Csónakos Jeep

 Jeep Grand Cherokee

(Matchbox)

bemutató

 

Érdekes autó-csónak kombinációnak lehetünk tanúi kézbefogva a kisautót. Egy komoly terepjáró a tetején egy nem kicsi motorcsónakot szállít. Látványnak nagyon ütős, gyerekeknek vonzó, de ne gondoljuk bele túl sok valóságtartalmat.

 

 A Grand Cheroke nem kis autó, elég nagy kerekeken gurul, ezért elég magasan van a teteje is. A csónak maga szintén nem kicsi, azt fölemelni ilyen magasságba még több – nagyon magas - embernek is szép mutatvány. Ráadásul nehezítésnek még a csónakmotort is rajtahagyták….  Amúgy ekkora autóval vontatni szokták a hajókat, nem cipelni. De mindegy is, attól még a kisautót magát megnézegethetjük, megszerethetjük.

 

Ami szépen sikerült, arányos jó forma lett belőle, amit persze a tetőrakomány azért erősen leront. A Grand Cheroke második generációjának tutajos modellje 2000-től létezik. És van neki csónak nélküli változata is.    Nagyon változatos és természetellenes színekben is elérhető volt anno. Ugyanez érvényes a műanyagelemként fölpattintott csónakra is.  Az én narancs színű példányom teljesen vállalható viszont. A dekorációja mennyiségre megvan, de inkább a kilincsekre és föliratokra jutott belőle, mint a lámpákra.  Az ablaka szép vékonyak, így látszik, hogy nem cipeli a szokásos oszlopot a csomagtartójában.

 A vitrin kempingszekciójába teljesen jól illeszkedik és ha a nem merülünk el a „csónak a tetőn” problémában, akkor egy teljesen szép kis modellkombót tudhatunk magunkénak.

 A Grand Cherokee eredete 1983-ig nyúlik vissza, amikor az American Motors Corporation (AMC) a Jeep Cherokee utódját tervezte. A mi szempontunkból érdekes második generáció (WJ kód, WG az európai modell kódja) gyártása1993-ban indult a michigani Detroitban és ami lényeges még, hogy Ausztriában a Magna Steyr is gyártja egészen 2004-ig.

 

A szebb dizájn mellé egy korszerűbb motorok is jártak, a 3,1 literes sorhatostól a 4,7 literes 269 lóerős V8-ig. Figyelemre méltó funkció volt a Quadra-Drive elnevezésű automatikus négykerék-hajtás, amely a New Venture Gear NV247 osztóművet alkalmazta. Ez a kétsebességes lánchajtású osztómű gerotort, egy hidraulikus szivattyúhoz csatlakoztatott tengelykapcsoló csomagot használ a nyomaték átvitelére az első és a hátsó tengely között. Az adatátviteli tok három módot tartalmaz: 4-All Time, Neutral és 4-Lo. A 4-All Time rendszerben normál körülmények között a nyomaték 100%-a a hátsó tengelyre kerül. Ha a hátsó tengely nagyobb sebességgel kezd el pörögni, mint az első tengely, a hidraulikus nyomás megnövekszik a gerotorban, és a tengelykapcsoló-csomag fokozatosan továbbítja a nyomatékot az első tengelyre, amíg mindkét tengely vissza nem tér ugyanarra a sebességre. A semleges üzemmód a jármű vontatására szolgál. A Quadra-Drive legnagyobb előnye az volt, hogy a kombinált osztómű és az egyes tengelyek progresszív reteszelő differenciálművei automatikusan szabályozni tudják a tapadást mind a négy kerék között. Azonban csak a középső differenciálművet lehetett tartósan lezárni, és csak 4Lo-ban. A45RFE és 545RFE automata sebességváltók három bolygókerekes hajtóművet tartalmazott a négyfokozatú automatákban általában használt kettő helyett, ami hat elméleti sebességet adott ki. Ezeket a különböző váltóprogramozásokkal különféleképpen használták (ki). Az alváz több mint 70 százaléka nagy szilárdságú acél. Minden Jeep Grand Cherokee UniFrame felépítésű. A belső teret is teljesen áttervezték. Az újratervezés nagyobb hátsó ajtókat és több helyet biztosított a hátsó utasoknak.

