Tűzoltóautók 27.: Mercedes Technical Rescue

 Mercedes

(SIKU)

felújítás 

A Siku a léptékzűrzavaron túl mindent nagyon szépen megold. Pontos, szép kivitelezés, igényes részletek. Ennél a kis tűzoltószernél is ezt tapasztalhattuk. A Mercedes Benz 406-os kódjelű furgonjára többféle kiegészítőt lehetett felpattintani így sokoldalúan alkalmazható. A furgon nemcsak a valóságban hanem kicsiben is,  számos funkciót betölthetett – a polgári megjelenésen túl is. Meg kell említeni itt az egyéb szolgáltatók járműveit is, mint például a kosaras, mentő és a postás változatot.

 

„Baleseti mentés” a felirat az egyik változaton, ez a mi műszaki mentőszerünknek felel meg. Más kiszerelésben csónakot vagy gumicsónakot cipel a tetején, hordággyal és egyéb felszerelésekkel vagyis vízi mentésekhez használható.

 

 Az 1:50 léptékű kis modellnek az összes tehát mind az öt ajtaja nyitható. Sajnos – technikai okokból – üvegezés már nem jutott rájuk. A hátsó ajtókon a nagy raktér jól pakolható. Az ajtók fölerősítése elég stabilra ikerült ahhoz, hogy nem túl durva játék esetén sokáig használható maradjon. A tetején az ablak anyagából kialakított két kék villogó mögött szellőzőimitációk vannak, illetve lukak a tetőfelépítmény rögzítésére. A tetőfelépítmény külön rápattintható elem, így variálható is. Érdekessége még a jobboldali „A” oszlop mellé erősített keresőlámpa. A beltér kialakítása átlagos, semmi extra sincs benne.

 

 A felújítás során különös módosításokra nem törekedtem, csupán a tetőcsomagtartót hagytam le róla a nyomait tüntettem el. Kapott egy kicsit gazdagabb dekorációt és beüvegeztem az ablakait is.

 

Az eredeti furgon a Mercedes L408-as sorozatához tartozik. Népszerű és praktikus darab volt, a tűzoltóságok - nemcsak a németeknél hanem felénk is szívesen használták, sokéfle célra sokféle fölszereltséggel. 1967 januárjában a Daimler-Benz AG bemutatta az új L 406 D és L 408 méretű, nagy teherbírású furgonokat, igen széleskörű használatra, így bizonyára sokaknak ismerős. Ha máshonnan nem, hát még mentőautóként is használták nálunk. A németeknél a "düsseldorfi szállító" néven becézték, lévén Düsseldorf volt a szülőhelye. Az elég hosszú, 19 éves gyártási periódus alatt mintegy 450 ezer darab készült belőle. Természetesen rengeteg felépítménnyel, platókialakítással vagy akár furgonként és minibuszként is megjelent. A motorpaletta térben és időben a kétezres 60 lóerős dízeltől indult anno és egészen 3,5 literes 85 lóerősig tartott.

 1. Az oldtimer
2. A népszerű
3. A mobil központ
4. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat
5. Dennis fecskendő
6. Létra
7. Mercedes
8. Fire Chief
9. Range Rover
10. A gatter
11. A vízszállító
12. Reptéri tűzoltószer
13. A konténeres
14. Scania
15. Sportos főnök
16. Hudson tűz.pk.
17. Chief Blazer
18. Fehér létra
19. ERF fecskendő
20. Mercury PK.
21. Hatkeréken
22. Az UNIverzális
23. LR Cab Forward
24. LR S2 SWB
25. Őskövület

 

Új Alpine régi ruhában

 Renault Alpine

(Hot Wheels)

átalakítás

  Az új Alpine nagyon jól sikerült, a valóságban is és kicsiben is. Viszont a tradicionális kék szín mellett bizony van egy másik, igen megszokott színösszeállítás is. A Renault-os francia szinezés, amely már a régi Alpine-okon is nagyon szépen mutatott. Elérkezettnek láttam a helyzetet arra, hogy a régi ruhát ráadjam az új versenygépre is. A valódi gépről már itt olvashattunk, így itt csak a képek beszéljenek.

 

 

Sprinterhome

 Mercedes Sprinter Mobilehome

(Siku)

átalakítás

A Siku Mercedes Sprinter meglehetősen sokoldalúan szolgálja ki a játszó és gyűjtőközönséget. Korábban már volt itt is szó a mentőről illetve a sárga változatról is, de ezen kívül van még furgon  és tűzoltósági kisbusz is belőle. De az én változatom ezekhez képest újdonság.

