Honda E

 Honda E

(Matchbox)

bemutató

 Az autógyárak számára amint több-kevesebb kényszer hatására eldöntik, hogy villanyautót (is) fognak gyártani, a megjelenés tekintetében kétféle út lehetséges. Vagy egy teljesen új, akár szokatlan formát alkotnak, ami egyből tükrözi a jövőbe mutató haladást vagy pedig valamelyik meglévő modelljüket finomítgatják, alakítgatják. Ez utóbbiak a konzervatív vásárlókat célozzák meg. Nehéz eldönteni, hogy a Honda e melyik kategóriába tartozikde talán inkább a retro irányban gondolkodtak a tervezői (Yuki Terai és Fumihiro Yaguchi)

 

Múltbeli alapként a harmadik generációs Civicet tekintik, de ugyanakkor a formai megoldások tekintetében számos újdonságot is felmutat. A 2020-as megjelenésű kis  hátsókerék-meghajtású, teljesen elektromos kompakt, városi közlekedésre tervezett szupermini, amelyet először Urban EV Concept néven mutattak be 2017-ben. A stílusáról és vezetési élményéről szóló pozitív vélemények ellenére magas ára és korlátozott  -160km-es -hatótávolsága hátrányt jelentett, így a gyártása - 12 500db után - 2024 elején leállt közvetlen pótlás nélkül. 

 

A kocsi hátsó motorral és hátsókerék-hajtással rendelkező elektromos járműplatformot használt. A (134 vagy 152 lóerős) motor táplálásáról a vízhűtéses akkumulátorcsomag gondoskodott, melyet az autó tengelyvonalában, a padló alatt helyeztek el, így 50/50 arányú súlyelosztást és alacsony súlypontot biztosított. A platform MacPherson rugóstagos független felfüggesztéssel rendelkezik mindkét első kerékhez.

 

A barátságos és megnyugtató érzéseket keltő belső térben egy öt képernyős digitális műszerfal található, emellett innovatív kamera alapú oldalsó tükröket is tartalmaz. Az Urban EV Concept háromajtós ferdehátú karosszériájával ellentétben a sorozatgyártású változat csak ötajtós modellként volt kapható. 

  

 

 

 A Matchbox kisautójával nagyon sokáig találkoztam a boltok polcain, de csak nagyon sokára tudtam rászánni magam, hogy megvegyem és közelebbről is megismerkedjek vele. Talán az idegensége vagy különcsége lehetett az ok. Mindenesetre most itt van már a vitrinben, így megvizsgálhatjuk részleteiben is.

 

 

2021-2025 között van kínálatban, neonzöld, kék, piros, fehér szürke, narancs színekben. A kerék ugyanaz maradt végig, de volt, hogy a kerékközép nem csillogott, hanem feketén hagyták. A részleteit tekintve teljesen rendben van a kisautó. Értem ezalatt a kialakítást és a dekorációt is. Ez utóbbi alatt az első és hátsó lámpák -eredetileg is  - kör alakban kirakott ledekből állnak, amit itt is sikerült megoldani. Igen szép részlet. Ami nem annyira sikerült ismét az az "ócsósított" tetőkialakítás. Vagyis egy elem a tető fémje és az ablakok. A valóságban a tető fekete legtöbbször, itt viszont sejtelmesen barnás-szürke.

Az alja semmi különös, mint az ilyenfajta villamos meghajtású autóknál általában egy sima lemez, némi apró domborítással itt-ott. Biztos a valóságban is ilyen, de ha nem, az sem baj...

 Ami érdekes ennél az autónál, az a külső visszapillantó tükrök hiánya. Merthogy egy meglehetősen nagy kamerát szereltek a helyére, mindkét oldalon. Nos, ezt a két kamerát, Abo Lugo tervező meglehetősen  nagyra méretezte. Még az igazinál is nagyobbra. Ma már egy telefonban, de akármelyik kis kamerában is jóval kisebb kamerák vannak. Hát ez ilyen lett.  

 

Spyder

Porsche 918 Spyder

(Matchbox)

bemutató

 Nem rajongok az ennyire kihegyezett utcai(?) sportautókért. Valójában kényelmetlenek és a mindennapokban nem is praktikusak. Formájuk meg erősen ízlés kérdése. De jó részük Porscheból van, így kell belőle modell is. Íme. 

 

Ferdinand Porsche 1900-ban megalkotta első hibrid meghajtású járművét, a Lohner-Porsche Semper Vivust, jóval azelőtt, hogy ez a hajtáslánc divatossá válna. Több mint egy évszázaddal később a német autógyártó bemutatta első sorozatgyártású plug-in hibrid járművét, a Cayenne SUV-t, és nem sokkal később megjelent a 918 Spyder. A radikális gondolkodás radikális áttörést szül. Ilyen a 918 Spyder, a Porsche-ötlet lényege: ötvözi a törzskönyves autóversenyzési technológiát a mindennapi hasznossággal, a maximális teljesítményt pedig minimális fogyasztással. Az eredmény a legfejlettebb plug-in technológiájú nagy teljesítményű, összkerék hajtású hibrid, amely feltűnő karosszériával és futurisztikus tervezéssel büszkélkedhet. A Porsche számára a magas szintű teljesítmény és a fenntarthatóság nem zárja ki egymást. A - 2013-2015 között - mindössze 918 darab legyártott példány valóban egy limitált szériás szuper sportautó. A 781 000 €-s ár ellenére a limitált mennyiség azonnal elfogyott.  Konnektorról tölthető hibrid, vagyis egy középre szerelt szívó, 4,6 V8-as 608 lóerős benzinmotor és két, összesen 286 lóerős villanymotor hajtja. A PDK duplakuplungos rendszeréhez csatlakoztatott hétfokozatú sebességváltón keresztül juttatja el az erőt a hátsó tengelyhez. Csak villannyal csak 19 km-es a hatótávja. Amúgy 345 km/h-s végsebességet tud elérni. Nem ez az az autó amelyik a gazdaságossági versenyt meg fogja nyerni, ugyanis a 4,6 literes V8-as benzinmotor egy liter üzemanyag felhasználásával tölt fel egy üres akkumulátort. A 918 Spyder öt különböző futási módot kínál: Az E-Drive lehetővé teszi, hogy az autó egyedül akkumulátorról működjön, Két hibrid üzemmód (Hibrid és Verseny) egyaránt használja a motort és az elektromos motorokat a kívánt gazdaságosság és teljesítmény elérése érdekében. Verseny módban egy push-to-pass gomb elindítja a Hot Lap beállítást, amely további elektromos energiát biztosít. A 918 Spyder technológiai platformja olyan látványos tervezési megoldásokkal is új utakat tűzött ki, mint a teljesen karbon karosszéria, a szénszál erősítésű műanyag monocoque padlólemez, a változtatható aerodinamika (120 km/h feletti sebességnél automatikusan kiemelkedő szárny) és az adaptív hátsó tengely kormányzás. Ezenkívül az elülső szellőzőnyílások az igényektől függően záródnak, hogy növeljék a leszorítóerőt vagy javítsák az aerodinamikát, valamint csökkentsék a légellenállást az üzemanyag-hatékonyság növelése érdekében, különösen E-módokban való vezetés közben. A fülke fölött egy levehető szénszálas tető van.

 

 

A kisautó kidolgozása hozza az elvárt szintet. 2022. óta van a kínálatban, szürke, sárga, kék és zöld színekben. Azonos kerekekkel. A kerekek, melyek azonosak például az autós hierarchia térben és időben másik végén levő  roadster kerekeivel is! De egy játékautónál ez elmegy, merthogy ez inkább annak tekinthető.

Illetve akad itt még egy extra kiadás is, szebb kerékkel, némi dekorációkezdeménnyel, sötét metálkék színben.  

 A lámpái kifestve, nem is rosszul. A hátsó traktusban a motor(burkolat) domborítása teljesen jó lett. A beltérnél is igyekezett a tervezője valami autentikus, egyedi részletezettségű teret kialakítani. Amennyire - erősen bevilágítva a lőrés-szerű, vastag műanyaggal kitöltött oldalablakokon - látszik még az amúgy pizza kormánynak is van valamiféle mintázata a vezető felőli oldalon. Viszont kormányrúd mint olyan - vagy annak a burkolata jócskán leegyszerűsödött. Nincs. A kormány alulról nő ki. Nem is érdemes manapság ezeknek a kisautóknak (ebben a szegmensben) a belterét vizslatni.

 

 

 Az eredeti kocsiról röviden:

A Porsche 918 Spyder egy csúcstechnológiás plug-in hibrid sportautó, a Porsche egyik legfejlettebb és legexkluzívabb modellje, mely a technológiai innováció és a sportos teljesítmény csúcsát képviseli. Két elektromos motorral és egy 4,6 literes V8-as benzinmotorral rendelkezik, melyek együttesen lenyűgöző teljesítményt nyújtanak. A 918 Spyder a teljesítmény és a hatékonyság egyensúlyát testesíti meg, és a Nürburgring Nordschleife-n is rekordidőt ért el. A nevén is el lehet gondolkodni, az az "y" az ennél a szónál megszokott "i" helyett egészen más értelmet ad az egész névnek. A Porsche által korábban nyitott tetejű sportkocsikra használt „Spyder” megnevezés a roadster karosszériára utal, viszont az ebben az esetben éppen csak megállja a helyét, merthogy csak a tető fölső eleme távolítható el. Ez a név az 550 Spyder sorozatához is köti inkább. A „918” név a 918-as példányok korlátozott gyártási sorozatára utal.

 Főbb jellemzők:

• Motor: 4,6 literes V8-as benzinmotor és két elektromos motor.
• Rendszerteljesítmény: 652 kW (887 LE).
• Gyorsulás: 0-ról 100 km/h-ra 2,6 másodperc alatt.
Végsebesség: 345 km/h.
Fogyasztás: 3,0-3,3 l/100 km.
Gyártási darabszám: 918 darab.
Különleges felszereltség: A Weissach csomaggal további teljesítményjavítás érhető el.
Meghajtás: Plug-in hibrid, mely lehetővé teszi az elektromos és a benzinmotor együttes vagy külön-külön történő használatát.
Különleges tulajdonságok: A Nürburgring Nordschleife-n 6:57 perces idővel rekordot állított fel.  

 

iD.4

 Volkswagen Electric Vehicle 4

(Matchbox)

bemutató

Az ID. sorozat a Volkswagen akkumulátoros elektromos autóinak családja, amely a MEB platformra (németül: Modularer E-Antriebs-Baukasten; angolul: modular electric-drive matrix) épül. Ez alapján a cég(csoport) bármilyen autót össze tud legozni a középkategóriától a kisbuszig.  A hajszálnyi különbség csak a külsőségekben van, amit meg alig lehet észrevenni.   Hol van már az az idő, amikor messziről meg lehetett ismerni, hogy melyik gyártó melyik modelljének melyik változata jön szembe velünk.

 

A 2020 szeptemberében debütált ID.4 egy elektromos kompakt ötajtós crossover SUV, akármit is jelentsen ez.  A kocsit a Volkswagen nagy forgalmú, tömegpiaci elektromos járműként pozicionálja – „a milliók, nem pedig a milliomosok autójaként”, ahogy a cég hirdetésében állította. Érdekes módon a 2021-es év autójának is megválasztották.   Formavilágát tekintve az I.D. Crozz és I.D. Crozz II koncepcióautók képezik az alapot.  Az ID.4az észak-amerikai régiót is megcélozta, mint egyik fő piacát. De azért a kínai lehetőség is ott figyel, ugyanis Zwikau mellett Amerikában és Kínában is van gyártás. Ez az első jármű ebben a kategóriában, amely klímasemleges gyártást és üzemeltetést kínál. Eleinte hátsókerék-hajtással és a hátsó tengelyen elhelyezett villanymotorral kínálták,később a kétmotoros összkerékhajtású változatot is kapható lett. Az 52–77 kWh-s Lithium-ion akkupakk 143-306 lóerő közötti teljesítményt tud biztosítani, változattól függően. Ez maximum 530 km-es távra elegendő. Ha nem megy a klíma, ha nem megy a fűtés, ha nem vontat, ha nem hegymenetben megy, ha nincs megpakolva nagyon…

 

  A cég Elli nevű leányvállalata a töltési infrastruktúra fejlesztésében érdekelt, és ezzel párhuzamosan biztosítja a hozzáillő megújuló energia tarifát is. A We Charge segítségével a márka egy független töltőkártyát dob a piacon, amelyet a Volkswagen vásárlói Európa-szerte használhatnak nyilvános töltőállomásokon.

 

A Matchbox kisautója immár nem az első amelyik elektromos eredetit mintáz meg. A nagyarcú modellek mellett a kisbusz és a luxuskategória is prezentálva van már nálam. Meglepő, hogy egyikük csomagoláson nem hirdetik markánsan, hogy ez egy elektromos meghajtású autó modellje, pedig biztosan lenne marketinges pozitívuma is. Viszont a neve egészen más, mint a valóságban. Itt EV (Electric Vehicle vagyis villanyjármű)) néven fut. Vajon hogyan érinti ez a Volkswagent?

 

A 2022-ben kiadott kisautó bordó, fehér és sötétkék színekben elérhető. Mindegyikhez tartozik azonban két markáns, más színű elem is. Egyrészt a padlólemez csúnya szürkéjét hozták föl meglehetősen magasra, vagyis ebből alakították ki a kaszni alsó – egyébként eredetiben is hasonlóan ronda – burkolatát. Tökéletesen lekövették a néphülyítő optikai átverést, és lám, kicsiben is működik. Az övvonal fölötti rész – új Matchbox szokás szerint egy komplett külön műanyag elem, aminek nincs köze a kaszni színéhez. Mentségükre szolgáljon, hogy a valóságban is akad ilyen színkombináció. Azért kapott egy fényes csíkot a tetőrész éle, ami mégiscsak megmutatja a kocsi tényleges sziluettjét.

 A beltér elég nehezen látható szétszedés nélkül. Nagyító és erős szúrófény segítségével azonban már beletekinthetünk. Sőt, valamennyi fényt a tető is átenged, köszönhetően annak, az is az ablak anyagából készült!. A beltéren nem sokat reszeltek, nagyjából jó lesz az szintű.

A dekoráció rendben van, szép, aprólékos lámpákat is tartalmazó.

Rivian

 Rivian R1T

(Matchbox)

bemutató

 

Évente néhány millió új pickupot adnak el az Egyesült Államokban, és bár csak néhány közülük teljesen elektromos, egyetlen teherautó sem olyan gyors, mint a Rivian R1T. A 835 lóerős teljesítményével az R1T 3,0 másodperc alatt 100 km/h sebességre képes – néhány tizeddel gyorsabban, mint egy Ford Mustang Shelby GT500. De egy pickupnál – ha valóban annak használják és nem villantásra – akkor ennek zéro jelentősége van. Az elektromos autók esetében a hatótávolság és a teherbírás sokkal fontosabb tényező.

 

 

 

 

 A Rivian R1T egy ilyen gyorsulgatós elektromos, közepes méretű, könnyű teherautó, amelyet az amerikai Rivian cég gyárt 201 óta. Hivatalos EPA hatótávolsága 465–566 km, az akkumulátorcsomag kapacitásától és a kerékmérettől függően. No meg, hogy mennyi trágyát pakolnak a platóra…

 

 

 A lelkes korabeli ötletelés szerint négy motorja az alváz középvonala közelében helyezkedik el, és minden kerékhez közvetlen meghajtású sebességváltót használnak, így ez az elrendezés lehetővé teszi a nyomatékvektoros kerékvezérlő rendszer használatát a 835 lóerő lekezelésére.  

A kocsi 2024-re a kevésbé költséges, kétmotoros hajtáslánccal rendelkező 533 lóerős teljesítményváltozatot kapta mégis inkább, mindezt 71 700 dolláros árral indítva.  A légrugózás alapfelszereltség, és a hasmagasságot 8 és 14 hüvelyk között tudja állítani, persze mindezt a műszerfalra szerelt 16 hüvelykes iPad információs és szórakoztató képernyőn keresztül.A külső dizájn mindössze részleteiben újdonság, hiszen alapvetően ez egy pickup, csak leszopottabb formában a megszokottnál. Megosztó, modern, szokatlan is egyben, de volt már ilyen az autótörténelemben. Majd alakul ez is és a többi autó is. Hatnak egymásra a dizájnerek – finoman szólva.  

 

A kisautó nagyon szépen sikerült, formái részletei teljesen arányosak, szépek. A hátsó lámpa kialakítása különösen kiemelkedő. Az elsőről nem beszélünk. 2022-es megjelenésű, így még csak szürke és kék színben létezik, mindkettő jól áll neki. Csakúgy, mint a széles nagy kerekek, amik a valóságban csak nagyok, de nem ilyen szélesek. Ez mindenesetre jót tett a kisautónak. A beltérből szinte semmi sem látszik, mert olyan sötét az üvegezés. De nem fekete az ablak, így fény felé nézve látszik némi ülésimitáció.

Az alja villanyautós vagyis egy sík lap, ezért is nagyon erősen látszik elöl és hátul is a szegecseket burkoló henger, ami azért gyűjtői szemmel már akár zavaró is lehet, mert nagyon nem tartozik oda (lásd a hengert a kombikban).

A plató itt is két részből áll (fém és műanyag), ez már ilyen gyártástechnológiai izé amit akár meg is szokhattunk. Mutatós a nagy naptető fölül, de persze ezen sem látni be.

 

Navistar

 Navistar eStar

(Matchbox)

bemutató

 

A kis furgonmodell 2018-2019 között volt a palettán. A nagy felületek okán nagyon alkalmas reklámhordozónak. A forgalmazási időszak alatt nem éltek túlságosan ezzel a lehetőséggel, hiszen alig egy tucat féle dekoráció került rá. A kisautó formájáról túl sokat nem érdemes szólni, mert olyan, mint az eredeti: még szokatlan a szemnek. A nagy üvegfülke általában sötétszürke-sötétbarna színű, de akadt egy rémisztően kék variáns is. A kaszni maga műanyag és az alja készült most fémből, nyilván a súlymegtakarítás okán. A részletek a helyükön vannak, bár az egyszerűsített kialakítás tetten érhető. A kerékvariációk három fajtára korlátozódnak, amiből az egyiket alkalmazzák az ötvenes-hatvanas évek csillogó dísztárcsás kisautóihoz is. Hogy itt hogyan jöhetett a képbe, azt nehéz elképzelni. A kisautó játszani jó, mert nem túl nehéz, egyszerű formájú, de gyűjtői szempontból csak azok számára lehet érdekes akik a változatokat keresik. Persze csak akkor, ha a Mattel folytatja a kiadását egyéb változatos dekorációkkal, amire jó esély van, akár ötös, tematikus pakkokban is. Az én példányom is egy ilyen szettben érkezett (Warn). Amúgy a kisautónak az lehet még talán a másik értéke, hogy az első, nagyobb szériában gyártott elektromos furgon modelljét tarthatjuk a kezünkben…

 

A beltér hiányzik gondolhatnánk, ezt takarja a fekete ablak és tetőablak... Ámde volt belőle átlátszó és füstüveges verzió is, ahol némi beltérkezdemény azért felfedezhető.

A gyártó a Navistar, Inc. egy amerikai holdingtársaság, amelyet 1986-ban hoztak létre az International Harvester utódjaként. Az utódcég meglehetően sok változáson, tulajdonláson, közösködésen és egyéb cégekkel történt mindenféle üzleti variációkon ment keresztül mindmáig. Ettől függetlenül, az első igazán vállalható teljesen elektromos furgon sorozatgyártása a Navistar névhez fűződik. Bár a Navistar eStar néven gyártotta és értékesítette Amerikában, valójában évekkel korábban Angliában fejlesztették ki. Az elektromos furgon története a hagyományos fekete londoni taxival kezdődik. A hetvenes évek eleje óta a londoni taxit a London Taxis International gyártotta, akit a hajókat gyártó MBH nevű cég vásárolt meg. Az ő ötletük volt az elektromos teherszállító furgon, mely eMercury néven indult útnak. Három különböző akkuval hajtott prototípust készítettek, teszteltek, ám a cég időközben anyagi gondok miatt megvált ettől az üzletágától.

 2004-ben a Borwick-csoporthoz került a project, akik Modec néven vitték tovább. Amerikai befektetőkkel, nátrium-nikkel-klorid akkumulátorokkal (Zebra akkumulátorok) folytatódott a történet. A gyártásra kész kisteherautókat később 2006-ban mutatták be. A 85 kilowattórás akkumulátorcsomaghoz egy 102 lóerős villanymotor párosult, ami 50 mérföld/órás végsebességre volt elég. Tehát tipikus városi használatra.  Hatótávolsága - hat-nyolc órás feltöltés után is - körülbelül 100 mérföld volt városi használatban, a teljes hasznos teher pedig körülbelül két tonna lehetett. A kisteherautókat 2007-ben kezdték gyártani Coventryben, az első darabokat a Tescónak értékesítették élelmiszer-kiszállítási szolgáltatás céljából, de a UPD futárcég is használta őket. Ennek ellenére pár év alatt a Modec eladások zuhantak, a vállalat mindössze 400 kisteherautót adott el, és adóssága meghaladta az 55 millió dollárt. Újabb tulajdonváltáskor került immár a Navistar - és ezzel együtt a tengerentúli megjelenés - a képbe. A Modec teljesen megfelelt az Egyesült Államok szövetségi biztonsági előírásainak is. A Navistar a furgont eStar-nak nevezte, és az indianai Wakarusában található Workhorse gyárban gyártotta  2010-től, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának 39,2 millió dolláros támogatásával. A furgon így is 150 000 dollárba került. A dizájn jelentősen eltér a megszokottól. Az akkumulátor a padlólemez alatt van, ami előnyt jelent az alacsony súlypont miatt. Az ergonomikus kialakítás miatt a szélvédők közel 180 fokos kilátást biztosítanak, az alacsonypadlós kialakítás könnyű be- és kirakodást tesz lehetővé, a zajszint pedig közel nulla, ami ezt a fürge járművet ideálissá teszi a zajos városi területeken. A furgon első nekifutásra megfelelőnek látszik ám azt csak a jövő döntheti el, hogy valóban alkalmas-e mindennapos üzleti célú alkalmazásra, vagy az az idő még odébb van.