Box 22.: Scout

 

 Egyedi dobozok, egyedi kisautókhoz

21.  I. H. Scout

 Az eredeti bejegyzés itt olvasható.

 

 

Kerékcsökkenés

International Scout 4x4

(Matchbox)

átalakítás

 

 

Volt már olyan az autótörténelemben, hogy valaki a mezőgazdasági gépgyártásból a terepjáró gyártásba fogott. Itt is ez a fordulat állt elő. A teherautók és pickupok mellett remek kombájnokat gyártó International Harvester  úgy gondolta, hogy ő is előállít egy 4x4-est, ami a Jeep CJ méltó konkurense lehet. Egyszerű formájú, sokoldalú, strapabíró gépet álmodtak meg. Ez lett a Scout. Magyarul kiscserkész.

 

Akkoriban egy négykerék-meghajtású személyautós jellegű terepes jármű piaci potenciálja ismeretlen volt, talán a Willys Jeep tekinthető az egyetlen ilyen jellegű járműnek. Az élet viszont felpörgött, új igények merültek fel ezen a téren is. Az összetett karosszériafelületeket túl távolinak tekintették az ilyen típusú járművekhez, a lapos oldalú, dobozszerű, könnyen és olcsón gyártható dizájnok jöhettek csak szóba. Érdekes a formatervezési része a történetének. A Good Year sok műanyag alkatrészt gyártott a második világháborúban, nagy tapasztalatot gyűjtve az ilyen anyagok területén. Így közösen megalkottak műanyagból egy méretarányos modellt ami vezetői jóváhagyást kapott így megindulhatott a komolyabb fejlesztés. A vákuumformázott elemeket használták a karosszéria összeszerelés szimulálására is. A 800-as típust 1965-től gyártották kétajtós teherautóként, levehető keménytetővel, vagy fix keménytetővel, pickupként és akár vászon tetővel is. A következőkben kétszer frissítették a modellt, míg 1971-ben megjelent a Scout ll, amit a Matchbox is megmintázott.

A motorkínálat a 3,2 literes sornégytől a sorhaton át az 5,5 literes V8-ig létezett, ami bőséges választékot biztosított a vevők számára. Mindezekhez 3 vagy négyfokozatú kézi vagy háromfokozatú automata váltó társulhatott. A típus evolúciója a hűtőrácsok kialakításából jól követhető (három vízszintes sávtól a 14 függőleges sávig), mivel elég sűrűn cserélgették őket újabb és újabb dizájnokra. Scout II-t lehetett rendelni a Traveltoppal, ami egy teljesen fém tető  vagy a Roadsterrel, ami egy puha tető. 1980-ban, a Scout utolsó gyártási évében az immáron műanyagból készült hűtőrács nagyon jellegzetes kialakítású, fekete vagy ezüst színű volt, négyzet alakú fényszórókkal.  Speciális kiadásként jelent meg a Terra és a Traveller változat ami hosszabb tengelytávval bírt és számos műanyag kiegészítő elemmel rendelkezett. A legszembetűnőbb talán a kerékívek szélesítései illetve az ajtónyílásba betehető szűkítő elem. Ezeken kívül egy komoly bukókeretet is kapott a kocsi.

 

 

 A Matchboxnál már volt szó a Scoutokról két esetben is, azonban ez most egy harmadik változat. Itt már egyértelműen megnevezik a kisautó márkáját, de a típusnál azért beletesznek némi zavarkeltő információt (4x4) a pontos típusnév helyett (Sll): International Scout 4x4.

 

2012 van az alján de a kínálatba csak a következő évben került bele újdonságként. Sárga, fehér, piros, zöld, szürke, világoskék színekben létezik. Az 1:64 léptékű kisautó dupla alsó részéből a padlólemez időnként fehér színben is feltűnik ami igen furcsa hatást ad ki.   A kerekei szépek, de.... erről majd lesz szó később. Nagyon pozitív dologként értékelhető, hogy -  a valóságnak is megfelelően - az ajtó helyett az ajtónyílásba egy "műanyag" ajtóbetét került, kis nyílással. Érdekes, hogy nem minden színváltozatnál jelölték ezt az igen ritka és érdekes megoldást. Nagy negatívum viszont az ordítóan rondán elnagyolt bukókeret ami itt egy vaskos fallá sikeredett. Már évtizedekkel ezelőtt is tudtak szép vékony bukókereteket adni a kisautókra, nagy kár, hogy az idő haladtával visszafelé fejlődünk... A pizzatömb kormányt most nem is részletezném.

Ami viszont soha nem tetszett a Matchboxok esetében (sem), az a behemót nagy kerekek aláerőltetése egy szép kaszni alá. És bizonyítékul, hogy a kaszni maga tényleg használható lenne normális állapotában is, úgy döntöttem, hogy valós méretű kerekekre állítom a kis terepjárót. Ehhez a művelethez nagyon szerencsésen illeszkedik a modell kialakítása. A padlólemez és a beltér külön elem, így könnyebb volt (meg)lefaragni a keréktartó monstrumokat. Miután ezt megtettem, a régebbi idők egyik nagyobb fajta kerekét kiválasztva, a tengelynek kellett egy pozicionáló tartószerkezetet alkotni sztirolból. A kerekek jól illeszkednek az eredeti kerékívekbe és a szélesítések is értelmet kapnak így. A festését is megváltoztattam a szomorú szürkéről egy vidámabb metálszínre. Az eredeti mellé téve látszik jól a különbség, ahogy a nagy kerék elnyomja a kaszni szépségét. Mindenki eldöntheti, hogy melyiket választja.

 

Field Car akkor és most

 Field Car

(Matchbox)

bemutató

 

 

 Jó látni és kézbevenni azt ami a múlt sikerének mai szemmel történő újragondolása. Ilyen alkalom a Field Car modernkori megjelenése is. A 2020-as jelzésű de 2021-22-es sorban szereplő kisautó már MBX Field Car néven fut, ahol az MBX elnevezés a cég saját, többé-kevésbé fantáziaszülötte modelljeinek gyűjtőneve. Újabban elég sokszor találkozhatunk vele...

 

Ahogy az eredeti Field Car ismertetőjéből már kiderült, ez valójában egy International Harvester Scout koppintás amely neveket akkor sem mertek/akartak fölvállalni, ahogy most sem. Sebaj, cserébe viszont egy remek kisautóhoz jutottunk. Kijavítva az akkori tervezési technika gyengeségeit, és kihasználva a mai technika lehetőségeit immáron egy darabból készült a tető és a kaszni szemben a korábbi lepattanó műanyag tetővel. És a megoldásaiban sem hasonlít a porlepte ponyvás tetőre, ez már igazi keménytető. Olyannyira kemény, hogy még egy tetőablakot is elhelyeztek rajta. A kialakítása olyan, mintha nyitható is lenne, ám nem az. mert minek is egy olyan járművön tetőablak amelyiknek gyakorlatilag az ablakai körben hiányoznak?

A kisautó precíz kialakítású, szépek, finomak a formák. A kerekei teljesen autentikusak, bár az ötödik itt sem stimmel a másik néggyel. Ez amolyan kisautós betegség a tervezők részéről. A gyerekek közül senkit sem zavar, csak néhány vájtszemű gyűjtőt, mint engem. Ugorjunk! A kocsi eleje engem leginkább a "kis" ARO-ra emlékeztet, ami azt jelenti, hogy az ARO annak idején megelőzve a korát mai dizájnt tett a kocsijuk elejére. Vagy fordítva. Ügyes a modellen a padlólemezből kiinduló első lökhárítóból kinyúló csörlőimitáció. Nem túlzó, nem elnagyolt, amilyennek egy ilyen kisautón lennie kell, olyan. Sikerült két visszapillantót is tenni az amúgy sík és unalmas oldalára. Már csak egy tanksapkát találunk, a baloldalon kialakítva. A hátulja is remek lett. Van két szép lámpája, rendszáma ahol kell, amekkora kell, egy oldalra nyíló hátsó ajtóhoz tartozó kilincs, és a mi a legjobb, hogy van rajta vonóhorog. Ami az ilyen autónál tényleg kötelező, mert ezzel aztán lehet mindent vontatni, lakókocsit, hajót, versenyautót. A pótkerék már megemlítődött és csak a mentségére írom le, hogy legalább a felni kialakítása hasonlít a másik négyre. És a felerősítése is korrekt, nem úgy mint előzőleg. Az alját megnézve találunk némi idejétmúlt laprúgós felfüggesztés imitációt, egy létravázra emlékeztető alvázat. Nem is kell ide több. A színe szép, (amúgy kékben is kiadták) a dekoráció szerencsére nem harsány, de nem is annyira szükséges ide. Kétféle kerékkel és kétféle ablakszínnel gyártották, a belsejét viszont csak feketében. Kellett már nagyon ez a frissítést, szép kis autóval gazdagodtunk.

Field car

Field Car

(Matchbox)

átalakítás

 

A mezei autó

Persze, hogy nem az. Az angol kifejezés persze mezőt is jelent, de kissé messzebbről tekintve a szó jelentéseit (pálya, csatatér, tevékenységi terület, táborozóhely, stb.), inkább egyfajta kisebb terepjáró képességet igénylő, személyautós jellegű kocsi megformálása lehetett a cél. Konkrét ötletadó modellként az International Harvester Scout van több helyen megjelölve, de legalább annyira hasonlít az 1968-as Ford Bronco-ra is. És mivel nem eredeti néven szerepel, nyilván a részletekkel sem foglalkoztak annyit. De a mindkét oldalon elhelyezett üzemanyagbetöltő kupakok - mivel nem mindennapos a dupla megoldás - elég jellemzőek. A hátsó lámpa is megfelelő, de a többi részletet inkább ugorjuk át.

Számos hasonló arányú jármű létezett már akkoriban is a világon, amely ezt a célt szolgálta: a szilárd burkolatról letérni kényszerülő dolgozót - agronómustól katonáig, geodétától halőrig - elvigye a munkája helyszínére. Itt nem a hardcore offroad helyszíneket és kihívásokat kell érteni, arra ott volt/van a Jeep meg a Land Rover. Ez inkább a Mehari Citroen és a Trabant Tramp kategóriába tartozhat. Már csak az igencsak személyautós hasmagassága miatt is.

 

Field Car Open Top

A kisautó amúgy nagyon jól hozza az ilyen járművekre jellemző külsőségeket: átlagosnál nagyobb kerék, pótkerék kívülre szerelve az autó hátulján, keret nélküli oldalablakok, vászontető. Legelőször 1969-ben jelent meg még RW kerekeken (piros felnin külön fekete gumival), a leginkább elterjedt sárga kaszni+vöröses tető. Azóta rengeteg színvariációban megjelent és természetesen a kerek is a korral együtt változtak. A kasznit érdekes módon nem módosították a kerekekhez, csak az alvázat. Meg a pótkerék is maradt a régi, nem alkalmazkodott a változó kerékszélességhez. Mondjuk a mindenkori kerékhez soha nem is volt köze, tulajdonképpen a kaszniból kijövő csőcsonkra húzott műanyag gyűrűről beszélünk. De látványelemnek akkor is kitűnő. Többféle matrica dekort is viselt a modell az évek során.
Egy kis érdekesség még, hogy létezett kormányozható első kerekekkel is. Na nem nagyon csak egy kicsit lehetett elfordítani az első merev tengelyt a tengely közepe mögé helyezett stiften, egy műanyag rúgós idom ellenében. Érdekes egyszerű, de hatásos megoldás. És még a kerék is elfért kormányozva a kaszni alatt.

   

Itt látszik a kormányozható változat doboza és az alvázkialakítása

 Az én példányom egy 1969-es kiadású, ritkább metálbordó színű változat, ami tető nélkül érkezett hozzám. Érdekes módon a pótkereke még megvolt, valószínűleg elég szorosan volt ráfeszítve a tartóhengerre ahhoz, hogy csak úgy le lehessen venni. Ez nagy pozitívum, mert szinte minden leharcolt példányról hiányzik. Nyilván nem azonos a kocsin levő szélesebb Superfast kerekekkel, de örültem neki. Hiányként fogható fel a kormánykerék meg nem léte is.
A felújítás kezdetekor persze, hogy nem a tetőt kezdtem el keresni hozzá, hiszen olyanja bárkinek lehet. Én a meglévő adottságokból adódó lehetőséget vizsgáltam meg. Ha nincs tető akkor viszont kell valami oda a helyére. Egy bukókeret az mindig jól mutat és hasznos is lehet alkalomadtán. Meg némileg a nem létező tető kontúrját is imitálja. Drótból hajlítottam meg a szerkezetet és a beltér panelhez rögzítettem.

 

Se tető, se kormány, se szélvédőkeret, viszont a metálvörös szín még elég sok helyen rajta van

 

A hátsó karosszérialukak befoltozása belülről nézve

A karosszériával is volt dolgom, hiszen az ablakkeret le volt törve. Eredetileg az első ablakkeret csatlakozik a tető alatti kereszttartóhoz, ami a C oszlopban a ponyva alatt elrejtve csatlakozik a karosszériához. Ennél a kisautónál a tetővel együtt ez a fém keret is eltűnt. A letört C oszlopok nyomán a két hátsó sarkában a kasznin hiány keletkezett, ezeket betapaszoltam és lecsiszoltam. A fémkeretre tulajdonképpen nem is volt szükségem, de az ablakkeretet meg kellet csinálnom a látvány eléréséhez. Ezt vékony sztirolból alakítottam ki, és egy szélvédőt is tettem bele, noha az eredetiben azt is kispórolták.

 

Az alváz az új kerekekkel

A beltér az új kormánnyal és a beépítés közbeni bukókeret

A futómű felfüggesztése teljesen rendben volt, így csak a kerekeket modernizáltam és így kerültek alá a terepgumi mintás újabb stílusú felnik. Mindjárt másabb összkép alakult így ki. Lett egy mai vonalú tető nélküli mezei terepjáróm.

Az eredeti sima X küllős kormánykereket egy kicsit szebb fajtával pótoltam. Az egész beltér így együtt a kiegészítőkkel kapott egy matt fekete festést.