 

 

 

 

 

Vegyesházasság

 Ford Transit & Motorhome

(Matchbox & Majorette)

átalakítás

Nem tudom, hogy mennyire illő keresztezni egy franciát egy angollal, de talán ebben az esetben ez tolerálható. Itt ugyanis egy öszvér készült, ami nagyjából fele-fele arányban tartalmaz az angol illetve a francia gyártók modelljeiből, de ha az eredetieket vizsgálom, akkor is hasonló eredményre juthatunk.

 

 

Az MB66-os sorozatszámú Ford Transit kisteherautó volt az egyik áldozat donor. (A Transitológia itt olvasható) Erről a kisautóról már volt szó hiszen anno "fölhajtottam" a leengedett oldalplatót, hogy normálisan nézzen ki. Most még durvábban nyúltam hozzá. Kettévágtam a fülke mögött az egész kisautót. A fülke-plató szétválasztása még indokolható is simán helyből, de a padlólemez szétvágása már magyarázatra szorul. A két modell tengelytávja ugyanis nem egyezett, volt benne pár milliméter differencia. Tehát a padlólemez is kettévált. A hátsó részből ki kellett műteni a belepréselt tengelyt (ez éppen a préselős érában készült), ez a kerekekkel együtt elindult a másik padlólemez hátsó felén levő futómű lecserélésére. 

A bódé  a Majorette lakóautójából érkezett. Erről a kisautóról már volt szó korábban, akkor csak egy felújítást kapott az a példány. Ennél a darabnál nem voltam elnéző, az Iveco  fülkére többé nem volt már szükségem, így kivágtam a rendszerből. A megmaradt doboz elejét kétoldalt elöl lelemezeltem, így jobban tud majd illeszkedni a Transit fülke hátuljához. Ezen túlmenően az eredetileg nyíló ajtót a hátsó oldalon megszüntettem. A bejáratot oldalt alakítottam ki, ezáltal erősen megfiatalodott a lakórész. A nagy első-fölső "üveges" részt is lecsökkentettem, így maszkolással csak egy kis ablaknyi rész maradt meg belőle.

 A hátsó falon is történt még némi egyszerűsítés, ezek részben fölöslegessé vált lukak eltüntetéséből részben az egyéb kiálló dudorok megszüntetéséből álltak. Az izgalmas rész ezután következett: a padlólemezek átalakítása és párosítása. Az alapvető követelmény volt, hogy a kész kombinált padlólemez alulról illeszthető legyen. Erre azért volt szükség, mert mindkét kisautó esetében pont ez a rész volt a kaszniba beakasztós füllel ellátva. Ezeket a füleket a Ford padlólemez elejéről illetve a másiknak a hátuljáról le kellett műteni. Miután a Matchbox kerekeket beillesztettem a Majo tengelytartó tüskékhez, a rögzítő rugót is kissé módosítani kellett, hogy a helyén tudjon maradni. Tehát most ott tartunk, hogy van két kasznielemem és két padlólemez darabom. A tengelytávot egyértelműen a kaszni határozza meg. Viszont mivel két különálló egység és külön lesz festve, ezért nem lehetett még őket összeragasztani. Így csak ideiglenesen rögzítettem egymáshoz a feleket, hogy a két padlólemez egymáshoz való viszonyát rögzíteni tudjam egy pótdarab beragasztásával. Miután a pozicionálás megtörtént komolyabban is egymáshoz rögzítettem a padlólemez darabokat, majd egy egységes fekete színt kapott a Matchbox-Majorette öszvér.

A dekoráció teljesen fantázia műve, részben korábbi részben új dekorációs hangulati elemek fölhasználásával. Kapott a tetőre napkollektorokat is illetve az oldalsó kitekerhető napernyő imitációt (omnisztor) is fölragasztottam. Azért, hogy az összképet még egy kicsit tuningoljam, egy szörfdeszka is került a kocsi oldalára rögzítve.

 

 

 

 

 

 

Sprinterhome

 Mercedes Sprinter Mobilehome

(SIKU)

átalakítás

A Siku Mercedes Sprinter meglehetősen sokoldalúan szolgálja ki a játszó és gyűjtőközönséget. Korábban már volt itt is szó a mentőről illetve a sárga változatról is, de ezen kívül van még furgon  és tűzoltósági kisbusz is belőle. De az én változatom ezekhez képest újdonság.

