Matchbox animáció 1975-ből
Már tizenévesen is rajongója voltam a kisautóknak, az autóknak, a technikáknak. Nyilván édesapámtól örököltem ezt a tulajdonságot, aki szinte minden technikai ötletemben támogatott, segített. Több emlékezetes projektet is csináltunk együtt. Ezek közül is a legemlékezetesebb volt, amikor animációs filmet készítettünk, a Matchboxaim szereplésével. Tízévesen ez igen nagy mutatvány volt.
Édesapám amatőr filmes is volt, lehetőségekhez mérten sok mindent megörökített a kis 8mm-es filmre dolgozó kamerájával. Ma is több tucat megőrzött film vár a gondosan lezárt fémdobozokban arra, hogy előkerüljön és megnézzük... és digitalizáljuk őket idővel. Az egyik, számomra legfontosabb film a Matchbox autóverseny volt, így ezt most már fájlformában is rögzítettem.
Nyilván nem a legalkalmasabb szerkezet egy rugós működtetésű amatőr kézikamera az animáláshoz, de mivel volt ilyen funkciója is, kipróbáltuk - némi unszolásomra. Igyekeztünk a körülményekhez képest egy stúdiót berendezni a nappaliban a munkához. Egy rajztáblára erősített kartonra rajzoltuk meg a pályát és az egészet a jobb láthatóság kedvéért kissé meg is döntöttük. Erős halogén reflektorral világítottuk meg az egészet. A kamera természetesen állványon volt, így lehetett a másodpercenként 24 képkockát egyesével elexponálni.
A cseh gyártmányú, Meopta Admira 8ll típusú kamera, amivel az animáció készült
A forgatást természetesen a "forgatókönyv" elkészítése előzte meg. Adott volt a rendelkezésre álló film hossza, ehhez igazítottuk a beállításokat. Kiszámoltuk, hogy az egyes mozgások hány másodpercesek lesznek, és mekkorákat kell mozdítani a kisautókon ahhoz, hogy a mozgás folyamatos legyen és még a képben maradjanak. Vagyis hány centit mozoghat a kisautó az adott jelenetben. Az animálást én végeztem, én tettem bele a kocsik mozgását. Közben hangosan számoltuk az exponált képkockákat, mértük a megtett távolságokat.
A videóval ellentétben ezt a filmet elő is kellett hívatni, amit akkoriban az Ofotért végzett. Pár hét alatt vissza is kaptuk az előhívott filmet. Óriási élmény volt azután visszanézni a "művészetünket". Mindkettőnknek nagy élmény volt egy elméleti tudás gyakorlati végrehajtása és egy nézhető végeredmény megalkotása. Mindezt teljesen házi körülmények között. Nem véletlenül emlékszem rá mai, hogy miként is zajlottak a dolgok akkor, ötven évvel ezelőtt, szombat délután, a nappaliban.
