2020. január 31., péntek

Sprinter Service Truck

Mercedes Benz SprinterSzervízbusz  (?)

Olyan "economy" ez a kisautó, ha egy kicsit alaposabban is átnézzük. Adott a kaszni kialakítása, hiszen a korábban már bemutatott mentőautó változaton túl van belőle természetesen rendőr és tűzoltó is, ablakos és lemezelt kiadásban egyaránt, de megjelenik a szimpla kisbuszon túl akár futár- vagy postásfurgonként is. Ezeken mind egyértelműen látszik, hogy melyik céghez tartozik és mi a funkciója. Ez itt azonban egy olyan semmilyen megjelenés a busz kivitelhez párosított "service" felirattal+funkcióval. Viszont kialakult egy újabb variáns, ami eladható és bővíti a palettát. Bocsánatos bűn, haladjunk tovább. 

A kisautót már tulajdonképpen be is mutattam a múltkor, így ezt nem ismétlem. A Service busz egy utánfutóval (nagy terelőtáblával a hátulján) van egy készletben (Nr.1660) eredetileg, ami egy útkarbantartó gépkocsi funkciót sugall. Ami rendben is van, csak akkor meg a dekoráció pontosabban annak a szövege nagyon kevés ide. Lehet, hogy a (még ennél is) kevesebb több lett volna. Ennél több hibát nem lehet találni a kisautóban. A megjelenése, kidolgozottsága magas Siku színvonalú. 

A hozzám került játszott példányról hiányzik az utánfutó, de azon vagyok, hogy mielőbb pótoljam és akkor kaphat majd egy sokkal élethűbb dekorációt is.








2020. január 19., vasárnap

A Perec

VW Bug Corgi 
perecabalakos



Ez a kifejezés bogaras körökben erősen használatos, kiváltképpen ha valaki inkább a korábbi verziókra bukik. 1945-1953-ig ugyanis a Bogár hátsó ablakai közt egy függőleges osztás volt, vagy ha úgy jobban tetszik, két hátsó ablak volt egybedizájnolva. Innen az elnevezés, mivelhogy a két ablak formája egy perecre hasonlított (egyesek szerint...). A Bogárról már volt szó például itt is, azonban a perecablak megjelenítését a Bogár modellek között érdemes áttekinteni. Volt-e ilyen egyáltalán?


Image may have been reduced in size. Click image to view fullscreen.

Kezdjük a Matchbox változatokkal. A kisautó gyártó legkorábbi Bogár megjelenítése az 1960-as kiadású 1200 Sedan. Ezen már nemcsak, hogy nem perecablakos de már egyenesen nagy hátsóablakos a kialakítás, ami inkább csak egy elnagyolt méretezést takar, hiszen ekkora ablakkal csak jóval később jelent meg a Bogár.
Az 1968-as kiadású 1500 Saloon is nagyablakos, és talán az ablak mérete is kissé túlzó. Az alakja viszont túl szögletes.
Az 1971-es Volks Dragon esetében - a hátuljára kinőtt motor miatt - az ablak kimaradt, csakúgy mint a fantasy kategóriába sorolható 1972-es Flying Bug esetében is.
A szintén '72-es Dragon Wheels fantázianevű dragster kaszniján egy furcsán szögletes hátsó ablak szerepel.
Az 1998-as kiadású, 1962-est mintázó, már új stílusú kisautón sincs más csak a kornak megfelelő egybe hátsó ablak. A 2002-es taxin szintén.



A Hot Wheels esetében már kicsit jobb a kép, hiszen a sok ablaknélküli vagy egybeablakos változat között találhatunk a perecablakos kiadásokból is. A HW esetében persze nem törekedtek mindig a korhű autó tökéletes ábrázolására, így sokszor a fantasy-ba hajló kisautókon köszön vissza a két részre osztott hátsó ablak. Ilyen volt például a Vw Kaefer Racer, a VW Classic Bug vagy a VW Beetle Custom.
 

Látható tehát, hogy bár maga a Matchbox nem jeleskedett ennek a változatnak a megmintázásával, akad azért ilyen hátsóablakos kisautó is a piacon, fent említett HW modelleken túl például a Motor World, a Johny Lightning vagy a Dinky kiadásában is találhatóak.
A nemrég hozzám került, doboz nélküli, de ennek ellenére gyakorlatilag teljesen sérülésmentes kisautó a Fina Classic sorozat részére készült 1993-ban. Kialakítása nagyon szép, aprólékos, bár az első lámpákon a festékréteg vastagsága eltakarja a részleteket. Hátul, az osztott ablak alatti légbeszívó rács nagyon finom, precíz kialakítású, és ide festékből is a megfelelő mennyiség került. A lökhárítója a padlólemezből nyúlik ki előre és hátra is. A padlólemez egyetlen puha fekete műanyag egységet képez a beltérrel, így alulról megnézve a beltér negatívja látszik. Jobbkormányos kialakítású, a nagy de vékony kormány jól látszik a vékony ablakokon keresztül. Kár, hogy íly módon a fekete szín miatt a beltérről több nem látható, mindenesetre az ülések kárpitja szépen megmintázott. A padlólemez két szegeccsel rögzül a kasznihoz. A kerekek vékony acél tengelyeken futnak, Egybeöntött, közepesen kemény műanyagból készültek a kerekek. Méretüket és vastagságukat tekintve jól modellezik a valóságot, szemben több más hasonló kisautó elméretezett vagy direkt más arányúra gyártott kerekeivel. Még arra is figyeltek, hogy a kerekek közepére csillogó(!) dísztárcsa imitáció is kerüljön és a gumiknak mintázata is van(!). Érdekesség, hogy az acéltengelyek is elfordulnak, annak ellenére, hogy olvasztással rögzítették őket a padlólemezhez.



