Arisztokratikusan megoldva

 Aston Martin DBS Volante

(Matchbox)

bemutató update

 

Az Aston Martinokról sok mindent lehet tudni, de – talán az exkluzivitása révén - azért mégis csak egy távoli és elérhetetlen luxust jelent a szemünkben. Cirka 285.000 angol fontért máris 007-esnek érezhetjük magunkat. Ezt a modellt láthattuk a James Bond sorozat Casino Royale és Quantum of Solace epizódjaiban is. Még törve is! Igaz nem kabrióként. A DBS Volante hatliteres, V12-es, kézi összeszerelésű – Kölnben (!) készülő - motorja a maga 510 lóerejével nem csekélység még ebben a kategóriában sem. A luxusfelszereléseket, karbonokat, könnyűfém ötvözetű alkatrészeket, marhabőrös belsőket nem is érdemes már említeni, itt ez természetes.

A cég tizenhatodik kabriója a legfejlettebb tetőmozgató mechanizmussal rendelkezik. Gondolom, az elsőét sem nagyolták el, tehát ebben a műfajban aztán jobbról nem is beszélhetünk. Szerintem csak erről a részéről is már lehetne egy-két önálló írást összehozni, a kocsi többi érdekességén kívül. Az izmos kinézetű, 2+2 üléses GT formaterve sem utolsó de szinte minden részletnél megállhat a hozzáértő szem és elcsodálkozhat a finom megoldásokon. Amik mellesleg nagyon elegánsak és nagyon angolosak is. Itt már olyan magasságokban beszélhetünk az arisztokratikus előkelőségről és szőrszálhasogatóan mesterkélt módon kimondott követelményekről, amik a józan műszaki ésszel éppenséggel még igazolhatók, viszont mivel lehetséges a kivitelezésük, ezért – jó pénzért – azt is kitalálják, megvalósítják, legyártják és beleteszik. Aztán meg megemlítik. Sokszor. És ez így van jól ezekben a körökben, mert egyébként unatkoznának a klubban. 

 

 

 

Abszolút csúcs dolgokról beszélhetünk minden porcikája esetében, és ami a lényeg, hogy ennek ellenére - némely kortársával ellentétben - még szép is az autó. Mi több, szemet vonzó. Ilyet érdemes megmintázni kicsiben. Viszont elnagyolni nem szabad. A Matchbox sem tett ilyet ezúttal.

A Matchbox változatra egy jó szót találtam: tökéletes. Akik olvasták már írásaimat, azok talán emlékeznek, hogy itt-ott bizony eléggé negatív színben állítottam be – főképpen a régebbi - Matchbox kisautók léptékarányos megjelenítését. Ilyenkor elsősorban az eredeti és a kisautó arányait boncolgattam, hogy miért is nem lehet egyből felismerni némelyiket a polcon. Nos, az Aston esetében ez a véleményem pont az ellenkezőjére változott. Akár egymás mellett nézzük, akár egymásra téve az azonos nézeteket, rá kell döbbenjünk a pontosságra, aránykövetésre. 

Külön-külön is látszik a hasonlóság

 

Egymásra montírozva pedig  bebizonyosodik a tökéletesség

 

A részletek, a színek, a formák kicsiben is olyanok mint az eredetinél

És ez nem csak a külsőre, de a belsejére és annak részletgazdagságára is igaz. A belseje nem csak valamilyen belső rész, hanem a valósághoz igencsak közelítő kialakítású. Ha jól megnézzük még a kárpit színárnyalata is teljesen hasonló igyekszik lenni, a kaszni színéről meg nem is beszélve. Talán az első lámpák grafikája nem érthető egészen, de ha ezt betudjuk a bura ködös dél-angliai tengerparti naplemente fényjátékát visszatükröző csillogásának, akkor elfogadható. Egyetlen gyengéje a dolognak, a szélvédő fémkeret nélkülisége, amire nyilván lehet gyártástechnológiai okokat is találni - találtak is. Lépjünk tovább! A hátsó lámpák festetlensége nem feltűnő ebben a karosszériaszínben, akárcsak eredetileg. Jó, hogy - legalább - egy ilyen kis angol arisztokrata - és filmsztár - gyöngyszem állhatott be a garázsomba.  

Csőszállító 1 AEC

 AEC Pipe Truck

(Matchbox)

felújítás

Az AEC Pipetruck-kal legkorábban 1966-ban találkozunk a kínálatban. RW kerekek, piros színű karosszéria, szürke tokos csövek rakomány. Nincs fülke beltér de van viszont a hiányt elfedő sötétített, de finom kidolgozású üvegezés. A modell eleje a szokásos AEC fülke, amit elég sokfelé megtalálunk a kínálatban akkor is és azóta is. A hátulja viszont semennyire sincs kidolgozva, ott a fantázia szükséges a hiányzó dolgok odaképzeléséhez. A csövek tokos kialakításúak, így azokból össze lehet állítani egy bizonyos csőszakaszt is akár. A rakoncák fixen a plató részei, így sok minden mást is tud szállítani nagy biztonsággal.

A piros, kutyás kombi

 Mercury Commuter

(Matchbox)

felújítás

A Mercury Commuterről már volt szó ebben az írásban. A története is ismert tehát, meg néhány, a Matchbox változatról szóló információ is már ismert. Nem marad más hátra, mint egy kicsit részletesebben is körüljárni a kisautót és felfedezni benne újabb érdekességeket.  