Manapság eléggé nagy divat lett lakóbusszal vagy más néven kempingautóval utazni, táborozni, a világtól elvonulni és mindezt az otthoni kényelem bizonyos fokú megtartásával. Ezen a műfajon belül is szaporodnak az olyan videók ahol házilag alakítanak át első életüket már teljesített szállító furgonokat mozgó otthonná. A minimál méretű mobil otthonok mellett a gyári, alkóvos lakóbuszok is megjelentek kicsiben nálam is, és volt már szó amerikai léptékű átalakításról is. Most egy ideális méretű furgon került átalakításra.

 Az ideális méret azért fontos, mert föl kell tudni állni benne, minimum két személynek alvó-étkező-, tároló-, tisztálkodóhelyet kell biztosítani egy közepes hosszúságú és kicsit vagy közepesen emelt tetőmagasságú zárt furgon kontúrjain belül. Amellett a teherbírás is számít, mert a beépített felszerelésnek komoly tömege van. A Sprinternek ez a változata ezt tudja.

 Az átalakítás során elsősorban az ablakok átrendezése volt a feladat, hiszen egy körben ablakos busz volt a donor. Kapott a tetejére napelemrendszert és víztárolót is. Az oldalára felkerült az omnisztorimitáció és némi hippis dekor.

Homoksikló

 X-34 Landspeeder

(Hot Wheels)

bemutató

 

 Ez is olyan napi közlekedős jármű.

Igaz, nem mai, egy másik időhöz tartozó.

És egy másik Galaktikához .

Formára közelebb áll az autóhoz, mint a repülőhöz, funkcióját tekintve is inkább földi közlekedésre szánt személyszállító szerkezet. Ezért helye lehet itt nálam is. Bár nem mozdulok rá direktben a híres filmtörténeti autókra vagy egyéb járgányokra, mégis, ha elém kerül egy és meglátom benne az emlékeimből előformálódó élményt akkor nem megyek el mellette. Ez a sikló is egy ilyen, igen erős élménysorozat morzsája a kisautóim között a vitrinben. Egy homoksikló. A Star Wars-ból.

 Tulajdonosa a fiatal Luke Skywalker, álmodozó farmerfiú, későbbi Jedi mester. Ez a jármű - abban a korban, azon a tájon - olyasmi lehetett mint manapság egy koros, tákolt és olcsón tuningolt, de még működő kis középkategóriás személyautó, túl a fénykorán, de még bontón innen, napi használatban, gondos házi karbantartásmennyiséggel, esetleg némi tuninggal, de még működőképesen, ami a sivatagi/vidéki környezetben a túlélést biztosíthatja. De fiatal és lelkes tulajdonossal, akinek a mobilitásához feltétlenül szükséges valami odaillő közlekedési eszközre. A külső arrafelé másodlagos, a működő technika a lényeg. Akinek volt már saját erőből szerzett, motoros első járműve, az pontosan ismeri a helyzetet.

X-34

A jármű(kategória) neve - landspeeder - is utal a használati környezetére. Leginkább sík, homokos területen - sivatagban, amilyen a Tatooine is - képes nagyobb sebességgel a föld felszínéhez közel lebegve 2 utast szállítani (+ két droidot ha szükséges). Gyártója a SoroSuub Corporation (járművek, űrtechnika, fegyverek és minden egyéb technikai dolog fejlesztője és gyártója). Nyilvánvalóan nem légpárnás, hanem az akkori kornak megfelelően a Repulsorlift antigravitációs berendezés teszi lehetővé a lebegését, akár egy méteres magasságban is. A Repulsorlift motorja egyfajta negatív gravitációs mezőt állít elő a jármű alatt, így biztosítja annak lebegését. Űrhajók esetében a dokkoláskor és induláskor használják ezt a fajta berendezést.                

A magyarul homoksiklónak nevezett, 3,4 méter hosszú tucatjármű, számos változattal, régebbi és újabb kivitelben létezik, akárcsak bármely mai gépkocsi. Kimondottan polgári jármű, tehát rászerelt fegyverektől és páncélzattól mentes. Három léghűtéses tolóturbina biztosítja az előrehaladást, meglehetősen nagy sebességgel.

A Hot Wheels ismét kiválót alkotott ezzel a kis járművel.  Kezdve a témaválasztással: nem egy csillogó és erőszakos járművet vettek elő, hanem a kisember hétköznapi közlekedőedényét, annak minden jellemzőjével együtt. A Screen Time (fimes járművek) sorozat részeként  jelent meg. Folytatva a bliszter grafikájával, ahol a háttér kevésbé konkrét grafikai elemein túl egy kis Tie vadász is megjelenik, sejtetve, a későbbi szorosabb találkozást. Az 1/64-es léptékű jármű kialakításánál is pontosan ügyeltek a filmbeli állapot megjelentetésére. Az egyik hiányzó turbinafedél, a kopott, horpadt karosszéria nagyon szépen hozza a filmbéli poros feelinget. A színválasztás talán egy kicsit barnásabbra sikerült az eredetinél, de ez erősen világításfüggő is. A grafika kimagasló. A jármű eredeti dekorációja mellett a horpadásokat és kopásokat is nyomatokkal imitálták. A hiányzó fedél alatt a motor fekete színét is külön jelölték.

  Nyilván valamilyen kerékre kellett tenni a kis modellt, de ez is jól sikerült, eléggé bent vannak a kerekek ahhoz, hogy az illúziót le ne rombolják és eléggé alacsony lebegést is biztosítanak egyúttal. A beltér kialakítása nagyjából fantázia műve lehet, hiszen erről a részéről vajmi kevés képi információ létezik. Mindenesetre a modell összhatása tökéletes, örülök, hogy egy másik dimenzióból érkezett jármű hasonmása is itt lehet a vitrinemben.

Változatok egy témára

Lotus Super 7 vs. Caterham R500 

(Matchbox)

dualteszt

A sors anno úgy hozta, hogy ugyanazon a napon lettem két - valahol ugyanolyan - kisautó tulajdonosa. Lánynevén Lotus Super Seven (MB-60), ahogy ma hívják Caterham R500 Superlight (MB-03), bár ahány cég gyártja, annyi féle képpen hívják. Az egyik egy korosabb, lejátszott példány, a másik egy új, gyári darab. (Bár ennél az eredeti kocsinál a "gyári" kifejezés nem igazán autentikus.) A Matchbox két kiadásáról van szó, cirka 40 év különbséggel.

 Maga a kocsi története tökéletesen le van írva itt, ehhez nem kell többet hozzátenni, viszont aki a kit-carok világában annyira nem ismerős, annak ejtek néhány szót erről a műfajról. A kit carokat, vagyis az autóépítő készleteket általában háromféle fokozatban lehet megvásárolni, a vevő képzettségének és/vagy pénztárcájának és/vagy kedvének megfelelően. Az alaphelyzet, amikor - a donorautó alkatrészeinek kivételével - az egész alkatrészhalmot, a karosszériát ládákba csomagolva vásárolja meg az illető és mindent ő maga hegeszt, szerel össze. 

Van aki így vásárol autót. Ez a tag szerencsés, mert egy időre minden szabadidejét az autóépítés tölti majd ki

Íme a ládákból kikerült motyó. Csak a megfelelő helyre kell tenni az egyes alkatrészeket avagy LEGO nagyobbacska fiúknak

A második fokozat, amikor a vázat és a kasznit készen kapja, esetleg már futómű részek is vannak rajta és innen folytatja a tulaj. A harmadik – és egyben legdrágább – esetben a gyárban rakják össze a kocsit a vevő igényeinek megfelelően. Nyilván ez a legkevésbé izgalmas egy autóépítő amatőr számára, de vannak akiket nem érdekel a hónapokon éveken át tartó szöszmötölés a garázsban, hanem egyből élvezni akarja a súly/lóerő arányt 10 centivel az aszfalt felett, a SUV-ok felnijének magasságában.

A hozzám került két kocsi – meglepő – de a tulajdonképpen ugyanolyan kellene, hogy legyen. Hiszen a Caterham a Lotus Super 7 utódja, replikája, kinek melyik elnevezés tetszik. Vagyis lényegében az eredeti koncepció alapján ugyanazt a kocsit gyártják - többen is -, némi modernebb technikával ellátva. A valóságban is maximum néhány centiméternyi eltérés lehet az eredeti kocsi és a különböző gyártók példányai között. A differencia inkább a részletekben figyelhető meg.  

Nem kicsit térnek el az elvileg egyforma méretű és formájú hűtőrácsok, ez külön tanulmányt érdemelne

 

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után a következő sorokban talán fény derül, hogy miért is firtattam ennyire az eltéréseket és az azonosságokat. A Matchbox 1971-es kiadású Lotusa – talán a léptéke miatt - nekem sokáig „felismerhetetlen” volt. Sokára barátkoztam meg vele, hogy ez az autó tényleg az az autó. Hiszen az én agyamban egy szuper lapos, kisméretű, inkább széles, mint hosszúkás, minimális hátsóval rendelkező sportkocsi élt, ez a sárga kisautó meg egy régi építésű hosszúkás megjelenésű, nagy lapos csomagtartós, leginkább amerikai kisszériás luxuscabrio jellegű autócska volt.

És itt most egy kis kitérő, egy áltudományos értekezés a léptékekről. Én tudom, hogy gazdaságosan kell gyártani mindent, még a Matchboxot is és ezért alig néhány méretű kerékkel szerelték a kisautókat. Viszont a kerékhez igazították a kasznit, így azonos méretű dobozba befért és közel azonos befoglaló méretű volt mindegyik. Ebből adódhatnak olyan extrém helyzetek, hogy egy nagyobbacska Rolls-Royce ugyanakkora méretű lesz (a kereke is), mint például egy Lotus S7. Ez lehet a megtévesztő az egészben. Ezen túl a – vagy talán ezért is – a karosszéria arányai is torzulnak több esetben. Néhány extra példát említek, és mindenki kedve szerint hasonlítsa össze az eredeti autóval a MB modelljét: pl. BMW 3.0, Ford Capri. Mindkettő egy kecses hosszúkás autó a valóságban ami nem jön át 1:6akárhányas léptékben.

 Ezért is örültem meg az új Lotusnak Caterhamnek, mert itt egyből megláttam az arányos, sportos szuperkönnyű karosszériát. Ekkor jött az ötlet egy összehasonlító tesztre, hogy egy kicsit más szemszögből vizsgáljam a kérdést. Mit tudott akkor a modellgyártási technika és mit tud most, ugyanannak a modellnek az esetében. Azért, hogy a karosszéria formákat és arányokat ellenőrizni tudjam, kerestem rajzot a kocsiról. Kétfélét találtam, ami nagyjából stimmel, apróbb (?) eltérésekkel. Az egyik egy műszakibb jellegű, némi méretezéssel ellátott rajz, a másik inkább valamelyik makett matricázási terve lehetett. Ezeket összemontírozva láthatók a különbségek. Én a műszaki rajzos jellegűt vettem alapul a további összehasonlításokhoz. 

Az összehasonlításokat – megint csak összemontírozással – a két kisautó fölülnézetével kezdtem. Az arányokkal nincsen baj – mint kiderült – az ördög a részletekben lakik. Kicsit szélesebb orr rész, kicsit keskenyebb kerék, kicsit nagyobb hátsórész és máris egy egészen más kocsit kapunk. (Akárcsak a mai autótervezési trendeknél: ha nincs rajta a jelvény és a lámpák, egyik márka simán összetéveszthető a másikkal) 

Figyelmesen nézve ezek az apróságok erősen befolyásolják az összhatást. Következő lépésben a „műszaki rajzot” tettem a két modell fölé, hogy ha már egymással ennyire nem illeszkednek, akkor vajon egy – eredetinek tűnő – rajzzal mennyire fognak stimmelni. Ami kitűnik, hogy a korai verziónál a kaszni szélessége, hossza, arányai stimmelnek a rajzzal, viszont az utastér mérete és helye erősen elnagyolt, elcsúsztatott. Az újkori kiadásnál ügyeltek az utasrész helyére és méretére, viszont a kecsességre még rátettek egy lapáttal és elkeskenyítették az orr részt. Összességében elmondható, hogy mindkét esetben a kocsik befoglaló mérete jó, a belső arányokon csiszoltak az új megjelentetéskor. És ami a legfontosabb, hogy mérethelyesebb lett a Caterham, a többi autóhoz képest.

 

Feltűnően passzol a rajzhoz a korábbi modell orra, viszont a "fülke" helye elcsúszott a böhöm csomagtartó miatt. A túlkarcsúsított orr rész esetével állunk szemben, a többi eltérés az ingerküszöb alatt marad

 Ha a részletekbe belemegyünk, akkor láthatjuk, a műszerfal jónak mondható kidolgozását, a műszerek lyukait. Viszont a kormány erősen elnagyolt ebben az esetben, a sebességváltót meg ne is nézze meg senki mert a termosz méretű váltóbot már az ízlésrendőrség hatáskörébe tartozik. A kisautó 2009-2012 között volt a kínálatban, csupán néhány színben és kétféle felnivel.