Az én  példányom mustársárga, de készült világosabb sárga változatban is, amiknek szürke volt az alja/belseje/lökhárítója. A mustársárga változatból előfordul olyan is, amelyik a német posta matricáját viseli az ajtaján. A német postának viszont ennél világosabb sárga a színe.

Talán a rendszám is eltúlzottra sikerült kissé

Talán egy részlete van, amit túltoltak. Az első sárvédők és az ajtó között levő kis kinyitható szellőzőablak mérete és főképpen a kiemelkedése erősen túlzó, mivel az a kaszni síkjában volt zárt állapotban (ahogy ábrázolni kívánták). Ha meg nyitva van, akkor szöget zár be a kasznival. De ez nagyon apró dolog az egész kocsi megjelenéséhez képest. Viszont, ha azt is hozzátesszük, hogy rövid ideig, alig több, mint egy évig volt csak ilyen a Bogarakon akkor egy elég érdekes és jól behatárolható technikai megoldásnak lehetünk tanúi. Összességében tehát egy igen érdekes és szép Bogaram van, köszönet a Corgi precíz dizájnerjeinek.

Mintás a gumi










2020. január 11., szombat

A motorszállító

Honda motorcycle trailer


 



Amilyen szerény ez a modell, tulajdonképpen olyan keveset is lehet róla írni. Csupán egy szimpla felújításon azért túlmutat a dolog. De mivel én csináltam, természetesen egy kis változtatás is volt a megszokotthoz képest.  A kiindulási alap meglehetősen szomorú képet mutatott, így vesztenivalóm nem volt vele. A korábban letört és elveszett vonórúd pótlását kellett elsősorban megoldanom. Ezt sztirolból készítettem el. Ha már új vonórúd készül, akkor tettem rá egy pótkereket is, ahogy az a valóságban is lenni szokott jobb esetben. A festéskor a sárga színárnyalata más lett illetve a dekoráció változott meg egyénibbre. A dekoráció készítésekor a matrica alakjának lemintázása volt az átlagostól érdekesebb feladat, mivel kúppalást szeletet kellett kiszerkeszteni a homlokfal negatív dőlése okán. Sajnos maga a Honda versenymotor még hiányzik róla, a levadászása folyamatban van.

A vonórúd kialakítása sztirollapból

Kopott is, hiányos is, de az extra kerék már ott várakozik



Az utánfutó eredetijéről én nem találtam semmilyen formában dokumentációt. Azonban a korabeli - és egy kicsit a mai - motorszállító utánfutókat elnézve, ilyen kialakítással nem találkoztam. Ebből következően nagy valószínűséggel egy jórészt fantázia alapú dologról beszélünk. Ez nem hátrány. Ebben az esetben meg olyan a kialakítás, hogy tulajdonképpen lehetett volna ilyenre is gyártani utánfutót - szemben a sok életképtelen és aránytalan fantasy modellel.

Ez volt a sablon a matrica elkészítéséhez

 Mivel az utánfutó "karosszériája" nem valami aerodinamikus kialakítású, nyilván nem tettek ehhez hasonló lemezeket a valóságban egy utánfutóra. De ebben a méretben ez pont jó, olyannyira, hogy az így kapott felületre remekül lehetett matricát tenni, jelen esetben a Hondáét. Külön figyelemre méltó megoldás, hogy a "beltérben" kialakítottak kétoldalt egy-egy szerszámosládát is. Továbbá figyelemre méltó a padlólemez recézése is, amely emlékeztet az erre a célra a valóságban is használt recéslemezre. Részletes, bár közepesen mérethelytelen a kerékfelfüggesztésnél a laprúgók kidolgozása. Érdekes és jó megoldás a motor rögzítése is. A két keréknek ki van alakítva egy egy vájat amibe a gumiabroncsok beszoríthatóak. Így minden kiegészítő kitámasztó nélkül is rögzül a motor a trélerhez. Amit viszont hiányolok, az a hátsó lámpák és egyáltalán a hátsó rész kialakítása. Igazán elfért volna egy vízszintes elem a palató alá vagy két kisebb függőleges elem kétoldalt. Imitálhatta volna a világítótesteket.

 
1967-es az eredeti modell, de sikeresnek mondható pályafutása van, mivel hosszabb ideig a palettán volt. Ezalatt a hagyományos RW kerekeken túl már Superfast kerekeket is kapott. A trailer alapszíne mindvégig szinte azonos sárga volt, azonban a szállított motor színe változott többször is. Az eredeti metálos szürkéskéken túl volt metálzöld, rózsaszín és lila is többek közt.

Itt látszik igazán az extraként felerősített pótkerék