Manapság eléggé nagy divat lett lakóbusszal vagy más néven kempingautóval utazni, táborozni, a világtól elvonulni és mindezt az otthoni kényelem bizonyos fokú megtartásával. Ezen a műfajon belül is szaporodnak az olyan videók ahol házilag alakítanak át első életüket már teljesített szállító furgonokat mozgó otthonná. A minimál méretű mobil otthonok mellett a gyári, alkóvos lakóbuszok is megjelentek kicsiben nálam is, és volt már szó amerikai léptékű átalakításról is. Most egy ideális méretű furgon került átalakításra.

 Az ideális méret azért fontos, mert föl kell tudni állni benne, minimum két személynek alvó-étkező-, tároló-, tisztálkodóhelyet kell biztosítani egy közepes hosszúságú és kicsit vagy közepesen emelt tetőmagasságú zárt furgon kontúrjain belül. Amellett a teherbírás is számít, mert a beépített felszerelésnek komoly tömege van. A Sprinternek ez a változata ezt tudja.

 Az átalakítás során elsősorban az ablakok átrendezése volt a feladat, hiszen egy körben ablakos busz volt a donor. Kapott a tetejére napelemrendszert és víztárolót is. Az oldalára felkerült az omnisztorimitáció és némi hippis dekor.

Iveco lakó

Fourgon (Camper Van)

(Majorette)

felújítás

 Nem mindennapi darab került elém, egy lakóbusz. Bár nem egyedüli mégis korának hangulatát nagyon hűen visszaadja. Egy kisebbfajta, - mondjuk kétszemélyes - lakó fölépítmény az egyik legalapabb furgonalvázra ültetve. Olyan olaszos-franciás lazaság és egyszerűség  jellemzi, az alapfunkciók megléte mellett. Röviden így lehetne jellemezni. 

Az Iveco Daily alapú lakóbusz az eredeti, ahol is inkább csak a fülke az ami beazonosítható, hiszen a lakórészt számtalan gyártó számtalan variációban gyártotta, és gyártja ma is. Az egyedi megoldásokról nem is szólva. A Majorette jól megragadta a hangulatát az 1982 és -85 között kínált kisautónak. Látványos megoldás lett a túlzó üvegfelületekkel kialakított alkóv (fülke fölötti alvórekesz), illetve a hátsó falon a nyíló ajtó. Ez egy műanyagból kialakított a tetején levő recés élű koronggal nyitható-zárható eleme a kisautónak. A hátsó falon kialakított bejárat már akkor is ódivatúnak számított, amikor a modell megjelent, így ma meg már kiváltképpen megmosolyogtató.

 

 Szép, hogy az ablakai körben megvannak, és hasonlóak mit az alkóv anyaga. A hátsó fal részletezettsége kifogástalan, a rendszám betűi is tökéletesen olvashatóak. A létra kialakítása is tökéletes. Talán a padlólemez füleinek illesztése sikerült kicsit bővebben a hátsó falon, de nem vészes ez sem. A beltér is valamennyire megformázott de sok nem látszik az ablakokon és a nyitott ajtón sem belőle. Az 1:67-es léptékű kisautó külső részletei (csatlakozófedelek, szellőzőrácsok) nagyon korrektül ki vannak alakítva.  Az eredeti jellegtelen és nem is szép kerekek helyett egy egész másfajta, csicsásabb felnit kapott, gumikkal együtt. A dekoráció most nem hiányzott róla nekem, így nem is erőlködtem vele.

 

Lakóbusz a tűzoltóból

 Mobil Home

(Matchbox)

átalakítás

 

 Manapság eléggé dívik az újrahasznosítás, amiből az autók sem maradhatnak ki. Pontosabban a haszongépjárművek vagyis a furgonok. Számos videót lehet látni arról, miként alakulnak át a leharcolt áruszállítók kényelmes lakóbusszá. Én egy kicsit ezt is túltoltam és nem egy közönséges furgont hanem egy nagyobb lélegzetvételű járművet, egy reptéri habágyús tűzoltószert formáltam újjá.

 

 

 

 

 Ugyanis  Matchboxnál először volt a „Mobil home” nevű, amerikai méretű és stílusú lakóbusz. Ezt 1980-ban tették a kínálatba. Fehér színben, dekor nélkül, fehér ablakokkal, némi színes beltérrel. Tetején két ablakkal, egy púppal, oldalt bordázott felülettel. Körben a megfelelő ablakokkal ellátva. És ami  csúcs: a műanyag oldalajtaja a padló alá rejtett és alul kicsit kiálló koronggal kinyitható.Ez az alapmodell aztán elkezdett átalakulni 1982-ben. Elsőként egy NASA dekorációt kapott valamint kék ablakokat. A tetejére rákerült egy csillogó radarantenna, amely körbefordulhat. Ám két évvel később jön az igazi változás: tűzoltóautóvá alakul a modell. Megnevezése szerint reptéri habágyú tűzoltószer. Ehhez már komolyabban hozzá kellett nyúlni a kasznihoz is. 

 

 

És még nincs vége. Rá két évre egy újabb NASA dekoros verzió jelent meg, azonban itt egy harmadik fajta tetővel találkozunk. Alul minden maradt a régi tűzoltós kialakításból, de fönt egy vegyes képet sikerült megalkotni. Maradtak a vödörnyi villogók, a habágyút fölváltotta a korábbi radarantenna és utána csak otthagyták a túlméretezett szirénaimitációkat. A dekorja szebb lett mint az előző és ez a kiadás már megjelent nem „űrhivatali” színekben is: katonai zöldben, tiszta pirosban, sötétszürkében. A padlólemeze - immáron műanyagból készítve - továbbra is az eredeti lakóbuszé, mert ott van rajta az ajtónyitó korong helye.

 

  

 

  Eltűntek az oldalablakok, a nyitható oldalajtó, az övvonal feletti részről a hosszbordák. 

Viszont a teteje teljesen átalakult. Nagyméretű villogók lettek elől a szélvédő kék anyagából, került rá egy komoly méretű, körbeforgatható habágyú is. Az utána következő két tetőelem igencsak meglepő, méretét, kialakítását helyét tekintve is. Vélhetően ezek szirénának terveződtek ide, de minek. Aránytalan hordóvá duzzadtak aminek ráadásul funkciója sincs, csak „jól néz ki”. A tetőn van még két domborulat is, ezek vélhetően tetőszellőző imitációk. Piros-sárga-fehér színkombinációkban jelent meg ekkor.

 

 

 

 

Mivel ebből a tűzoltószerből elég sok és sokfajta van a piacon, nekem is van több belőle, ezért nem sajnáltam egyet közülük ismét átalakítani. Korábban a tűzoltó műfajon belül történt az átalakítás, most azonban megihletett a kempingbusz változat. Ennek megfelelően tulajdonképpen nemcsak át- hanem bizonyos értelemben visszaalakítás is történt. Semennyire nem törekedtem az eredeti lakóbusz visszaállítására inkább a saját fejem után indultam és egy régi fazont egy mai kivitelben késztettem el. Kapott egy napelemtáblát  valamint pót melegvíz tartályokat a tetejére, plusz ablakimitációkat, biciklitartó rácsot a hátuljára és föltekert előtetőt. 

 

  A mai lakóbuszokban tulajdonképpen minden felszerelés és eszköz megtalálható ami akár egy otthonban is előfordul, talán a kandallót kivéve, ahelyett pedig ott a grillező. A tetőn napelem, parabolaantenna, esetleg szörfdeszka vagy kajak, oldalt kihúzható árnyékoló (szaknyelven: omnisztor), hátul tartóplató a bicikliknek vagy robogónak, sötétített nyitható-billenthető vagy tolóablakok, klímaberendezés. Kiváltképp van helye és keresnivalója a sokszor  luxusnak tűnő berendezéseknek egy ilyen amerikai méretű lakóbuszban. Ez már tényleg egy "mozgó otthon".

 

 

 

 

Kékmadár

 Bluebird Dauphine Caravan

(Matchbox)

felújítás

Ma már teljesen természetes, hogy lakókocsikat látunk az autók után akasztva nyaranta közlekedni az utakon és igen komoly felszereltségű mozgó nyaralóhelyek töltik meg a kempingeket. De mifelénk ez nem volt annyira természetes mondjuk a hatvanas-hetvenes években. Csak elvétve láthattunk lakókocsikat magyar rendszámmal. Szemben például a brit kempingkultúrával, ahol akkoriban már igencsak virágzott a kempingezés (vad és szabályozott formában egyaránt) és ezzel együtt a lakókocsi gyártás illetve a nagy tömegű használata is. Mindenféle méretben és kivitelben gyártották a mindenkori széles rétegeket kiszolgálva. Akkoriban még elsősorban fa felépítményeket alkalmaztak később jött a fémváz és a műanyagok széleskörű felhasználása. A dizájnok is komoly evolúción mentek keresztül. Kezdetben – ahogy az akkori autóknál is - a gömbölyűbb formák domináltak, sok lekerekített éllel, később ezek egyre szögletesebbek lettek. Nyilván így több hely lett bennük, amit funkciókkal lehetett kitölteni. Akkortályt, arrafelé sok gyártó sokféle modelljéhez lehetett hozzájutni, amiről még ma is lehet reklámokat, katalógusokat találni a neten.

 

 Az egyik ilyen lakókocsi modell volt a Bluebird Dauphine. A kisebb-közepes kategóriába tartozott, egytengelyes kivitelével. Már kevésbé voltak lekerekítve az élei, de a tetőcsatlakozás elöl és hátul is ívelt volt. Érdekessége, hogy a tetőn merevítését az akkor  szokásos hosszanti él (mintha fordított csónak volna a teteje)  elhelyezésével oldották meg. Remek ismertetőt lehet megnézni a lakókocsiról ebben a videóban.

 

 

A Matchbox történetében is akadnak lakókocsik. Talán éppen a Bluebird Dauphine a legkisebb közülük. Korábban is akadt egy hasonló, viszont a későbbiek már a nagykategóriás, duplatengelyes osztályt képviselték. Még később, már a műanyagkorszak is képviseli magát a lakókocsi parkban.

 

A Bluebird Dauphine a gombkerekes éra szülötte, először 1960-ban jelent meg, rózsaszínes árnyalatban, ez később változott zöldesre illetve egy meghatározhatatlan színű lilás-szürkére. Beltér és ablakok nélküli kivitelben készült, a kornak megfelelően. Viszont nem szegecselték a padlólemezt a karosszériához, hanem a padlólemezen kétoldalt egy-egy kis pót él hivatott arra, hogy a fölső rész megfelelő peremébe pattanva egyben tartsa az egészet. Az ajtaja nyitható és éppen ezért a helyéről könnyen eltávozó kivitelű. Az idők során nyilván le is morzsolódott a legtöbb példányról. A vonóhorogra való csatlakozása egy nem túl hosszú nyúlvánnyal történik, viszont van alatta egy biztosítólemez is, nehogy túl könnyen leakadjon. Ez a részlet eltér az eredetitől, mivel ott hosszabban kinyúlik a csatlakozókar. Kanyarodáskor problémás a rövid csatlakozókar, mert gyakran a lakókocsi teste így hozzáér a vontató autóhoz. A magassággal is akadnak problémák, nem minden autó vonóhorgához tud szépen szintben csatlakozni. Nem cizellálták túl a dekorációját sem, egy túlméretezett rendszám és (vontatottságra) figyelmeztető matrica kombó került a hátuljára gyárilag. Részleteiben megvizsgálva feltűnhet, hogy az elöl lévő oldalsó ablakok aljának kiképzése nem követi az eredetit, valamint a tető csúcsossága is kisebb mint a valóságban. Négy éven át volt a Matchbox kínálatában.

 

Az én lakókocsim az ajtajának hiányától eltekintve nem volt rossz állapotban, azonban a furcsa szín nem maradhatott rajta. Kapott egy modernebb, fehéres árnyalatot az ajtó pótlása után. Ezen felül a ma már természetes dekorációs csíkokkal is elláttam, noha nem biztos, hogy ezek korhűek, viszont sokat dobott a megjelenésén. Csakúgy, mint az ablakok „beüvegezése” illetve a belső függönyimitációk elhelyezése. A függönyözés akkoriban is már természetes tartozéknak számított, így nem éreztem túlzásnak és talán a beltér hiányát is elfedi. Természetes volt a lámpák megfestése és egy rendszám elhelyezése is.