Toyota Prius Taxi
(Matchbox)
bemutató
Ezzel a közlekedőedénnyel köszöntött be igazán a villanykorszak az autózásban. Nyilván addig is voltak már több-kevesebb sikerrel futó villanyos vagy félvillanyos autók, de nagy mennyiségben a Priust lehetett látni az utcákon először.
A tervezés során a
klímaváltozás és a dráguló/fogyó üzemanyagok több gyártót is az alternatív
lehetőségek felé tereltek, aminek is a fő ága a villamosítás lett. A Toyotánál
is így gondolkodtak, elkezdték tervezni a G21 nevű prototípust, egy tágas, de
kis fogyasztású kompakt modellt. A koncepció a hibridváltozat mellett döntött,
vagyis a hajtás egy villanymotorból és egy benzinmotorból áll. Akku helyett
ekkor még a kondenzátor volt az energiatároló. A több kísérleti példány után
végül 1997-ben villantott a Toyota a szériaérett Prius-szal. Azóta az ötödik generáció
fut. A
népszerűségét a számok mutatják: 2017 januárjában a Prius család globális
értékesítése csaknem 6,115 millió darab volt, ami a Toyota Motor Company által
világszerte szállított 10 millió hibrid 61%-a. Érdekes, hogy – legfőképpen Amerikában
– ahol magasak az értékesítési adatok és nagy divatja van a hibrideknek, bizonyos
körökben mégis micsoda sport lett a Prius utálat a nagy, hagyományos V8-akkal
szemben.
Az
első generációs Priust 1997 októberében mutatták be, mint a világ első
sorozatgyártású hibrid személyautóját. A második generációnál 2003-ban, a
stílus is megváltozott kissé: a jármű legmagasabb pontja a sofőr feje fölött
volt, és mindkét irányba enyhén lefelé dőlt, amit "háromszög sziluettnek" neveztek. Ez az új kialakítás nemcsak az aerodinamikát
javította, hanem kissé a hibridautózás jelképévé is vált. Sosem értettem, hogy
miért kell egy hibrid vagy villanyautónak „futurisztikusabban” kinéznie, mint
egy benzinesnek. Hiszen a légellenállás és az egyéb célok ugyanazok
mindkettőnél. Egy szokatlan forma mindig megosztó és lehet, hogy a
villanyautózás terjedésében ez az idegenkedés is egyfajta fék.
A hibridmeghajtás amely lehet „plug-in” vagyis konnektorból tölthető illetve „mild hibrid” ahol is egy beépített benzin vagy dízelmotor tölti folyamatosan az akksikat, amelyből a villanymotor az energiát nyeri. Ezt tehát tankolni kell a hagyományos módon! Viszont nem kell a töltéssel, a kábelekkel bajlódni és bátran lehet hosszabb távra is elindulni. Cserében viszont pöfög hátul a kipufogó, ami ugye…
A Prius a „mild” változat. Induláskor a villanymotor nagy nyomatékkal hajtja az autót néhány méteren át, 40 km/h-s sebességig. Azután egyenletes, közepes fordulaton beindul a belső égésű motor, és tölteni kezdi az akkumulátorokat. Fékezésnél, amikor megállunk a forgalomban, leáll a benzinmotor is, és nem indul újra addig, amíg újra fel nem gyorsul az autó.
A mi kisautónk a második generációs, XW20 jelű változatot ábrázolja. Naná, hogy taxiként, mivel igen gazdaságosan üzemeltethető ebben az igénybevételben is. Azonban amikor 2009-ben megjelent még szó nem volt taxiról, csak a szimpla sokárnyalatú szürke, a piros és a zöld verzió létezett. 2017-ben azonban megjelent a taxisárga (valamint ezüst és fehér) taxiváltozat és már a nevébe is belekerült a taxi szó. Természetesen új szerszámmal készült, így tettek rá egy tetőjelzőt az ablak anyagából, ami inkább csak jelzés értékű, amíg be nem festem sárgára.
Minden változatnál ugyanannál a nagyküllős hatágú felninél maradtak, ami teljesen elfogadható. A forma rendben van, a részletesség teljesen átlagos, nincs túlcizellálva. Nehéz is lenne egy ilyen agyonáramvonalasított doboznál. Érdekes, hogy az alján erősen kidolgozták a kipufogó rendszert, ami egyébként nem annyira jellemző. A beltér - mivel fekete - nem nagyon látszik, de ami látszik az rendben van. Jobbkormányos kivitel, "félpizza" részletességgel: nagy korong, a felületén némi domborzattal. Ugyanezen panel másik felén vagyis a padlólemezen alul a 2015-ös dátum van föltüntetve, vagyis taxivá válásakor nem változott az alja és a belseje. A dekorációja nem taxis, egy Speedy Express nevű céget reklámoz. Ami létezik ilyen néven, de szerintem nem ez a logoja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése