Shelby Cobra 427 S/C
(Hot Wheels)
bemutató
Carroll Shelbynek nagy szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok bekerüljön a motorsport világszínpadára. Ő, azon kívül, hogy versenyzőként futamokat nyert és több bajnoki is címet szerzett, autókat épített. A Shelby 427 Cobra története jóval 1965 előtt kezdődik. Valójában minden magával Carroll Shelbyvel kezdődik, aki szívproblémái miatt véget vetett versenyzői karrierjének, azonban nem engedte, hogy valamilyen egészségügyi probléma akadályozza szenvedélyét: a versenyautók szeretetét. Tudta, hogy az olyanokkal szemben, mint a Ferrari, a Jaguar és az Austin-Healey, az autójának igen könnyűnek kell lennie kiváltképpen a nehéz V8-as motorok használatával. Egy kész autótervet vásárolt az AC Cars-tól, ami azonban önmagában nem volt tökéletes, így együtt továbbfejlesztették. A következő lépés a motor beszerzése volt. A Chevrolet elutasította erre vonatkozó együttműködési szándékát. A Ford azonban meglátta a lehetőséget és egy 4,3 literes motort adott Shelbynek. Kezdésnek nem volt rossz, azonban ez a motorteljesítmény később kevésnek bizonyult a pályákon. Újra kellett gondolni mindent. Az eredeti Cobra egy másik motorháztetőt kapott, és a korábbi motort a Ford hatalmas, 7,0 literes (427 köbhüvelykes) V8-asára cserélték, Az 500 lóerős gép 10 másodperc alatt érte el 0-100 mph-ás sebességet – ez a gyorsulási rekord 20 évig nem dőlt meg.
Eredetileg hat autó készült - legfőképpen a Ferrari ellen - sikeres
szerepléssel. Mégis a jövőre gondolva megbízták Peter Brockot, a
Shelby-American speciális tervezési és projektek részlegének vezetőjét, hogy
fejlessze ki a szabványos kupé utódját. Így született meg az 1965-ös Shelby
Cobra Daytona 427 Super Coupe. Ez az az autó amiből csak 348 darab készült
1965-67 között hivatalosan, viszont világszerte mára már több, mint hatvanezer másolatot
készítettek róla. Többek közt a Hot Wheels is, igaz ők kicsiben tették mindezt.
A kisautó ránézésre is gyönyörű, azonnal minden autórajongó felismerheti a jellegzetes formáiról. Szép a színe, bár én inkább egy élénkpiros verziót találtam volna ki rá, középen hosszanti fehér csíkkal. Apró részletekkel kidolgozott a modell. Még a kerekek is illenek a stílusához, ami azért nem minden esetben adódik a HW-nél. Bármely részletet vizsgálom, nagyon részletes és hű kidolgozással találkozok. Lásd: tanksapka. Vagy például a jellegzetes orrot a süllyesztett síkú hűtővel nagyon szépen sikerült megformálni, nem nagyolták el. Ettől is igazán dögös ez is meg az eredeti is. Talán csak a szélvédő két oldalán eredetileg ott lévő ablakfület hiányolom róla. A beltérre sem lehet igazán panasz. Bár a kormány kicsi és pizza, viszont a bordázott kagylóüléseken a biztonsági öveket is kialakították. A műszerfal is rendben van és még a vezető mögötti bukókeretre is odafigyeltek. Kár, hogy ez nem lett csillogó, de tudom, hogy a gyártástechnológiának is vannak határai, no meg a költségeknek is. Ebben az esetben még a csillogó padlólemez is megbocsátható, hiszen a króm kipufogókat - mint szintén jellemző Cobrás részletet - is ebből alakították ki. Ugyan a lámpákat én színeztem ki, hogy a még jobb legyen az összhatás, de ettől függetlenül ez a kis modell nagyon ott van, ajánlani tudom mindenkinek.
Bónusz: akinek van egy jó nagyítója nyugodtan helyezze a kocsi elején levő kis jelvényhez és csodálkozzon a látványon. Az alig 1 mm-es kis folton többszínnyomással nyomtatták rá a logot valami hihetetlen vékony vonalakkal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése