Restaurálás, átalakítás iskola, 11. rész: Fotózási alapok

Régi tartozás a sorozat befejező tagja. Íme én így gondolkodok a kisautók fotózásáról. 

A matchboxok felújításának átalakításának utolsó fázisa talán az, amikor bemutatjuk a kész művet. Manapság ez egyértelműen a képernyőn keresztül, neten történik. Ez természetes, viszont nagyon oda kell figyelni a műfaj vagyis az adott tárgy képi ábrázolásának szabályaira, lehetőségeire, esetleges hátrányaira is.

A fényképezés célszerűen fényképezőgéppel történik, bár manapság sokan csak odakattintanak a telefonjukkal és már töltik is fel a világhálóra a képet. Mégis, bármennyire is okos a telefon és van benne szuper fényképezési lehetőség is, a jó képeket csak fényképezőgéppel tudjuk megcsinálni. A telefon nem erre való igaziból. Nyilván itt is óriási a skála, az egyszerűbbtől a profi berendezésekig. nem aggódjunk ezen, mert a dolgok nagy része nem a gépen múlik. Majd ha profi modellfotósok leszünk esetleg akkor már a gépen is fog múlni sok minden. Addig azonban azzal gazdálkodjunk amink van.

Mindenek előtt a háttér nagyon fontos. A környezet, amibe a kisautót elhelyezzük. Érthető, hogy  a hangsúly az éppen elkészült kedvencünkön van azonban a háttér is igen fontos. Ebbe nem csak a környezetet hanem akár más kisautókat, eszközöket, tárgyakat is beleértek. Nyilván a legfontosabb azonban a környezet. 

 

A versenyautós környezet, esti fényeket imitálva

Az épített háttér és a világítások

 

Egy sokkal hétköznapi belső udvari háttér 

 

Ugyanaz a háttér egy nyers, vágatlan képen

1. Kültéri fotózás

Ha kültéren fotózunk akkor a háttér nyilvánvalóan valami adott - és szerencsés esetben vagy pedig egy igényes fotózás esetében a kiválasztott -  tárgyi környezet lesz: házak, fák, bokrok, autóforgalom, versenypálya, szervizépület, stb. Ez a háttér elmosódott lesz valamennyire, de ebben ez a jó. A konkrétum amúgy is a fókuszba kerül, a többi csak a hangulatot, a körítést adja majd. Érdemes a fényviszonyokat úgy megválasztani, hogy a háttér is meg a tárgy is kellőképpen legyen fényben vagy árnyékban. Fontos, hogy a háttérben nem legyenek zavaró tárgyak, nagyon konkrét, oda nem illő dolgok. Nagyon érdekes lehet a látószög beállítása is. Úgy célszerű beállítani a hátteret és a kisautót, hogy a kettő összhatása valósnak tűnjön. Mintha tényleg életnagyságú lenne az autó a környezetében. Tulajdonképpen a perspektíváról beszélünk ekkor. Jó, ha a kocsi és a környezet is azonos perspektivikus rendszerben van. ha ez nincs meg, az sem baj. zavaró tud lenni, ha valaki jobban figyeli a képet. Viszont ha jó a háttér és a kisautó perspektivikus kapcsolata, az nagyot tud dobni az összhatáson.

 

A még nyers képen a fókusz az autószállítón van, de jól illeszkedik a háttér perspektívájába. A kép az "országúti alap"-on készült.

 

A "téli alap" és a természetes kerti háttér találkozása. Extraként jutott hó a kisautóra is.

 

Az előbbi kép "hogyan készült"-je. Lehet látni a látószög kialakítást.

 

Egy példa a "terep" alap és a természetes háttér kombinációjára. Szűrt fény volt, alig van árnyék.

 

Nagyon alacsony látószög, de belekombináltam a szomszédos épületeket is a természetesebb hatás érdekében.

Fontos, hogy az autó alatt mi van. Nem jó a nagyon mintás terítő, sőt a terítő sem, mert a textil szövése is ugyanolyan hangsúlyt kap mint a kisautó részletei. nem jó ha újság van alatta. A legjobb egy valamilyen homogén felület, lehetőleg valamilyen semleges színből. Nyilvánvaló a szürke vagy a fekete az a szín ami leginkább közel áll az utak aszfaltjának - mint a kocsik természetes közegének - színéhez. de adott esetben egy fa vagy beton felület sem áll túlságosan távol a valóságtól. Érdemes kísérletezni is bizonyos felületekkel, mert érdekes hatásokat tudunk előállítani adott esetben. Ezek a hatások alá is támaszthatják a kisautó hangulatát.

2. Háttér előtti fotózás

Épített háttér előtti fényképezésnél bizonyos szempontból korlátozva vagyunk (pl. látószög) ugyanakkor pedig más okokból kifolyólag egyszerűbb a munkánk (ismertek és megszokottak a beállítások). Kezdjük mindjárt a háttér építésével. Alapvető, hogy a háttérnek célszerű két, egymással derékszöget bezáró síkból állnia. Ha csak egy háttérlapunk van (mint egy színházi díszlet) akkor kevesebb a lehetőségünk a kocsi(k) állítására, a látószögek és a háttér variálására. Nem annyira javasolt. ha már nekilátunk akkor célszerű kétoldalasat gyártanunk. Ezt a hátteret nagyjából úgy kell elképzelni, mintha valami zártabb udvarba vagy telephelyre néznénk be és ennek a zárt résznek általában két falát is látjuk egyszerre. A két falsík által behatárolt területen vannak az autók, mint a fényképezés tárgyai. A háttér olyan magas legyen (kb. 20-25 cm), hogy fényképezéskor ne látszódjon a mögötte levő valóság. H szabadba visszük ki az egész díszletet akkor viszont nagyobb látószög használatakor (vagy messzebbi kameratávolságnál) kilátszhat az ég vagy esetleg a fák is. A háttér célszerűen valami épület legyen. Ebben a fantázia szab csak határt. Grafikus szerkesztő programokkal tetszőlegesen montázsozhatunk össze épületrészeket, nyílászárókat, feliratokat, egyéb kellékeket, amelyek az autós feelinget még jobban kiemelik. De akár meg is rajzolhatjuk-szerkeszthetjük magunk is a látványt. Az arányokra azért illik figyelni: matchbox méretű autók esetén az 1:6x környékén legyen a lépték. A kész képet kinyomtatva egy kartonra ragasztva és azt az alaplapra rögzítve alakul ki a mi kis díszlethátterünk. Az alaplap itt is fontos, és hasonlóan a szürkés szín javasolt. Itt akár egy kis művészetet is belevihetünk guminyomok, kátyúk odaművészkedésével.

 

Abszolút természetes háttér és alap. Az alapot a kiszáradt fenyő tűlevelek adják, a háttér a borostyánbokor.

 

A háttér fokozatosan egyre homályosabb, de azért sejtjük, hogy autók vannak ott is

3. Világítás

A fények nagyon fontosak a fotózásnál. Nem úszhatjuk meg az asztali és a szobalámpa fényével kizárólag. A vaku sem játszik ebben az esetben, maximum haladó szinten, derítéshez. A szabadtéri fények esetében ki kell választani azt a napszakot, amikor a legalkalmasabb a fény az adott (kiválasztott) háttérhez. A tervezett kép stílusától is függ, hogy a direkt szúró déli napfényt vagy poedig egy szórtabb világítást akarunk a képen. Lehet jó akár egy naplemete is, de én már fotóztam nyári kora hajnalon napfelkeltekor is. Itt az árnyékok tudnak érdekesek lenni. Érdemes próbákat csinálni. 

A mesterséges háttérnél illetve amikor bent fotózunk, mindenképpen kiegészítő világításra van szükség. A megfelelő fény az élességhez (is)szükséges, anélkül nem lesznek szépek az apró részletek a színek. Akár több oldalról is lehet egy-egy kisebb - célszerűen valamilyen halogén vagy egyéb fehér színű - lámpa megfelelő szögben és magasságban rögzítve. De emellett egy háttérvilágítás is hasznos tud lenni, a maga sárgásabb szórt fényével. Ebben az esetben is ki kell kísérletezni, hogy melyek a megfelelő világítási eszközök az adott feladatra és azoknak mik a legjobb beállításuk.

 

Játék a fényekkel és árnyékokkal 

 

Világítási trükk: a fény hátulról jön, a papírhátteren keresztül

 

Példa egy szépen körbevilágított kisautóról

4.  Fantáziavilág

Ez a rész arról szól, amikor nem egy reális háttér elé vagy környezetbe helyezzük a kisautót, hanem valami alternatív, adott esetbe meglepő és szokatlan dolgok adják a fotó hátterét. Ez lehet világítási érdekesség, lehet árnyékokkal való játék, lehet az alapban valami szokatlan. erre nincs recept, az alkotó fantáziájára van bízva a szürreális látvány kialakítása.

 

A különlegesen fókuszált és irányított megvilágítás miatt szinte fekete lett a háttér. Érdemes megfigyelni az autót tartó emelvény fémes, fantasztikus világba való felületét. A látószög is inkább a kiállítási emelvényre tett autókra jellemző. Ez utóbbi gondolat kapcsolódik magához az autóhoz.

 

Nagyon lényeges volt a fókusz pontos elhelyezése, így a háttér és az előtér is homályos. Mindazonáltal mindenki fölismerheti az út szélét jelző oszlopokat is. 

 

A modell és az eredeti autó egy képen

5. Utómunkák

A fotózás befejeztével még nincsen vége a munkának. Az ezután következő rész legalább ilyen nehéz és fontos is. Az elkészült több tucat képből ki kell válogatni azt a néhányat (maximum 10 darab szokott lenni ami még nem unalmas és emészthető) ami aztán bemutatásra kerül. A kiválasztott képeket aztán a megfelelő számítógépes programokkal utómunkának vetjük alá. 

Nem csak a PS az egyedüli, már a sima Paint-tel is lehet hasznos dolgokat művelni. Ezzel például akár pixelenként lehet alakítani a képet ha erre van szükség. Én általában háromféle progit is használok, mindegyik másban jobb mint a többi. Kezdődik a folyamat a képkivágással. Csak azt mutassuk ami tényleg fontos. Ne legyen egy nagy képen középen valami és a többi része a képnek érdektelen. Vágjuk le a fölösleget. Így akár szokatlan arányú téglalap alakú képek is létrejöhetnek, ami szintén nem baj. 

Következő lépés a retusálás. Itt a kisautón vagy a fotózáskor keletkezett hibákat tudjuk kijavítani. Aki már fotózott kisautót közelről az tudja, hogy a szabad szemmel nem látható részletek itt a képen sokszorosan kinagyítódnak. Lehet az egy festési hiba, kopás vagy akárcsak egy porszem is. Ezeket csak most látjuk igazán a képernyőn, jó fölbontásban, ekkora nagyításban. Ha szép képet akarunk, akkor ezekkel valamit kezdeni kell.

Harmadik fázis a kép összhatásának beállítása. alul vagy túlexponált képek esetén itt lehet korrigálni, túl sötét vagy túl világos foltokat tompítani. A képkontraszttal is lehet játszani vagy akár különlegesebb effekteket is alkalmazni lehet (pl. öregítés).

 

Egy kis trükk és máris a kocsi a pocsolyában tükröződik

 

Ezzel az öregítéses trükkel korhűbbé lehet tenni a modellt

 

Itt már fotózási trükkről van szó: a kép készítésekor el volt forgatva az alap is és a gép is és a végén hoztam vissza vízszintesbe. Így tűnik lebegőnek az autó.

 

 Egy kis állítgatás a kontraszttal, fényesebb-sötétebb részekkel, stb.

5. Hibák

Szólni kell a hibákról is amit a fényképezéskor el lehet követni. A háttér, az alap nagyon fontos, a reklámújság és a háttérben feltűnő szendvicsmaradék nem csak tönkreteszi a képet, hanem teljesen elvonja a figyelmet a lényegről.

Fontos a kép élessége. homályos képet nem illik bemutatni. A képet ellenőrizni kell publikálás előtt. Nyilván egyszerű egyet kattintani és már tolni is fel a FB-ra de ha igazán minőségi munkát akarunk akkor ennél többre van szükség. Fontos a visszanézés is fotózás közben. Érdemes letölteni a képeket és a képernyőn ellenőrizni, hogy jók lettek-e. Ha nem sikerültek valamiért akkor még meg lehet ismételni ugyanakkor, ugyanabban a beállításban az egészet. Fontos, hogy a kisautók pormentesek legyenek. Ez egy friss festés esetében nem annyira releváns, de ha már pár nap eltelt a befejezés és a fotózás között akkor a fényképezést megelőzően mindenképpen portalanítsuk a kisautókat. Ez biztosan az a dolog ami szabad szemmel nem látható, de a képem majd ordítani fog. A műanyag kerék még vonzza is a port.

Fontos a látószög megválasztása. le kell menni abba a látószögbe ami az ember és egy igazi autó arányának/magasságának megfelelő. Esetleg egy kicsit ettől magasabbról is készülhet kép, megmutatva a vízszintes vagy ahhoz közelálló felületeket is egy kissé. Ezek a riport jellegű képek. Ha viszont a tetejéről, a motorházról akarunk pontos képet adni akkor - a megfelelő világítás mellett - a felületre ,erőlegesen fotózzunk. Ez egy teljesen más beállítást igényel.

 

Itt direkt a fölső dekoráció bemutatása volt a cél

 

Ezen a vágás nélküli nyers képen egy igen lapos nézőpontból készült fotó látható 

Meg kell említeni a kerekek helyzetét is. A vékony tengelyen a kereke ki be csúszkálnak. az autó elhelyezésekor a kerekek kasznihoz való helyzetét is ellenőrizzük le. Nem tűnik fel beállításkor, de a fotón igen furcsán fog majd mutatni egy kaszniba becsúszott kerék.

  Itt kijjebb kellett volna húzni a kerekeket

6. Dokumentumképek

Avagy az ilyen volt-ilyen lett képek. valamint az átalakulás folyamatának dokumentálása. Véleményem szerint, itt nem szükségesek a fent említett pontos beállítások, hátterek mivel ezek munkaképek tulajdonképpen. A megvilágításra és a fókuszálásra azonban mindenképpen ügyelni kell itt is.

 

Készítés közbeni fotó 

 

Montázs a fázisokról

Összefoglalva tehát, a kisautó bemutatását is tervezni és igényesen kivitelezni kell. Ha egy szép munkát elrontunk egy (vagy több) rossz fotóval akkor az eredeti értéke sem lesz olyan jó.

A sorozat részei:

l. rész: Alapelvek, szétszedés, összerakás
ll. rész: Festési előkészületek, festéktelenítés
lll.rész: Karosszéria-munkák
lV. rész: Mielőtt festeni kezdünk
V. rész. Festés
Vl. rész: Dekoráció
Vll. rész: Rozsda
Vlll. rész: Futómű
lX. rész: Extrák, tippek, trükkök
X. rész: Műgyanta munkák alkatrészpótláshoz (Link: Játékdoki)

EMPI Buggy

Teljesen műanyag

Kissé rendhagyó ez a bemutató, de több okból sem hagyhattam ki ezt a kis makettet. Ugyan a buggykról már volt szó itt, de ez sem olyan túl nagy méretű, hogy ne férne be a bemutatható kisautók sorába. Az 1:35 lépték a KingSize Matchboxok méretéhez igazodik, bár azok léptékben természetesen eltérnek. 

Ez egy Revell összeépíthető makett kitt, amit azért kaptam, hogy a hideg téli estéken is legyen mivel foglalkozni,addig is amíg az eredetit építhetem tovább tavasszal.

A kit egy 3/5 fokozatú, tehát nagyon nem bonyolult összerakni. Mivel elsősorban gyerekeknek/kezdőknek szánták, nem is bonyolították túl. Azért szokásomhoz híven ezt sem hagyhattam meg eredetiben, hanem kissé módosítottam rajta ahol szükségesnek éreztem. Mivel az eredetiről jónéhány tucat kép található, nem volt nehéz ezekhez igazítani a részleteket.

Dodge Charger Mk lll

Sosemvolt autók: Dodge Charger Mk lll    (MB-52) újratöltve

Prototípusok vagy koncepcióautók alapján készült matchboxokat bemutató minisorozatom következő tagja a Dodge Charger Mk lll.

A hatvanas évek végén egy igazán belevaló kocsi építésének képlete viszonylag egyszerű volt az amerikai tervezők szemszögéből: egy közepes méretű autóba be kell préselni egy nagy és erős motort és máris kész az izomautó. A Chrysler nem tudta fölsorakoztatni egyetlen modelljét sem a Corvette és a T-Bird mellé – gyakorlatilag a Viper megszületéséig. Valójában a háttérben azonban komoly tervezés folyt egy ilyen kocsi megalkotására. Ez lett volna a Dodge Charger Mk lll. 
 

1969-et írunk amikor a Dodge mérnökei bevillantják a szűk szakmai közönség felé ezt a tervezett járgányt. Egyesek szerint sokban hasonlít a pár éve bemutatott Chevy Monza GT-re. Hétköznapi autónak kicsit sok, így első pillantásra még ma is. Azonban az aerodinamikára komoly hangsúlyt fektettek, felfutóban volt ez a tudomány. A Dodge eddigi legáramvonalasabb modelljét sikerült megalkotni. GM fazonú, cápa szerű orrkiképzés, rövid hátsórész. Természetesen az autó nem volt működőképes, csak bemutatópéldány volt. Pontosabban példányok, hiszen az egykori kevéssé publikus leírások szerint összesen 17 darab karosszéria készült. Ezek mára már szinte teljesen megsemmisültek valószínűleg, a formasablonnal együtt. Ugyanis akkoriban még kevésbé hétköznapi módon üvegszálas műgyanta héjként készült el a kocsi. 467 centiméter hosszú, 107 centiméter magas és 185 centiméter széles volt. Egyajtós, kétüléses kivitel ahogyan ők akkor a jövőt gondolták. 

Ma már a rajta levő trükkök akár hétköznaposak is lehetnének de akkor ezek még igencsak előremutatónak számítottak. Az hagyján, hogy nem volt nyitható ablaka és az egyetlen hatalmas ajtaja felfelé nyílt, de a kormány is – a tartókonzollal együtt - fölhajtható volt, gondolom a könnyebb beszállás érdekében. Ha megnézzük a nyitott ajtós képet, látszik, hogy még így sem könnyű behuppanni az ülésbe. Hát még kiszállni. Ezért a kagylóülések beszálláskor mintegy húsz centimétert megemelkedtek. A karosszéria oldalán a hátsó fékek hűtőlevegőjének biztosítására kis nyílásokat képeztek ki. Nem kis érdekesség a repülőgépek fékszárnyaihoz hasonlóan kinyitható hátsó lemezek, melyek a stabilitás javítása mellett a fékhatás növelését szolgálták volna. Gondolom valami irtózatosan nagy sebességre gondolhattak ekkor a tervezők, amiről ilyen módszerrel könnyebb megállítani az autót. 

Megemlíthető még a nagy hátsó hűtőrács a vékony vízszintes osztóbordákkal.Csak ha figyelmesen nézzük, akkor derül ki, hogy az alsó csík tartalmazza a hátsó lámpákat. Nem rossz megoldás dizájn szempontjából. Elöl természetesen bukólámpák voltak. Az indexlámpákat nagyvonalúan elhagyták, vagy úgy elrejtették, hogy a fotókon nem derül ki a helyük. Érdekes az akksi helye, a – a bal első kerék mögött kialakított, külön kis ajtóval ellátott – rekeszben. Szintén itt találhatók a kocsi folyadék szintjeinek ellenőrzésére szolgáló kijelzők is. Nem volt hátsó ablak, csak egy kis periszkópos tükör nyílott ki a tető közepén, visszapillantó gyanánt. Futurisztikus és butácska megoldások. Ez egy prototípusnál megengedhető nyilván, viszont ezek az ötletek nemigen kerültek sorozatgyártásba. Némi ésszerű változtatásokat végrehajtva a kocsi könnyen mehetett volna sorozatgyártásba is akár.

Az 1970-ben – bordóslila színben - megjelentetett matchbox változat szerintem nagyon jól leképezte a fent leírt prototípust. A prototípus színén (Candy Apple) túl is minden lényeges momentum jól lejött kicsiben is. A tetőn levő kis tükör jelöléstől kezdve, az oldalsó légbeömlőkön át a felnyíló ajtó méretéig és mechanikájáig. Teljesen valós módon nyílik, ami meglepő a kisautóknál. Később megjelent zöld felsővel és bordó alvázzal is illetve ezeken kívül némi más színkombinációkkal is rövid ideig, mégis a zöld a legelterjedtebb változata. Talán szebb, de kevésbé hasonlít az eredetire.

A karosszéria arányai, mérethelyessége a fotók alapján rendben van, a részletek, például a bukólámpa és a tetőn levő kinyíló tükör is jól van kialakítva. Az akksit rejtő kisajtó viszont hiányzik a bal első kerék mögül. A nagy nyíló ajtó mérete és formája szinte teljesen tökéletes, még az ablakok előtti szellőzőrést is beleszobrászkodták. A hátsó, tervek szerint kinyíló stabilizátor/fékszárnyakat is jól jelölték. A hátoldalon levő fekete hűtőrácsot a beltér anyagából készítették feketére. Ennek gondolom inkább gyártástechnológia oka van, merthogy az eredetin a karosszéria színére volt színezve. Viszont az osztását nagyon elnézték. Kicsiben inkább sűrű rácsot alkottak oda, ahol eredetiben inkább csak osztóbordákról beszélhetünk. A kipufogót teljesen elhagyták, pedig nem lett volna nehéz kialakítani a két lapos kis hasábot.

A beltér kialakítása teljesen jó, az ülések helye és formája az eredetit nagyon hozza. Külön említést érdemel a kormánykonzol illetve a finoman kimunkált kormánykerék. Az én példányom a finoman játszott kategóriába esik, így ez az alkatrész valami csoda folytán eliminálódott. Arra viszont emlékszem még, hogy milyen furcsa, vagy legalábbis a megszokottól eltérő kormánya volt.

Két érdekesség a Chargeremmel kapcsolatban befejezésképpen. Ez egy duplán gyári hibás autó. Egyrészt az egyik tengelyében van egy nagy kanyar, ami miatt nemhogy egynesfutásról, de egyenesen bekanyarodásról beszélhetünk a gurításánál. Másrészt, ahogy a képeken is látszik a szélvédőjét sikerült rendesen félreszegecselni, mert hatalmas rész van a kaszni és az ablak között. Bár gondolatban helyére mozgatva az ablakot lehet, hogy annak a méretével, vagyis a kontúrjával van a hiba, ezért nem illeszkedhetett volna sehogy sem.