A Matchbox nem  korai hanem egy későbbi, minden bizonnyal 1968-as kiadású kombi Commutert mintázott meg. Beazonosítható, mert ezen már nincsen oldalt az első kerekek előtt szellőzőrács, a hátsó lámpa is nagyobb más lett, immáron egy részből áll, nem kettőből ahogy korábban. Maga a hátsó ajtó is a késői változatot mutatja a zsanérjaival, bütykeivel. A motorházfedélen középen, a hűtőmaszktól a szélvédő felé végigfutó, kiemelkedő bordát az angol mérnökök kisimították, nyilvánvalóan, hogy az oda tervezett, még papír alakú matricák jobban felfeküdjenek. Az autó oldalán az él is lejjebb került az eredetihez képest, azonban ez egyáltalán nem zavaró. Elképzelhető, hogy itt is a matrica stabil elhelyezése volt inkább a fő szempont.

 A kisautónak egyébként szerintem jót tett, hogy a Lesney mérnökei tervezték meg, és éppen akkor amikor léptékhelyességgel és az arányokkal még nem annyira foglalkoztak. Így a kisautó a valósághoz képest sokkal szebb formájú lett. Tömörebb, egy bizonyos értelemben sportosabb, masszívabb modell jött létre, mintha az eredeti, igencsak hosszú és nyúlánk autót pontosan lemásolták volna. Ez az a kivétel, ami erősíti a még megengedhető torzulások rendszerét. Erre csak rátett még az általam alátett kerék, amely lehet, hogy kissé túlzás, de egy látványkísérletnek betudható.

A  két kutya - a hátsó letekert üvegű ajtón kibámulva - adja meg a kis modell unikum értékét. Bár már figyelt kutya autóból kifelé, de itt kettő is van belőle és így eléggé hangsúlyos is. A kisgyerekek számára ez akkora jelentőségű, hogy az abszolút kedvenceik közé tartozhatott.

 

 

Tűzoltók 21.: Hatkerékmeghajtással a tűz ellen

 Foamite Airport Crash Tender

(Matchbox)

felújítás

 

Az Alvis név ismerős lehet azoknak akik otthon vannak a hatvanas évek angol összkerékhajtásos járműveiben illetve aki olvasta a matchbox Alvis Stalwartról szóló írásomat. Az eredeti jármű gyártójáról tehát ott lehet olvasni. Azonban ez - az elsősorban reptéri - tűzoltószer egy közös munka eredménye, hiszen a bevált Alvis (Salamander) hatkerekű, összkerék meghajtású alapra a Pyrene tűzoltó felépítményeket és oltóberendezéseket gyártó cég készítette a felépítményt. A 3 fős személyzetet, 3182 liter vizet és 500 liter oltóhabot szállító jármű 1956-ban  került szolgálatba. Az oltóanyagot a tetejére szerelt víz/habágyúval juttatták az oltandó területre. A saját biztonsága érdekében egy CO2-vel oltó berendezés védte a motorterét. Elég tömzsi darab volt hiszen 13 tonnát nyomott tettre kész fölszereltségben. A meghajtásáról egy hátulra beépített Rolls Royce B81 soros nyolchengeres 240 lóerős motor gondoskodott, az ötsebességes váltón keresztül. Összesen 125 db készült belőle 1963-ig, a Royal Air Force és a Royal Canadian Airforce részére. A két légierő 1978-ig tartotta szolgálatban őket.

 

A Matchbox még a gombkerekes korban, 1964-ben jelentette meg először és három évig gyártották. A piros szín adta magát de volt belőle - nagyon ritka verzióként - sárga is (eredetileg is volt pár ilyen színű példány). Ez utóbbiból a még ritkább a BP logoval ellátott változat. Nem egy nagyon népszerű vagy jól ismert tűzoltóautó, hiszen a valóságban is keveset használtak belőlük és azokat is inkább zárt területeken. A Matchbox - szokásához híven -azonban megmintázta, lemodellezte mert a formája azért igen tetszetős. Kiváltképpen ha még a habágyú is ép és szép fémesen csillog a tetején  és a tartalék cső is a tetőn van a kis létrával együtt De ezek hamar lekopnak a habágyú elgörbül idővel. A kisautó viszont tovább játszható, mert a tömzsi forma további erodálódást már nem nagyon tesz lehetővé. Az eredetivel összehasonlítva látszik, hogy jó munkát végeztek a részletek kidolgozásakor, hiszen a rengeteg kis oldalajtó a zsanérokkal és kilincsekkel együtt mind a helyén van, a lámpák szintén. A hátsó traktust is szép változatosan formázták, szó sincs a néha előforduló elnagyolásokról. Az egy másik kérdés, hogy a homlokfalon a lámpák előtt levő rácsot is megmintázták és ebből egy elég furcsa, hűtőrács szerű képződmény lett, holott az eredeti autón ott teljesen sík a lemez.

Ami ennél a kisautónál talán említésre méltó érdekesség, az az oldalfelirat. Ez ugyanis nem matrica, ahogyan azt elvárnánk, hanem 3D-s, tehát síkból kiemelkedő betűcsoport. Persze ez is könnyen eltűnik és akkor három luk marad utánuk. 

A felújítás során a beltér nélküli fülke ablakokat kapott, matrica feliratot tettem rá, kicseréltem a habágyút és kapott egy - máshonnan való - létrát is. 

 

 

A tűzoltós sorozat tagjai: 

1. Az oldtimer
2. A népszerű
3. A mobil központ
4. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat
5. Dennis fecskendő
6. Létra
7. Mercedes
8. Fire Chief
9. Range Rover
10. A gatter
11. A vízszállító
12. Reptéri tűzoltószer
13. A konténeres
14. Scania
15. Sportos főnök
16. Hudson tűz.pk.
17. Chief Blazer
18. Fehér létra
19. ERF fecskendő
20. Mercury PK.
21. Hatkeréken
22. Az UNIverzális
23. LR Cab Forward
24. LR S2 SWB
25. Őskövület