Lotus Europa
(Matchbox)
felújítás

Az 1960-as
évek közepére a középmotoros elrendezés bevált, elősorban a sportosabb
autóknál. Így a Lotus is ezt az elvet követte az Europa modelljük
kialakításánál. Colin Chapman gyakran
hangoztatott autótervezési filozófiája szerint tervezték és építették:
„Egyszerűsíts, majd mutass könnyedséget”. Az 1966-ban bemutatott S1 nevű első verzió (Type 46) teljesen megfelelt
ennek az elvnek. A maga korában tehát kitűnt a tömegből, de a fura kinézetű
hátsó oldala miatt nem feltétlenül jó értelemben. Chapman képtelen volt
stílusosan becsomagolni az amúgy jónak látszó technikát. Valójában az Európát kizárólag az
aerodinamika szabályai szerint alakították ki. A hátsó, vízszintes motorházfedelet magas oldalfalakkal vette
körül, ez hozzájárult az elképesztő 0,29-es Cw értékhez és egyidejűleg jó leszorító
erőhöz is. A korai Europa – ebből a szempontból - egy kompromisszummentes gép
volt, ugyanakkor korántsem egy kiforrott szerkezetet
látunk, hiszen a gyártási időszak alatt folyamatos módosítások, fejlesztések
váltak szükségessé, hogy a versenytársakhoz hasonló minőséget (meg ergonómiát,
meg eleganciát, meg stílust) produkáljanak.

Acélvázra
illesztett (eleinte végig ragasztott, később már csavaros rögzítéssel) üvegszálas
műanyag héj alkotta a szerkezetet, a fülke mögött a 80-126 lóerős motorral. Chapman
szeretett volna túllépni a korábbi Lotus járművekben jobbára használt
Ford-alkatrészeken túl, és a Renault által a közelmúltban kiadott motor és a
csatolt (transaxle) sebességváltó egység mellett döntött. Az 1470köbcentiméteres Renault 16 motor könnyű és modern volt így ideálisnak tűnt az Europa projekthez. Az orrmotoros Renault-ban a
sebességváltó a motor előtt volt, és az első kerekeket hajtotta. A komplett egység 180 fokkal elforgatva
történő áthelyezésével az autó hátuljába közepébe, a Lotus egy kész
modern középmotoros konfigurációt kaphat – igaz, négy hátrameneti fokozattal. A differenciálmű koronás kerekének az
áthelyezésével a kimenő tengelyek forgásiránya megfordult, ezzel helyreállítva
a forgásirányokat.

A
legfontosabb, hogy a motor összes segédeszközét (vízszivattyú, szíjhajtások,
generátor) a vezérműtengely hátsó végéhez rögzített ékszíjtárcsáról hajtották
le, ahelyett, hogy a motor főtengelye hajtotta volna őket, így könnyen
hozzáférhetőövé vált a karbantartáshoz. Ezek az autók rendkívül könnyű és minimalista
felépítésűek voltak, kevés figyelmet fordítottak a
praktikumra, fix oldalablakokkal, rögzített ülésekkel (szerszámhasználattal állítható
pedálokkal), kilincs nélkül, belső ajtóburkolatok nélkül és alumínium
műszerfallal. Ezek a későbbiekben fejlődtek – kénytelenek voltak igényesebb
megoldásokat alkalmazni. Az S1-ből mindössze 296 példányt gyártottak, míg a
teljes Europa gyártási mennyisége 9300 körül alakult. Nevéhez híven csak
Európában árulták 1975-ig a gyártás befejezéséig.

A Matchbox
korai Superfast korszakából, vagyis 1969-ből való a kisautó. Legtöbben talán a
metálos lilás-rózsaszínes árnyalat alapján ismerik, de létezett kékben (az első
széria ilyen színű volt), zöldben, narancssárgában és feketében is. Sőt a
későbbi, szélesebb (8dot) kerekeknél már igen változatos kék, fehér és egyéb
színekben is megjelent, olykor matricázással is. Mi több, olyan variáció is
akadt, ahol az ajtók más színűek voltak, mint a kaszni maga.
A kocsi a
valóságban jóval laposabb és filigránabb volt, de még így is jó arányú a
kisautó, a részletei a helyén vannak. Jobbkormányos beltere elfogadható kialakítású,
fehér színű mindvégig. Vékony a szélvédő, szépen látszik a megformált
ablaktörlő rajta. Érdekessége,
hogy Brazil gyártású/összeszerelésű is akad köztük, ezt a Manaus vagy a
Roly-Toys matricák tanusítják a kisautók alján.
A legutolsó
sorozat méltatlan a kisautóhoz. Ekkor már beltér nélkül, fekete
ablakimitációval és nem nyitható ajtókkal érkezett a modell, ráadásul a hátsó
traktuson is módosítottak. Játéknak jó volt még egy bőrt lehúzni róla, de nem
is merték már Lotusnak nevezni, simán Super GT nevet kapott az alján.
Ha már a
névnél tartunk. Érdekes az eredeti autó elnevezése is, amit aztán a Matchbox
ugyanúgy továbbvitt. Az angolban Europe (e-vel a végén) a földrész neve, mégis
a Lotus hivatalosan is Europa (a-val a végén) nevet adta a kocsinak – nyilván
ez is helyes lehet. Biztosan van olyan, aki ezt meg tudja indokolni, kíváncsi
lennék rá.