Volks Dragon

Matchbox MB-31 Volks Dragon

A VW Bogaras bevezető már megvolt itt, ezért ezt átugorjuk és következhet a lényeg: a Sárkány.

Az, hogy ezt a nevet milyen meggondolásból házasították össze egy Bogárral, talán sohasem derül ki. Még ha az eredeti dragongreen színű lenne... Vagy esetleg ilyen dragsterként éli második életét a wolfsburgi családi autó, és innen a név? Háát...

Ennek megfelelően nem is érdemes tovább foglalkozni a névvel, nézzük inkább körül a motortér környékén. Itt már egyértelműen látunk elgondolkodtató dolgokat. Ha a dragsteres vonalat lazán követjük, akkor már elképzelhető egy nagyon combos motor a hátsó részbe oktrojálva. Egy ilyen motorhoz azonban természetesen sok-sok levegő is szükséges, emiatt már jogos a tetőre fölnyomott hatalmas légbeömlő kürtő. Magáról a motorról csupán annyi derülhet ki, hogy nem Wolsburgban terveződött és építődött. Azok a motorok ugyanis ügyesen el vannak rejtve a két hátsó kerék közötti részen és nem igényelnek ekkora külsőségeket. Itt viszont minimum egy V8-as egység van beleapplikálva a légbeömlő és a kaszni közé. Ha a fenti videot nézzük, akkor látszik, hogy a hátsó kerekek ott is nagyobbak, csakúgy mint a Matchbox sárkányánál. Ez jó, még egy azonosítható nyom. Hátul semmi lámpa, leegyszerűsített karosszéria. Újabb egyezések a valóság és a kisautó között. Ergo egy kis dragsterrel van dolgunk 1/6x-ben. Ami egy alsóbb kategória ebben a műfajban, hiszen az eredeti autó teljesen jól átjön, sok átalakítás nincs benne, szemben az erősen elnyújtott bicikli/traktorkerekekkel szerelt gyorsulószörnyekkel.

Adott esetben még egy utcai autónak is el tudnám képzelni, hiszen Bogárból már millió -féle átalakítás készült, beleértve a motortuningot is. Miért ne lehetne egy utcai Bogárban hatalmas motor, feltűnő csillogó alkatrészekkel a felszínre törve. Ha tehát így nézzük a dolgot, a mokány kis gép valós és életszerű, tehát maga a kisautó is telitalálat.

Nekem a – nagyon sok évvel ezelőtti – első perctől fogva ez tetszett meg benne: tömör és erős, piros és biztosan nagyon gyors. Ennél több nem kell a valóságban sem, de egy modellnél is vezető tulajdonságok ezek. 

Ami már hiányzik róla, az a két kis kancsal szemet ábrázoló matrica az elejéről, amit én vettem le róla anno, mert már gyerekszemmel is ízlésrombolónak, fölöslegesnek és gyerekesnek találtam.

Azonban ha visszatérünk a karosszériára egy kicsit még, a turpisságok előbukkannak. És csakúgy mint ma a valódi autók tervezői, a Matchbox mérnökei is éltek az optikai csalás tudatmódosítás eszközével. Az autót jól ismerők azonnal látják, hogy az eleje kitaláció, a wolsburgi valósághoz csak nyomokban van köze. Az eredeti autó eleje nagyon íves, itt meg szinte egyenes. A csomagtartó fedél itt túllóg a kaszni alsó élén, ami dögössé teszi, de messze van az eredeti megoldástól. Az első lökhárító félkörívességét is messze elvetették, a homlokrész kialakításából adódóan csaknem sík és két darabból van. Ez így teljesen jó, hiszen ez egy tuninggép, némi fantasy beütéssel. Ahogy már korábban is kifejtettem, nem baj, ha változik egy Bogár, csak ízléshatáron belül maradjon. Azt hiszem egyetértünk abban, hogy ez a kisautó még bőven a határon innen van.

Tovább nézve a kasznit láthatjuk, hogy az első sárvédő idom is inkább lapos, mint gömbölyded ahogy eredetileg megálmodták. De ez is belefér, hiszen nem föltűnő a tuningmegoldás a széles első kerekek érdekében. A küszöbrész elég vaskosra sikerült, ami a valóságban jóval kecsesebb és szinte soha nem egyszínű a kasznival. De itt annyira lendületesen egyben van a két kerékívvel, hogy föl sem tűnik. Finomságként kiemelném még, hogy az ajtók zsanérjait is jó helyre mintázták meg. Enyhén színes ablakok nem rejtik el a belső teret. Ami tulajdonképpen csak kellemesen sárga ülésekből áll. Nincs kormány, nincs műszerfal, nincsen semmi más. Ez feketepont. Az utcai soft-dragsterünk combos motorja elé azért beszorítottak egy hátsó üléssort. De inkább megszokásból, mint ok-okozat összefüggésben. Lépjünk túl ezen. Hátul még egy kipufogópárt el tudtam volna képzelni (mint eleve bogaras szimbólumot és mint eleve dragsteres szimbólumot), de így sincs hiányérzetünk.

A kiskocsi szinte teljesen épen viselte az elmúlt közel negyven évet a kis papírdobozában. Az 1971-es első kiadás után még feketében és fehérben is megjelent a kis utcai sárkány, az említett kancsal szemtapaszok helyett immár némi idióta tampondekorral. Szerintem mindennemű dekoráció nélkül adja ki igazán a kocsi jellegét, viszont így meg feltűnőbb. Összefoglalva: ez egy fantáziaelemekkel átszőtt reálisba is hajló hobbiautó modellje. Annak viszont teljesen megfelelő. Nem véletlenül tartozik a kedvenceim közé. Még a Bogár soron belül is.