek következtében jócskán megváltozott a látvány. Így már beállhatott a testvérei mellé a vitrinbe.