De Tomaso Panthera
(Matchbox)
felújítás
Az egyik
legjelentősebb amerikai-olasz középmotoros hibrid a De Tomaso Pantera nem túl ismert, mivel összesen mintegy 7260
darab készült belőle, és a Tom Tjaarda által megrajzolt formája sem valami
egyedülálló. A Lamborghini Countach vagy a Ferrari Daytona megjelenésének
korában ez a kocsi még az autórajongók számára is jobbára a radar alatt repült.
A cég
alapítója, Alejandro De Tomaso Argentínában született és nőtt fel. A Forma-1-es
pilóta később a versenyzés és a
versenyautó-fejlesztés üzleti oldalára is bekapcsolódott több-kevesebb sikerrel. A De Tomaso saga korai szakaszában a
vállalat más csapatok és gyártók versenyautóinak fejlesztésére összpontosított.
A cég csak a De Tomaso Mangusta bemutatásakor került fel igazán a térképre és
csak némi kanyarok után kezdett el utcai autókat alkotni.
A Mangusta
utódjaként készült Panterát a Ford hálózatában forgalmazták. Az 1971-es kocsi
váza monocoque szerkezetű, acélból készült, üvegszálas műanyag karosszériával
kombinálva, és egy 5,8 literes 335 lóerős Ford Cleveland V8-as motorhajtotta. Az eleinte megjelenő minőségi
problémái okán a Ford fokozta részvételét a későbbi autók gyártásában a
karosszériaelemek precíziós préselésének bevezetésével, ami az általános
minőség javulását eredményezte. Később a Ford kiszállt az üzletből, ekkor egyéb
forrásokból származó motorok kerültek az amúgy folyamatosan módosuló autóba.
Természetesen ez a modell sem kerülhette el a sorsát és versenyautóként is
megjelent különböző pálya-versenyautóként, inkább kevesebb sikerrel.
A Matchbox
hetvenes évek beli klasszikus korszakában (1975) modellezte meg a sportkocsit. A
korai, nagylökhárítós korszak előtti állapotot vették alapul, ahol még elöl nem
volt meg az iker légbeömlő a csomagtartó fedélen. Eleinte fehér színben adták, de
aztán készült belőle kék és a piros-narancs vonal megannyi színárnyalata.
Különféle matricázások is tarkították a változatok sorát. A kornak megfelelően
a kocsi magasabb és tömzsibb, mint a valós lapos sportautó, viszont cserébe
stabil, jól gurul és remekül lehet játszani vele. Kiváltképpen, amikor
megjelent a fantázia változata. Az eddig (Made in England) a beltér
műanyagjából kialakított hátsó motorházfedél helyett egy csillogó motorszörny
emelkedett ki, ránőve a fülkére is kissé (Made in Macau). Nem lett szebb ettől
csak gyerekszemvonzóbb. Később ez a verzió megszűnt és a motorházfedél már akaszni anyagából készült (Made in China) a gyártás 1988-as befejezéséig. A
széles és tömzsi SF kerekeken is csak a felnimintázat változott az idők során.
A modell részletei szinte teljesen rendben vannak, csak a hátsó lökhárító
alatti rész a kipufogókkal, a hátsó lámpák alakja és a motorházfedél felületi
kialakítása mutat nagyon eltérő képet. A beltér a szokásos körülbelüli
pontosságú, bár a pici és vastag ablakfelületeken elég nehéz belátni.
A felújítás
során semmi extra megoldásra nem törekedtem, pusztán egy szép eredeti (szerű) állapot
elérése volt a cél. Az egyik tengelytartó műanyagelemet azonban pótolnom kellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése