Supervan 4

 Ford Supervan 4

(Hot Wheels)

 bemutató 

 A Supervan kifejezés immáron fogalom, a Ford rajongói univerzumban mindenképpen. Először az 1971-ben találkozhatunk a megnevezéssel amikor is egy módosított Cooper Monaco alvázra épült, középmotoros, 400 lóerős Ford V8-as hajtotta Mk1 Transit karosszériás furgonnal érték el a 240 km/h körüli végsebességet. A Terry Drury Racing építette furgon – a kiszélesített sárvédőívek ellenére - nagyon úgy nézett ki, mint egy utcai Transit.

A poén megvolt, a marketing sikert letudták. De túl jó ötletnek sikeredett, ezért nem hagyták veszendőbe menni. 1984-ben új Supervan 2-t építettek. A karosszéria a Mark 2 Transit üvegszálas másolata volt, bár kissé leengedve, elülső spoilerrel, nagy oldalsó légbeömlőkkel és magasra szerelt hátsó légterelővel szerelték fel. Az alváz egy Ford C100 C csoportos autó volt, Cosworth DFL motorral. Ez a konfiguráció 280 km/h végsebességre volt elég. 

 

 

 

 

 

 A Supervan 2 promóciós élettartama még rövidebb volt, mint az első Supervané. Alig több mint egy évvel később megjelent a Mk3 Transit, vagyis a Supervan 3, egy egészen más koncepció tanújaként.  Ez volt az első alkalom, hogy a Supervant egy új modell népszerűsítésére használták fel, nem pedig egy már az élettartama végéhez közeledő modellnek adtak új értelmezést. A karosszéria egy hétnyolcadnyira kicsinyített mása az eredetinek, amit természetesen egy erősen egyedi alvázra szereltek föl. Egy Ford-Cosworth Pro Sports 3000 V6 motor hajtotta a siker felé. Ez a verzió rendelkezett a leghosszabb promóciós élettartammal, 2001-ig jelent meg a nyilvánosság előtt. A korábbi évek Ford kék-fehér színei csak később kerültek rá, eleinte a nagy vevő, a Royal Mail piros színében virított.

   

A Supervan 4 egy újabb lehetőség promócionálására készült 2022-ben. Amellett, hogy az eddigi leggyorsabb furgon lett, ebbe a kaszniba került bele az első elektromos hajtás is. A versenygép kasznija amúgy már nem a hagyományos és aktuális Transit furgoné volt, hanem a gyár elnevezési stratégiájában szintén Transitként de már Courier Custom kiegészítéssel nevezett kisebb méretű áruszállítója biztosította. A jármű négy elektromotorral és 50 kWh kapacitású folyadékhűtéses akkumulátorral rendelkezik, így a gyorsulása rakétaszerű: 0-ról 100 km/h-ra kevesebb mint két másodperc alatt jut el, ami a körülbelül 2000 lóerő hatalmas erejének és az azonnal megjelenő hatalmas nyomatéknak (1600 newtonméter) köszönhető. És ha a teljesen elektromos Supervan promóciós videója pontos, akkor elérheti a 320 km/órás végsebességet.

 

A Supervan 4 az elektromos korszakba hozta a kisáruszállítót a kompozit paneleivel és karcsú acélvázával inkább hasonlít egy versenyautóhoz, mint a praktikus, könnyű teherszállító furgonhoz, amely ihlette – még akkor is, ha a Ford azt állítja, hogy karosszériája a legkelendőbb E-Transit Custom-ra épül. A módosított kaszninak köszönhetően akkora leszorítóerővel bír, mint egy F1-es versenyautó. Mindez a Pike Peaks kanarjaiban olyen jól jön, hogy egyből rekordot is döntött.

 

 A Hot Wheels jó érzékkel ragadta meg a kisautó népszerűségét is hozta ki 2024-ben mindjárt háromféle színben is. Méretét tekintve kicsit kisebb, mint amilyenre az ember számítana, de ugyanakkor teljesen méretarányos. Minden, az eredetin is megtalálható részlet a helyén van. 

A kerekei semmi különöset nem adnak hozzá, a sötét színben elvesznek a szépen kimunkált küllők. A szélvédő szép vékony, látszik rajta keresztül jól a beltér. A beltérben történt némi szobrászkodás, de a műszerfal tetején kívül nem nagyon látszik semmi. Valami kis korongos kormány van benne, meg ülések, de a lőrés szerű oldalablak már meglehetősen torz képet mutat. A padlólemez teljesen sík, részletmentes, talán a villanyautók hasonló alkatrészére céloztak ezzel, kicsit még rá is erősítve. A dekoráció szép, ízléses és ami fontos kellő mennyiségű. Mindenképpen ajánlatos belőle elhelyezni egyet a gyűjteményben.

 

A második

Ford Transit Supervan Nr.2

(Matchbox)

felújítás

UPDATE

A mai bejegyzés érdekességét az adja, hogy ez volt az első Matchbox témájú megjelenésem a neten. Mindez 2012-ben történt, bár kisautós felújításokkal és makettezéssel már azelőtt is foglalkoztam. Akkor lettem a Matchbox Memories bedolgozója és ezzel a felújítással debütáltam. Mivel az egész akkori bejegyzést kissé átformáztam, ismét olvasásra, nézelődésre bocsájtom.

  

Ez volt a kiindulási alap

A Supervan 2 története itt olvasható részletesen. A kisautó kissé megviselten került hozzám (szerintem egyből a homokozóból) amint azt a kép is mutatja. A felújítás szükségessége egyértelmű volt. A hangsúly ezúttal a dekoráció újbóli elkészítésén volt. Az új dekoráció az  eredeti autón levő dekort alapul véve azt egy kissé megváltoztatva (szebb Ford logo) és kibővítve került a helyére. Kibővítve, hiszen a Matchboxon eredetileg hiányoztak az első és hátsó Ford logok. A szerkesztést Corel Draw-val végeztem és leáztatós matricaalapra nyomtattam. A matrica vékony lakkozást kapott a felvitel előtt. A lámpákat is kifestettem így mindjárt életszerűbbé vált a furgon. Úgy gondolom, hogy összességében van olyan mutatós mint az eredeti MB, sőt (az eredeti tamponnyomatot megnézve) talán egy picit igényesebb is. A belseje egy komolyabb tisztítást, a fém részek rozsdátlanítást és egy vékony olajfilm réteget kaptak. 

 

 

És ez lett belőle

 

Supervan 3

A Transit versenyautók újabb modellje

A Ford Transit az az autó, amiről elég sok bőrt le lehet húzni, még a kisautók szintjén is. Hiszen azon túl, hogy a Matchbox megjelentetett már egy pár változatot belőle nálam is előfordultak már egyedi változatok, úgy mint a platós vagy a kisbusz verzió, de akadt már ralli szervizautó is. De ha csak a Supervan sorozatot tekintjük, ott is volt találatom, egy felújítás erejéig. A Supervan sorozat második tagját itt megismerhettük már.

 

Az előddel profilösszehasonlítás végett

És így jött el az idő a harmadikhoz. Ami már egy kakukktojás, több tekintetben is hiszen elveiben kivitelezésében erősen eltér a korábbiaktól. Az első kettőnél egy meglévő autót alakítottak át versenygéppé, némileg promotálva a felfutóban levő szériát. Ebben az esetben viszont egy már kifutóban levő sorozat karosszériája formázódott meg (felismerhető az ovális jellegű első hűtőrács imitációból). De nem is akárhogyan, hiszen  egy C100-as versenyautót alakítottak át a célra, felhasználva a korábbi Supervan 2 alapjait. A versenygép alumínium csővázát reszelgették, hegesztgették, mígnem elbírta a nagy - egy darabból készült - műanyag héjat és a bivalyerős motort a raktérben (a kocsi össz tömege 890 kg). De itt is van benne egy csavar, mert a kocsi nem azonos méretű az eredetivel hanem csak 7/8-a. Ez is csak az angoloknak juthat eszébe. Elsőre nem is tűnik fel .

Arányok

Első ránézésre ez nem tűnik fel, másodikra sem. Csak ha mellé állítanák az eredetit, de van azért néhány árulkodó fotó, ahol látszik, hogy inkább egy nagyobb méretű autóra (egyszerű mai szakszóval: egyterűre) hasonlít. De szerintem a direkt összehasonlítást gondosan kerülték, hiszen a forrásanyagot kutatva sehol nem látható ilyen fotó. Anélkül pedig szépen elmeséli az egységsugarú leendő Transit vásárló számára az eredeti kocsi formáját így is (úgy nagyjából, mert azért messze nem az). Persze a gyakorlottabb szemű eltéréskeresők bónusza ez a kaszni. Csak vázlatos felsorolás jelleggel, az azonnal ordító hátsó lukakat nem is említve: az első szélvédő jóval döntöttebb és ívesebb, a lökhárító imitációk lejjebb vannak, a sarkok ívesebbek, a tető sík, a hátrébb levő ajtók jelölve sincsenek, az első ajtó is más formájú és jóval rövidebb is, szóval lehet csemegézni bőven. 

Hajtásáról először egy középre szerelt Cosworth HB motor gondoskodott amit később egy Pro Sport 3000 V6-ra cserélték le. A kocsi 240 km/h sebességre volt képes (295 lóerővel). 1995-ben mutatták be versenypályán és kiállításokon is, hiszen a reklám volt a fő cél az építésével. Bent két ülés van de a kormány nem teljesen a szélén hanem kissé középen van. Szürreális ahogy a kocsi megszokott dízeles ketyegése helyett egy nagyra nőtt gokart hangját halljuk és mellé a összement furgon látványa....

Unicum

Én mégis megpróbálkoztam ennek a kocsinak a megépítésével, kicsiben, tudjátok: a ragályos vanitisz okán. Pontosabban nem ennek hanem egy ennek látszó modell kialakításával. Pont úgy ahogy eredetiben is csinálták csak fordított irányban. Nekem adott volt a Matchbox Transit (háttérinformáció innen a szomszédból nyerhető) karosszériája, amit inkább kevésbé mint többé lehetett a Supervan 3 formájára alakítani. De ez is olyan mint eredetiben: csak az veszi észre a különbséget aki nagyon keresi: Az összhatás megvan így is.

 

Az arányok meglehetősen becsapósak

 

Valóságban jóval kisebbnek kellene lennie a másikhoz képest

 

Gömbölyűbb mint az ős és mint a széria

Kicsiben ugyanaz?

Nem ugyanaz kicsiben, hiszen a lekicsinyített és emiatt torzult kasznit nem lehetett átalakítással megoldani, ez tehát egy csalás benne. Ami viszont egy kicsit is más mint a széria, azt igyekeztem rátenni én is. Természetesen a spoilerek és a körben felrakott szoknyák valamint az azonnal kitűnő hatalmas hátsó nyílások és a két oldalsó légbeömlő luk (nem volt egyszerű kivenni a fölösleget) azonnal szembe ötlenek, csakúgy mint a hátsó-fölső légterelő szárny. Ezen kívül, bár a matrica miatt nem látszik, a kocsi osztásvonalai is teljesen lesimítódtak. Kapott némi ültetést és a padlólemezt is át kellett alakítani a hátsó tengelytől hátrafelé, a motorimitáció és a nagy kipufogók miatt. Ebből következően a padlólemez fölerősítése is megváltozott. A hátsó légterelő sztirolból készült.

 

Tapaszolás közben

 

Ezt a rész el kellett tüntetni a padlólemezről

 

A kész stabilizátor szárny

 

A stabilizátor szárny felragasztásához pontosan be kellett állítani azt a szöget, ahol nem billen el egyik irányban sem

A kerekek
Az eredetihez hasonló de teljesen lekopott kerék a célnak megfelel, hiszen házi körülmények között ennél jobban megközelíteni az eredeti kocsit már igazán nagy elhivatottságot (időt, pénzt, technikát, türelmet, tudást) igényel.Fekete maradt ahogy eredetileg is kinézett.

A dekoráció
Talán ez a legfontosabb, hiszen a hátsó légterelőn kívül a többi kaszni kiegészítő elem nem annyira hangsúlyos, hogy ráismerjünk az eredetire. Ezt a dekorációt is az eredetiről készült fotók alapján szerkesztettem ki. A dekoráció a kocsiról készült fotók alapján alakult ki. Nyilván egy adott állapotot rögzít, (mint itt is) mert többször is átfestették és átmatricázták az eredetit is.