Lamborghini Marzal
(Sablon)
felújítás
Ferruccio Lamborghini az akkoriban gyártásban levő kétülésesek, a Miura és a 400GT mellé szeretett volna egy négyszemélyes, nagyobb, de elegáns modellt is felvenni a gyártásba. Ez az igénye vezette őt a Bertone Studiohoz, ahol is elkészítették neki ennek a korát megelőző, mégis hétköznapiban is teljesen elképzelhető kocsi terveit.
A TP200 kódú kocsi, a Miura meghosszabbított padlólemezére készült. Ennek a hátsó tengelyvonala mögé helyezték el keresztben a Miura hosszában kettévágott V12-ét. A sorhatos, ötsebességes, kétliteres motor 175 lóerős volt. A súlyeloszlásnak nem tett jót ez a megoldás, bizonytalan lett az úttartása a hátsókerék hajtású kocsinak. A tank és némi csomagtartó előre került, míg a hűtőt hátra tették. A Bertone által épített kocsi megjelenése nem hozott egyértelmű sikert Lamborghininél. Túlzottnak találta többek közt a több, mint 4,5 négyzetméter üvegborítást a kocsin. Emiatt a légkondicionáló alapfelszerelés lett benne, viszont egy-egy kis elefántfülön kívül nem volt nyitható ablaka. A kocsit sorozatgyártásra tervezték, tehát a kaszni acél részei elég merevek voltak az üveg megtartásához. A kocsi belseje elég tágas volt négy személy részére akik a különálló, ezüstösen csillogó bőr ülésekben ülhettek. A fölfelé nyíló ajtónak köszönhetően könnyű volt a ki- és beszállás is. A talpig üveg oldalfal teljes betekintést engedett a bent ülők lábára (is). Ez sem tetszett a megrendelőnek. Az ajtók mechanikája a motortér hátuljában keresztben elhelyezett rúgókból és kormányműhöz használt kardántengelyekből készült bonyolult szerkezetre sikeredett. Ez sem igazán sorozat érett megoldás. Bertone abban az időben hatszögkorszakát élte, így ebben a kocsiban is – következetesen – megjelenik mindenhol a méhsejt szerkezet. A rácsoktól kezdve a dekoráción és kapcsolókon át egészen a műszerekig, minden hatszögalakú. A motorházfedélen levő feketére színezett alumínium hatszögprofilú rácsozat a motor hűtését hivatott segíteni, valamint, - mivel nem volt hátsó ablak, a hátratekintés is ezen keresztül történt(!), ami szintén nem egy szériagyártásra érett megoldás, ezt be kell látnunk.Kívülről a csinos és meglepő külső, míg belül számos probléma, ahogy az a bemutatókra készült autóknál lenni szokott.
A kocsi igencsak lapos elejére, a fekete gumi lökhárító és az alumínium csomagtérfedél közé kétszer három quartz-jodid lámpát helyeztek. Akkoriban ez volt a legkisebb, de nagy fényerejű lámpa. A Gandini vezette formatervezésnél és a részletek kialakításánál a dinamikus és gyors autó hatás elérése volt a cél. Jóllehet a Marzal nem került sorozatgyártásra, de a két évvel később megjelenő Espada az alapkoncepció mellett, nagyon sok részletet hordoz magán belőle. Az eredeti kocsit nemrég adta el a Bertone Studio 1,3 millió euróért.
Ferrucio Lamborghini 1916-ban született egy kis olasz faluban. A mechanikai érdeklődése révén a háborúban a gépeket javította. A háború után hazatérve előszőr maradék tartalék alkatrészekből majd saját tervezés alapján készített traktorokat. Az üzlet sikeres volt. Ezidő tájt kezdett érdeklődni a sportkocsik iránt. A tulajdonában levő sportkocsikkal elégedetlen volt. Még a Ferrarijának kuplungjával is sokproblémája akadt. Emiatt személyesen kereste föl Enzo Ferrarit, aki lekezelően elutasította. Tudta jól, hogy ő jobb autókat is tud készíteni, ezért 1963-ban megalakította a Lamborghini Automobil nevű céget. A csillagjegyét a Bikát tette autói jelképévé és a nevük is rendre utal erre. Az első autója a 350GT volt 1964-ben, amit a 400GT követett. Az alumíniumból készült motor 350 LE-s volt és a későbbi modellek motorjainak is ez lett az alapja. Ezek a modellek már ismertté tették a nevét a sportkocsikat kedvelők körében szerte a világon. A sikerek alapján megengedhette magának, hogy egy teljesen új kocsit találjon ki. Ez lett a Miura. A Miura megjelenése és sikere már legendává tette a céget. Az Espada és a Countach a sikeres eladások révén stabilizálta a cég helyzetét a szűkebb időkben is. Később eladta a cégét és borászattal kezdett foglalkozni egészen haláláig, 1993-ig.
És most következzen az én nagy Marzalom története, merthogy már volt szó a típusról, de akkor egy kis átalakítás révén a Matchbox kisautója lett szebb, jobb. Most egy gyerekkori emlék éledt föl és újult meg. Volt róla szó egykoron, hogy a Sablon nevű kisautós cég kiadott egy pár kisautó modellt. Amik egyébként jók lettek volna, csakhogy a kerekeik anyaga megette egymást. Jópár darab megvolt, sőt megvan ebből a sorból nekem is. A gyerekkori lejátszás eredménye alapos restaurálást kíván meg. Így történt most is.
Az 1/43 léptékű kisautó kecses oldalajtajai szendvedték meg leginkább a korabeli "törődést" így azokat mindenképpen pótolnom kellett. A motor - egyébként szépen kidolgozott blokkja is visszakerült a helyére. A hátsó lámpa már egy kicsit összetettebb dolog, mivel a teljes - bár apró - hátsó homlokfal önmagában is érdekes a rajta levő mintázat, logo és felirat miatt. Így ezt a panelt egyben készítettem el matricából, az eredeti alapján. Az első lámpasorból csak egyetlen letört elemet kellett pótolnom, így az nagyjából az eredeti.
A beltér itt is megkapta az eredetihez hasonló ezüst-fekete színösszeállítást. Míg a kerekek felni része teljesen elolvadt, csak a gumi maradt meg érdekes módon ezért a felnit a maradék Sablon kerekek közül kerestem össze. Ebből következik számomra, hogy az eredeti és igen jellemző Marzal kerekeket matricából, az eredeti felnik fényképével készítettem el.
