2020. november 29., vasárnap

PU 1: A kertész

 Ford Pickup

(Matchbox)

átalakítás, felújítás

A Matchbox pickup Fordjáról már elég sok bőrt lehúztunk, mi átalakítók/felújítók. De maga a Matchbox is, nem véletlenül cifrázta az alapanyagot mindenféle kialakítással. Nyilván, mert nagyon hálás alap, stabil, jól szerelhető, sok is van belőle. No, meg a kutyák és az oroszlánok nagyon hamar megszöknek belőlük és magukkal viszik általában a platófedeleket is. Itt jön meg a felújítók kedve.


A kocsi eredetéről és egy-két felújított változatról már volt szó korábbi írásaimban, így akit ez is érdekel, ott elolvashatja. Most azonban új projektautók kerültek elém, szám szerint négyen, különböző rozogasági állapotban. A pickup-oknak két alapváltozata van, ami lényegében a hátsó traktusban érhető tetten. És ez a különbség azért sok mindent eldönthet. Ugyanis a régebbi változatnál a kerékdob a kasznin kívül van, itt a plató mélyebb. Az "állatos" változatoknál (kutya, oroszlán) viszont emelt a plató alja, így másképpen kell gondolkodni a hasznosításáról. 


A réginél az átlátszó ablak és a beltér azért sokat javít az összképen a későbbi szigorú pirosablakosokhoz képest. A piros szín nagyon határozott és erősen befolyásolhatja az autó színét. Már ha figyelünk az összhatásra. A kutyás változat zöld színű ablaka is az egyszerűbb megoldást jelenti, de a zöld ablakszín azért közelebb áll a természeteshez. 


 A kisautó más funkciót kapott természetesen. Vegyük úgy, hogy hobbiautó lett belőle, amivel a telken összegyűlt kaszált vadkendert szállítják a megsemmisítő intézmény felé. Erre a célra természetesen egy ötvenes évekbeli felújított metálszínű veteránautót használ az újgazdag amatőr kertész. Tehát az elv adott, a megvalósítás következik. A festés még rendben van, megoldható, a króm díszcsíkok is a helyükre kerültek, de mi legyen a szállítmánnyal?

A szállítmány a makettezők által használt szórható műfű lett. Ezt kellett ragasztóba bedolgozni, rétegesen fölragasztani az újabb adagokat, lakkal megszórni finoman, elkerülvén azt, hogy egy nagyobb lélegzetvétel vagy a huzat kiürítse a platót. Óvatos, lassú munka volt és az anyag is szóródott rendesen szerteszét. De azt hiszem, végeredményben a megoldás sikerült, a várt összkép olyan lett, mint amit elképzeltem.



A szörfös

Redneck

A jómunkásember

A kertész

A hómenő

A terepes

A nyugdíjas oroszláncipelő

 

















2020. november 23., hétfő

November 23



 Szülinap

 

Bár nem kerek az évforduló, de mivel észrevettem, hogy szülinap van ma, úgy éreztem kell egy megemlékező írás ebből az alkalomból. Mivelhogy a korábbi években ez rendre elmaradt....


Az első önálló bejegyzésem 2013. november 23-án volt, vagyis pontosan 7 évvel ezelőtt. Akkor csak reménykedtem abban, hogy hosszabb távon is lesz mondanivalóm és ami fontosabb talán: mutatni való. Kicsit másképpen szemlélve a dolgokat mint a mások. Nyilván az átalakított felújított kisautók esetében szinte csak én látom őket, én ismerem a történetüket vagy a hozzájuk kitalált történetemet. 

 

A bemutatók - vagy ahogy hívják/hívjuk tesztek - is tartalmaztak olykor  - számomra - érdekes megfigyeléseket. Lehet, hogy egy gyűjtő ezeket észre sem veszi és nem is tud róla, mert ki sem bontja a dobozokat. Talán ezért is jó több szemmel figyelni az ismertnek vélt modelljeinket is. 

 

Ezen időszak alatt megjelent egy sorozatom is, kezdőknek. Olyan leendő kisautó restaurátoroknak, akik komolyan gondolják ezt a műfajt, de kellő tapasztalat híján meg-megtorpannak és talán kedvüket is vesztenék, ha nem lenne valami ötletadó írás. Ötletadó, hiszen nem a tutit írtam le, csak a tapasztalatomat, ami - remélhetőleg többeknek is - elég ahhoz, hogy egy-egy kérdéses pontban valamiféle irányt, lehetőséget lássanak a továbblépéshez, a kísérletezéshez.

