La Mans győztes japán

Mazda 787B

(Hot Wheels)

bemutató 

 

Csak az igazán Le Mans rajongók tudják, hogy ebben a versenysorozatban a Mazda is érdekelt volt. A főként utcai autóiról ismert cég Mazdaspeed vállalkozása épített egy hosszútávú versenyzésre szánt prototípus versenyautót 1986-ban.

 

A Mazda 757 nevű versenygép 3 rotoros 450 lóerős 13G Wankel motorral rendelkezett és ez a motor ott és akkor jó választásnak bizonyult. A 757B jelentős sikereket ért el, többek között a hetedik helyezést és a GTP osztály győzelmét az 1987-es 24 órás Le Mans-i versenyen, így ez lett az első japán autó, amely a legjobb 10 között végzett Le Mans-ban, és döntő fontosságú ugródeszka volt a Mazda későbbi Le Mans-i diadalaihoz. A Mazda a 3. helyen végzett a gyártók bajnokságában. 

Ez volt az első Mazda prototípus, amelyet a megfelelő körökben híres angol sportkocsi-tervező Nigel Stroud tervezett. A motor hátul-középen, egy acél segédvázban helyezkedik el, amelyet egy szénszálas karosszériával borított alumínium monocoque foglal magába. A motor hagyományos megjelenése helyett hátul egy másfajta „doboz” található, a forgódugattyús motor három rotorja. A dugattyús motorhoz képest a Wankel-motor egyenletesebb nyomatékkal és kevesebb rezgéssel rendelkezik és az adott teljesítményhez képest kompaktabb és könnyebb. Ezt az előnyt szerették volna kihasználni a Mazda szakemberei.

 

 

1991-ben a Mazda lett a világ első forgódugattyús motorgyártója, és az első japán gyártó, amely összetett győzelmet aratott ezen a rangos versenyen.

 

Le Mans-ról röviden

Le Mans városa a Loire-menti Pays de la Loire régió Sarthe megyéjének központi városa, 200 km-re nyugatra Párizstól, Franciaország fővárosától. A 24 órás verseny a 13,6 km hosszú (1991-es adat) Circuit de la Sarthe pályán zajlik, amelyet a város szélén található állandó Bugatti versenypályához csatlakozó közutak éves lezárásával alakítottak ki. Az első versenyt 1923-ban, az első világháború után rendezték meg, és azóta minden év júniusában rendezik meg, kivéve egy időszakot a második világháború alatt. Számos emelkedővel és lejtővel, egyenesekkel és gyors kanyarokkal, majd szoros kanyarokkal, teljes fékezéssel, a pálya köztudottan kemény próbára teszi mind az autókat, mind a sofőröket. A múltban az arisztokraták versenyeztek a versenyen, hogy bebizonyítsák bátorságukat, a második világháború előtt pedig egyfajta közvetítői háború volt, ahol a nemzeti színeket viselő autók versenyeztek egymással. A háború utáni időszakban az autógyártók szívesen fitogtatták nagy teljesítményű autóik teljesítményét, és a verseny olyan híres csaták színhelye volt, mint a Ferrari–Ford és a Porsche–Lancia. A Porsche mellett a Mercedes, a Jaguar, az Aston Martin és az Alpine Renault is azok közé tartozik, amelyek hírnevet szereztek az ezen a versenyen való részvétellel. Az 1980-as évek végétől kezdve a japán autógyártók mind bejelentették szándékukat, hogy részt vesznek a Le Mans-i kihívásban, ami a kissé gúnyos „Le Japon Attack” (a teljes japán támadás) becenevet eredményezte. Később, a GT fénykora után az ACO (Automobile Club de l'Ouest) által támogatott LMP1 kategória vált fő kategóriává.

 

 

A HW kisautója szépen sikerült, bár túl sok részletet azért nem vittek bele. A dekorációja stílusában hasonlít az eredetire, de nem ugyanaz. Érdekes megoldás a különböző fajta első és hátsó kerekek. Ez előfordul a valóságban ám pont ennél a versenyautónál nem láttam ezt a megoldást. A fekete beltérből nem sok látszik. 

A versenyautó a pályatársához  csatlakozott a vitrinben.