Renault R5 Turbo
(Tomica)
átalakítás
És
jön még egy Renault. Ferjáncz Attila versenyautóiról szóló
sorozatunk következő darabja a legizmosabb R5 a Turbo változat. Ha
megnézzük az autót, tisztán látszik, hogy csak bizonyos elemek
emlékeztetnek rajta az eredeti R5-re, mert a legtöbb eleme más.
Olyannyira más, hogy ezt az autót – az elő R5-kel ellentétben -
kimondottan versenyzésre tervezték. Tehát minden funkcionálisan a
lehető legjobb benne-rajta. Ez egy célszerszám.
A Turbo születése
A Lancia ralli sikerein felbuzdulva vagy válaszként az olaszok sikereire 1976-ban a Renault is elhatározta, hogy az R5 Alpine-ból kiindulva készítenek egy ütős, középmotoros turbofeltöltős ralliautót. A kocsi tervezője Jean Terramorsi volt. A kocsi végül 1978-ban jelent meg először. Az 1,5 literes motor mintegy 160 lóerőt tudott. Jóllehet alapként az Alpine szolgált de igazán keresni kell a közös alkatrészeket, hiszen ez már egy klasszissal nagyobb autónak számít. É valójában is teljesen mások a méretei. Az első 400 darabot az Alpine Dieppe-i gyárában készítették 1980-ban.
Négyszer nyertek vele ralli világbajnokságot (1981, 1982, 1985, 1986).
Ferjáncz és az R5 Turbo
Szokás szerint ismét váltás
a megszokott hajtáshoz és motorhelyzethez képest. Most egy
középmotoros hátsókerekes Renault-t kellet megtanulni a
Ferjáncz-Tandari párosnak. Történt mindez 1981-ben. Csak a
szín maradt és a régi megszokott versenycsapat. Az autó viszont
teljesen új volt mindenki számára, így már a gyárban is
közreműködtek a magyar csapat tagjai a kocsi építésében, hogy
mielőbb és minél jobban megismerjék az apró részleteket is.
Ehhez a kocsihoz (is) fűződik az egyik legnagyobb magyar sportsiker a
Ralli EB 3. helyezése 1981-ben.
Sajnos a kocsik némi
rallicross nyűstölés után eltűntek a süllyesztőben, így ma
már csak a halványuló fotókat nézegetve lehet felidézni a
turbós ralli emlékeket.
Kicsiben is ütős
Ha már elhatároztam, hogy
annak idején a Matchbox R17-ből elkészítem a magyar bajnokautóját, jött a gondolat továbbérlelése: mi lenne ha a többi
autót is elkészíteném kicsiben. Az R5 Alpine-hoz még akadt
Majorette donor, de a Turbonak már egészen más a karosszériája,
azt nem lehet csak úgy átszabni. Keresgélve az 1/64 körüli R5
turbok között mindösszesen egyetlen darabot sikerült fellelni. A
fiam némi rábeszélésre önként felajánlotta a – szép
minőségben megőrzött - gyermekkori játékát a nemes cél
érdekében. Köszi Zsombor! Így már donorom is volt. A kerekekkel
itt is volt némi igazítási manőver, mert nagyon bent voltak a
kaszniban. Tengelygyártás folyamata vette kezdetét és kerestem
hozzá egy szebb kerékgarnitúrát is. A kaszni maga teljesen jó
volt, megfelelt a valóságnak, variálni nem kellett vele. A festés
és a készítés folyamata is egyébként mind a három+1 példánynál
(Renault-ralli-Ferjáncz sorozat) egyszerre történt.
Ül a gép amennyire csak lehet
Széles és lapos
A nagytestvérekkel egy versenyudvarban
A matricasor itt is egy adott
állapotot tükröz, hiszen – az állandó és versenyenkénti
változásokon túl - ez volt az a kocsi, amely már átmenetet
képezett a régi megszokott Renault-kék gyári támogatás és a
támogatói csere kapcsán történő megújulás között. Röviden:
többször is átfestődött az autó az életében, a mindenkori
szponzor színei szerint. Én a legszebbnek mégis a kék verziót
találtam, a békebeli hőskor dekorációival.