2017. július 17., hétfő

Lelet a föld alól is

Weatherill homlokrakodó




Több szempontból is kiemelkedő ez az ásás közben előkerült kis munkagép modell. Először is mert vagy egy évtizedet a föld alatt töltött. Másodszor mert ez volt az első King Size modell a Matchbox történetében K-1 jellel, Weatherill Hydraulic Shovel néven 1956-ban. Harmadszor, mert a gyűjteményemben is elfoglalta a legrégebbi modell helyét. És végül mert nagyon szépen kidolgozott részletei vannak, amiket még a földalatti évek viszontagságai sem tudtak tönkretenni.

Típustörténet: Fred Weatherill mint pénzügyi igazgató dolgozott egy sodronymozgatású munkagépeket gyártó üzemben, amikor egy kirándulása során látott egy hidraulikus homlokrakodót. Hiába tetszett neki nagyon az ötlet a cége nem akart ilyet gyártani. Erre ő 1950-ben megalakította saját cégét Tottenham-ben, melyben hidraulikus munkagépeket kezdett gyártani, mert szerinte ez a jövő.Igaza lett és ez a kis modell is tükrözi, hogy jól látta a jövőt. Bár a cég nem lett egy multi, mégis a maga korában igencsak modernnek számító technikájú gépeket állított elő.
A karosszéria két részből tevődik össze. Egy teljesen közönségesnek tűnő traktoralvázra kerül rá egy munkagép karosszéria, ami talán az idősebbeknek a több, mint 30 éve nálunk is gyakran látható Volvo BM-re hasonlít leginkább. Erre az alapra kerül rá a filigrán tartószerkezetre került homlokrakodó kanál. 


Ahogyan érkezett a homokozó méyléről

Korántsem menthetetlen

 Egy jó hosszú fürdő mindenképpen használ a rágyógyult kőzet föllazításához

 Immár az áztatás után

Van baja az látszik, de javítható

Itt látszik az eredeti matrica 

Beltér, üvegezés nincs. Viszont a szegecselt megoldásnak köszönhetően a kanál mozog föl-le ami igazán jól mutató megoldás. A kerekek agya szintén fémből készült, nagyon finoman megmintázva annak részleteit, a csavarokat, a felni peremét. A gumik – kissé furcsa módon – szürke színű műanyagok. Viszont elég stabilak, hiszen az évek során sem keményedtek el annyira, hogy eltörtek volna a levétel során. Még a recéjük is szinte teljesen épen megőrződött. a modell alján levő feliratok közül a lépték és a kiadás évszáma is hiányzik. a kis munkagép többféle árnyalatú sárgában jelent meg az évek során. 

Az eltört és elgörbült rakodókanál tartó

Kerekek és tartozékaik amortizálódva

Dolgozott a drótkefe rendesen

Frissen festve

A ‘Weatherill Hydraulic’ név kis matricán szerepel (eredetileg) a traktor elején. A kézzel kifestett részletek (hidraulikahenger, kipufogó, stb.) sokat emeltek a modell megjelenésén, realitásán. A modell élete során némileg változott a kerékméret illetve a keréktengelyek lezárásának formája. A modell mai ára 15 font körül van, dobozostul 60. 






A barátom által (homokvárépítés közben) jó mélyről kiásott modell egy kartondobozban (oly mocskos volt, hogy zsebbe nem lehetett berakni) megmentve került hozzám. Olyan vastagon volt rágyógyulva a rozsdalével kevert homokos föld, hogy napokig kellett áztatnom vízben mire egyáltalán levakarhattam róla. Az egyetlen acél része a három tengely, melyek rendesen korrodálódtak. Ez a korrózió szivárgott rá a finoman kidolgozott spiáter kerékagyakra és lepte el azokat vastagon. Óvatos szétszedés után a tengelyeket lecsiszoltam, így kerülhettek vissza a helyükre. A kerekekről a műanyag abroncsokat lefejtettem és így lehetett egy ideig hígítóban áztatni, remélve, hogy a maradék festékkel együtt a rozsdalé is jön le róla. Utána még bőven lehetett tűvel piszkálni, mire minden felesleg eltűnt róla. Érdekes módon az alváz részről sokkal nehezebben jött le a festék, mint a többi sárga elemről. Amúgy mindössze egy kis törés volt az egész karosszérián, az is a kanalat tartó egyik vékony profilnál. Ezt óvatosan visszahajlítottam és pillanatragasztóval rögzítettem. Végül megkapta az eredetihez hasonló sárga munkagép színt.
Lehet, hogy a munkagép sorozatom első darabja ez?









