Hudson Hornet
bemutató
A nagy amerikai batár az
ötvenes évekből, aminek nyoma sem maradt mára. Első ránézésre valóban nincsen
semmi különleges ebben a kocsiban, de ha a részleteket megnézzük, azért
találunk pár érdekességet.
A Hudson Motor Car Company
gyártotta a Hudson kocsikat 1951-től, Hornet típusmegjelöléssel. 1954-ben
egyesült a cég az American Motor Company-val, amit csak AMC néven ismerhetünk.
Az AMC név már kisautós berkekben is megmozgathat emlékeket, hiszen a Javelin
modelljüket a Matchbox meg is mintázta. Az egyesülés után is megmaradt a Hudson
név, így folytatta a kocsi a pályafutását.
A Hornetben egy sorhatos,
ötliteres motor volt, háromsebességes manuális vagy Borg Warner automata
váltóval. Készült kettő- vagy négyüléses, szedan vagy kupé változatban is, sőt
kabriót is lehetett rendelni belőle. A karosszériájának a kialakítása szakított
részben a hagyományos létraváz+kaszni építési elvvel és már félig-meddig
önhordó kialakítású volt. Az úgynevezett „step-down” kialakítású karosszériában
a padlólemez – és ezáltal az egész karosszéria - egy kicsit lejjebb került a
megszokottnál, az alsó hosszanti tartóelemek közé, így a kocsi súlypontja is
jóval alacsonyabban volt. Egyesek már „ponton” karosszériának is hívták a
jellemzői miatt. Mindezen technikai paraméterek párosulva egy akkoriban már
erősen áramvonalasnak számító karosszériával, igen népszerűvé tette a típust.
Az erős motornak és a jó vezethetőségnek köszönhetően a korabeli autóversenyzők kedvence is volt, számos versenysikert értek el vele, számos versenyzőt tett
ismertté.
Az 1954-es gyártásbefejezésig több, mint nyolcvanezer példány készült belőle.
A Matchbox a 2019-es
modellévben jelentette meg ezt a kisautót. Jellemzően szolgálati kocsiként,
vagyis tűzoltó és többféle rendőrautós kivitelben. A kisautón talán a
legfeltűnőbb, hogy a merev tengelyes kerekei túlságosan szélesek. Ez
kiváltképpen a hátsó, félig elfedett kerekeknél furcsa, mivel a keréktávolság
így extrém módon leszűkült. Ha nem oldalról nézzük, ez a tulajdonsága zavaró
lehet.
A kisautó egyébként teljesen
jól hozza az eredeti autó formáját, arányait, talán a léptéke tér el egy kicsit
az európai kisautók léptékétől (hiszen az eredeti autó is több, mint 528
centiméter hosszú – összehasonlításként egy Volkswagen T4 kisbusz is csak 5.1 m
hosszú), erre viszont megoldás, hogy nem tesszük őket egymás mellé.
Ami nagyon kívánkozott
volna, hogy a kisautón szürke műanyagból kialakított részeket – lökhárító, külső
lámpák, hűtőrács, rendszámkeret elöl – krómozott kivitelben készítsék el. Ez
nem túl nagy igény ennél az autónál, hiszen a valóságban ebben az időben már
erősen tombolt a krómozott megjelenés, tulajdonképpen korjellemző is.
Ezen valamelyest lehetett
segíteni a krómfilces korrekcióval, de szétszedés nélkül tökéletes hatást azért
nem lehet elérni.
A szolgálati színezésű
kocsikon túl szívesen látnék egy verseny kialakítást is belőle, talán nem
kerülne olyan nagy átalakításba az sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése