Az autószállító tréler születése

Autószállító tréler 

(WP)

egyedi gyártás

update

 

 

Na, ez az a járgány aminek tulajdonképpen nincsen eredetije, tehát nem is lehet arról írni. Viszont eredetiben nagyon sok hasonlót rángatnak maguk után - főleg a nagyobb - autók. A Matchbox kínálatában szerepelt már lószállító utánfutó, motorszállító utánfutó, vitorlázó-repülő szállító utánfutó de autószállító utánfutó még nem volt. Ezért készítettem egyet. 

 

 

 

Megjegyzendő, hogy a Siku és a Welly gyártott hasonlót, de az enyém jóval filigránabb lett, nem olyan hangsúlyos a szerelvény megjelenésekor, viszont mindene ott van ahol kell. A modelltörténet helyett a hangsúly most inkább a készítésének technikai részletein lesz.

A kialakítás tervezésekor az volt az egyik szempont, hogy egy stabil és nagy teherbírású szerkezet jöjjön létre. Ehhez a dupla tengelyes változat illik. Azért, hogy a súlypont minél alacsonyabban legyen igyekeztem kis átmérőjű kereket keresni alá. Ugyanebből az okból, plató melletti kerékelhelyezést választottam.

 

 

 

 Az anyaga polisztirol lap amelyet valójában akkorára méretezve vágtam le, hogy egy átlagos méretű kisautó elférjen rajta. Praktikussági okokból a teljes vonóháromszög is a padlólemezzel egy egységet képez, természetesen szintben megfelelően behajlítva a vonóhoroghoz. Az elejére lezárást tettem és némi stabilitást elérendő a két hosszanti élét felperemeztem egy kicsit. 

 

 

 

 A tengelyek közét illetve a szélső tartórészüket is lapokból állítottam be olyan távolságot kihagyva a tengelyeknek, hogy kényelmesen mozoghassanak. A kerekek a súlypontban vannak, így megáll magától is és a legtöbb járművel terhelve is. Ha nem, akkor úgy kell fölrakni a szállítmányt, hogy a súlyosabb vége legyen elől, így billenéskor ráterhel a vonóhorogra, ami még jót is tesz a mozgatáskor. A szállítandó autó rögzítését kis lapokkal oldottam meg a tréler elején, egy keréknyi távolságra az elejétől. 

 

 

Mivel az átlag matchboxnál szélesebbnek kell lennie a tengelyeknek, az eredeti tengelyt elvágtam és újat készítettem, Erre én az iratkapcsot használtam fel. A kiegyenesített kapcsot úgy fogtam be a satuba, hogy csak körülbelül másfél milliméter álljon ki fölül. Ezután kalapáccsal finoman elkezdtem lapítani a végét, úgy, hogy lehetőleg központosan terüljön szét a lezárógomba. Amikor ez megvolt, akkor fölfűztem a kerekeket és a helyére próbáltam őket. Így pontosan a lehetett levágni a tengelyek másik végén a kívánt hosszt. A másik végén levő lezárógomba is hasonló módon készült, mint az előző. 

 

 

A sárvédőíveket kis fülekkel láttam el, hogy a meghajlítás után a kerekek előtt és mögött stabilan tudjanak felragasztódni alulról a padlólemezre. A hátsó lámpát a lehajló padlólemez alá készítettem el átlátszó ablakmaradványból, áttetsző pirosra festve. Nem túl hangsúlyos, de ott van ha valaki keresné. Az elejére készítettem egy csörlőt is némi drótkötéllel és kampóval kiegészítve. Ide került még a levágott tengelyvég, mint kézifékkar. A platóra felvezető rámpa tárolása a plató alatt történik, ennek a rámpának csak a vége látszik ki, ezért nem is folytatódik tovább. Kicsit színpadias megoldás, viszont nem nagyon néz alá senki ennek a trélernek olyan igazán szúrós szemmel, ezért lehetett ilyen megoldás. A szín a horganyzott acél színét igyekszik imitálni.

 

 

Ha valami, akkor ez biztosan olyan amilyen senkinek sincs, viszont a kisautós világ elengedhetetlen részét képezi ma már. Történelmet nem fog írni, de az elkészítése szórakoztató volt számomra. A fotózáshoz kiegészítésnek, a háttérben, mindenképpen klassz tud lenni. Ilyenkor csak azt sajnálom, hogy viszonylag kevés kisautón van vonóhorog.