A minisorozat tagjai:
 
3. A korszerű
4. Liebherr
5. A német
6. Neve sem jó
7. Jumbo
8. A kicsi
9. Gyalu
10. Nagy daruskocsi
11. Innen indult 
12. Daruskocsi egyszerűen



2017. július 11., kedd

Golf 7 GTI megmentve

Mentsük meg a jó ízlést



Már korábban is volt szó arról, hogy vajon miért festenek rondára egy kisautót. Nem relatíve rondára hanem már ránézésre is az. Pláne, hogy alávágnak egy fehér kereket, mintha az negatívban lenne alatta. Értem én, hogy a gyerekek ingerküszöbe már magasan van, meg hogy valamivel el kell adni egy kisautót. De miért pont egy hetes GTI Golffal kell megtenni ezt a brutálságot. Ami amúgy egy nagyon szép és formás autó. Ha egy mai bármilyen egyenformájú távol-keleti kommersz vassal történt volna meg ez a szégyenteljes dekoráció, arra legyintenék, hiszen az eredeti kocsi sem egy maradandó élmény aminek a formáját az ember évek múlva is fölidézi. De ez egy tradicionális utcai sportautó hetedik generációjával esett meg.



A magam részéről eltüntettem egy ilyen förmedvényt és felújítva értelmet adtam az egyébként igen szépen kiformázott Hot Wheels kisautónak. Mivel az adott eredeti Volkswagenről már volt szó itt, nem szaporítom tovább a szót, jöjjenek a képek arról, hogy én miként változtattam meg emészthetővé egy kisautót. Párhuzamba állítottam a korábbi, szintén nagyon szép kivitelű GTI hetessel.







2017. július 2., vasárnap

Toyota Tacoma

Mentsük ami menthető, de azért autózzunk is egy jót



Tíz kategóriában osztotta ki az amerikai fogyasztóvédelmi kiadvány, a Consumer Reports a legrosszabb autóknak járó anti-díjat. A legkevésbé jó kompakt pick-up meglepő módon egy Toyota, a Tacoma lett, amelyet kemény futóműve, nehézkes irányíthatósága, gyenge zajszigetelése és kellemetlen vezetési pozíciója miatt kárhoztatnak (Ezt biztosan hétfő reggel gyártották). Nem kis kontraszt a Toyota hagyományosan pozitív legek közé tartozó értékeléseivel szemben.  Tudván azt, hogy a Motor Trend Magazin Truck of the Year díjjal tüntette ki 2004-ben. De mi is volt ez a kocsi valójában?



Előszőr is az USA-ban gyártották, két helyen is 1995-től (a szóban forgó harmadik generációs modellt 2015-től), az ottani igényeknek, méreteknek elvárásoknak megfelelően. Talán az egyéb helyeken elterjedt Hilux nagytestvéri változataként. A tervezés, fejlesztés, tesztelés Japánban történt csak a gyártás került a célközönség kontinensére. Az új Tacoma tizennyolc különböző konfigurációban állt rendelkezésre, három fülkeváltozattal, négyféle sebességváltóval, kétféle (3,5 és 2,7 literes) V6 motorral és kétféle rakfelülettel, 24 féle színben volt kapható. A harmadik generáció dizájnja már teljesen a kornak megfelelő trendi agresszív kialakítást kapott. A fölszerelték a Down-Hill Assist Control (DAC) és a Hill-Start Assist Control (HAC) opciókat is. A DAC automatikusan fékezést végez a lejtőn, a HAC megakadályozza, hogy a jármű hátrafelé visszacsússzon induláskor.
Érdekesség, hogy elkészítették az 1985-ben a Vissza a jövőbe című filmben szerepelt 1985-ös Tacoma mai verzióját, a filmbéli kocsi jellemzői alapján, némi promóciós célzattal is talán. 




A kisautót a Matchbox egy vízimentő tengerparti autónak alakította ki. Elég jól sikerült, a részletek a helyükön vannak. Bár azt azért el kell mondani, hogy a felszereléshez tartozó nagy piros tömböt valamint a lámpákat már én színeztem ki, hogy egy kissé funkcionálisabbá tegyem azt ami rajta van. A különböző színeknek köszönhetően jobban láthatóak a tömb részletei. A színe jól eltalált, tényleg feltűnő színű. A dekoráció is megfelelő, nem túl harsány de nem is elhanyagolható. Megjelent ugyanez a kisautó piros színben is más dekorral. Az is teljesen jól néz ki. Azt nem tudom, hogy tényleg van-e konkrétan ilyen autó ilyen dekorációval de ha fantázia szülötte az összkép, akkor is jó. Hasonlóak nyilván akadnak, volt honnan mintázni a modellt. A kerekek stílusosak, szépek a terepminta kellően hangsúlyozott.