 

A megjelent több mint 200  blogbejegyzésben szinte ugyanennyi kisautót mutattam be, nem kevésszer éles kritikai szemmel láttatva azokat vagy azok bizonyos részleteit. De ami kiváló volt, azt is elmondtam. Némi megjelenési hullámzást mutatva tehát nagyjából hetente jelent meg egy-egy újabb jelentkezésem.



Mintegy 54 ezerszer kattintottak az oldalamra, szerte a világból. Ezt egyelőre nem tudom hova tenni vagy mihez hasonlítani. Talán ennyien voltak kíváncsiak a dolgaimra? Volt egy kisebb hullámvölgy amikor is egy életnagyságú projekten dolgoztam, ennek itt található a képes története.


Ezen időszak alatt kialakult egyfajta sorrend a kisautók között. Meglepő számomra is és talán nincs is nagy jelentősége de azért lássuk!

1. A Hangyász, ami egy konkrét autó megmintázása volt (1700 katt)

2. A Topstar, egy Volkswagen sondermodell elkészítése kicsiben (660 katt)

3. A Ferjáncz féle Renault 17 átalakításom (280 katt)

Ahogy időm, energiám, lelkesedésem meghatározza a továbbiakban is szeretném gyártani a cikkeket. Kisautóm, mondanivalóm van bőven, következzen tehát egy újabb Matchboxparkos év.

 

 

ps: A fotókat az elmúlt jó pár év anyagából válogattam, igyekeztem az érdekesebbeket ide tenni, volt ami már megjelent, volt ami nem.

 



2020. november 21., szombat

Az első a kempingben

 Volkswagen Camper

(Matchbox)

felújítás, átalakítás

 

A T-sorozat most hivatalos Volkswagen autóipari platformnak számít. A generációkat egymás után T1-T6 típusnévvel jelölik (igazából csak a T3 megjelenése óta). A T-platformok megnevezéseit megelőzően az első három nemzedéket Type 2-nek nevezték el, jelezve, hogy a Type 1 – vagyis valamelyest a Bogár - alapjaira épül, illetve második típusa a márkának. Az eleinte a Bogárhoz hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező busz hamar kinőtte magát és egyre formásabb, részleteiben és fölszereltségében egyre gazdagabb lett. A T1-ből készült az első kempingbusz is, a különböző módon felnyitható tetőknek köszönhetően.

 

 A Matchbox VW T1 kínálata gazdagnak mondható, hiszen már 1957-ben kiadták az első T1 furgont, a hatvanas években pedig mindjárt háromféle karosszéria változatban is megjelent. Az ezredforduló után pedig – már retro hangulatban – ismét megjelent a kínálatban. Az 1:66 léptékű kis kempingbusz egy - ma már főleg - ritka eredetit mintáz meg.


A jelen írás tárgyát képező példány a már említett hatvanas évek beli, RW kerekes trió (síktetős Caravette/!/ néven, emelt tetős Camper néven és magastetős is Camper néven) tagja. A közepesen magas tetős változat. 1967-70 között volt a Matchbox kínálatban, és csakis ezüst színben, sárga üvegekkel és narancs belsővel lehetett kapni. Bár kialakítását, részleteit tekintve mindhárom modell azonos. Jó részletekkel, ügyesen eltalált megoldásokkal készítették el őket. Ami a legfőbb extra rajtuk, az a valóságot nagyon jól megidéző, kétfelé nyíló oldalsó ajtók. Talán ez lehet a kisautó csúcspontja (ha lehet ilyet mondani ebben az összefüggésben). És egyben ez a jellemző a kisautó gyenge pontja is, hiszen – szorítórugó híján - lazán nyílik és ennek következtében könnyen le is törik. Persze más nyitható ajtók is kipattannak a helyükről, de ennek olyan filigrán a kialakítása, hogy az esély a tönkremenetelre jóval nagyobb. Meg kettő is van belőle. 

 Természetesen az enyémről is hiányzott az egyik ajtószárny. Ezt mindenképpen pótolnom kellett. Sztirolból faragtam ki a hiányzó szárnyat. Itt különösen lényeges volt a sztirol alakíthatósága, mert még egy domborcsíkot is kellett ráragasztani, hogy illeszkedjen a kocsi vállvonalában végigfutó sávhoz. Az ajtók nyithatósága nálam nem szempont, így előfordul – és ebben az esetben is ez történt – hogy fixen beragasztom a nyíló részeket. A nyithatóság mindig egy bizonyos torzulással jár: vastagabb a nyíló rész, a hosszú benyúló szára kivágásokat igényel a beltérben, nem lehet rajtuk ablak, stb. Egy ilyen fixálással ezek a kompromisszumok/hiányok mind helyreállíthatók.

 Itt látszik jól, hogy az ajtók tengelyének az alját egy külön beszegecselt ki lemez rögzíti





A kipótolt ajtószárnyak

A szín tekintetében sem törekedtem az eredetinek megfelelő árnyalat megtalálására. A korának megfelelő hangulatú, de modern feldolgozású buszt gondoltam kialakítani. Ezt jelzi a színe illetve a sötétített ablakok és az ablakokat körülvevő fekete sáv.

2020. november 13., péntek

Tűzoltóautók 14.: A korszerű svéd

 Scania P360 tűzoltó fecskendő

(Matchbox)

bemutató


 Tűzoltóautós sorozatom következő tagja nem szorult felújításra, inkább csak apróbb kiegészítő festéseket eszközöltem rajta. A Matchbox 2018-19-es kínálatában szerepel piros, rózsaszín és világoszöld színekben, különböző dekorációkkal. A kisautó szép munka, jók és élethűek a dekorációk. A léptéke erősen teherautós, hiszen a  valóságban is elég hosszú a jármű. Vagyis nehéz léptékhelyes (tűzoltó)autós környezetbe illeszteni. Ez nem baj, csak egy jellemző.

Az eredeti autó egy valóban létező Scania P360 fecskendő, amit jól sikerült kicsibe is átültetni. Bár hozzá kell tenni ismét, hogy a tűzoltószereknél nagyon gyakori az egyedi megoldások alkalmazása, ami részleteiben jelenthet valamennyi eltérést a kocsi bármely részén.

Talán az egyik gyenge pontja a beltér hiányát jótékonyan elfedő sötétkék szélvédő és az ebből kinövő fényhíd. Ugyanis ez olyan sötétre sikerült, hogy inkább fekete mint kék. Így nem olyan hatásos, többet kell beleképzelni mint amilyen.

(Egy kicsit rá kellett segítenem a képernyőn a fényhíd kékjére...) 
 
 
 
Scania-történet:
 

A céget egy gépgyártó és egy vagongyártó vállalkozásból gyúrták össze:  a Maskinsfabriks Aktiebolaget Scania és a Vagnfabriksaktiebolaget i Södertälje közös utódja a Scania, egyelőre még Scania-Vabis néven, melyból a Vabis lekerült 1968-banViszont még ebben az évben fúzióra lépnek a Saab repülőgépgyártó vállalattal így most már Saab-Scania lett a cég neve. A fő profilnak a járműgyártást, leginkább a teherautógyártást tekinthetjük, de emellet számos más gépészeti, járműipari tevékenység is a profiljukba tartozott.

A racionális svéd gondolkodásmód alapján megpróbálták minél több azonos alkatrészből összeépíteni a különböző típusú teherautóikat, ezzel is csökkentve a költségeket. Bár a teherautóknál a csőrős és a sima homlokfalú fülkék is a palettán voltak még ebben az összefüggésben is számos közös karosszériaelemet találtak ki. A teherautóikat három kategóriában „M”, „H” vagy „E'” kóddal készítették,  attól függően, hogy közepes (medium), nehéz (heavy) vagy extra neház volt a kocsik teherbírása. Ezen felül a csőrösöket még egy „T” betűjelzéssel is megkülönböztették.

A 80-as években a teherautó iparban is egyre nagyobb szerepet kapott az elektronika, ennek megfelelően az ő autóikban is megjelentek az addig ismeretlen berendezések (elektromos sebességváltó, elektromos blokkolásgátló, elektromos üzemanyag befecskendező, stb.), amiket célszerűen hárombetűs rövidítésekkel jelöltek. 2005-ben – érdeklődés hiánya miatt - leállították a csőrös kamionok gyártását, így T jelzésűt nem készítettek többé.

A Scania név a dél svédországi Schonen tartomány latin nevéből származik. A griff madár a tartomány címerében is megjelenik, így a cég is magáévá tette.