Volkswagen Camper
(Matchbox)
átalakítás
updated
A
kóborlással telt kempingévek véget érnek. Eljött
az az idő, amikor már nem lesz szükség többé a kinyitható
tetőmagasításra, a matracokra, a beépített gázfőzőre,
kisasztalra és ülőkékre. Véget ért a (vad)kempingezések kora.
Megöregedtünk. Ez rajtunk látszik, de a kis Volkswagen Type 2-en nem. Ő
még tartozna hozzánk továbbra is. Az idő, a helyzet, a
körülmények megváltoztak. Most már a gyerekeket cipeljük majd
vele biciklistől, babakocsistól, nagycsomagostul. Meg költözködünk
is majd vele...
A T-sorozat a Volkswagen kisbuszait jelöli a T3 megjelenése óta, és onnan visszafelé számítva is. A generációkat egymás után T1-T6 típusnévvel jelölik. A T-platformok megnevezéseit megelőzően az első három nemzedéket Type 2-nek nevezték el, jelezve, hogy a Type 1 – vagyis valamelyest a Bogár- alapjaira épül, illetve második típusa a márkának. Az eleinte a Bogárhoz hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező busz hamar kinőtte magát és egyre formásabb, részleteiben és fölszereltségében egyre gazdagabb lett. A T1-ből is készült kempingbusz, de a T2 lett igazán alkalmas e célra.
A
második generációs Volkswagen Transporter a T2 talán egyik legszembetűnőbb
ismertetési jegye a régi osztott
szélvédő helyett megjelent íves nagyméretű első szélvédő (bay
window). A karosszériára jellemző további újdonság az oldalsó
tolóajtó, a lekerekített lökhárítók, a megváltozott első
homlokfal, új hátsó légbeszívók a D-oszlopon és az új
ablakok. Ekkor már 1,6 literes, 50 lóerős motor hajtotta.
Technikájában megemlíthető változások még az első
tárcsafékek, a nagyobb motorok számára megnövelt motortér. A
későbbiekben ennél a modellnél már megjelent az automata váltó,
a Bosch L-Jetronic befecskendező rendszer, hidraulikus szelepemelők
és a modellszéria vége felé már akár 2 literes 71 lóerős
motorral is lehetett rendelni. A Transportereknél mindig is sokkal
inkább a nyomaték volt a fontos mintsem a lóerők száma.
A Camper
a kempingezők számára átalakított változat volt, amit a német
Westfalia
cég szerelt össze. Négy fő részére biztosított – ha nem is túl
kényelmes, de éppen elegendő – helyet a kempingezéshez. A
kinyitható ágyon két főnek, a fölbillenthető tető alatt újabb
két főnek biztosított alvóhelyet. Csomó rakodóhely, hűtő, mosogató és gáztűzhely tartozott az alapfelszereltségéhez. A
felbillenthető tető többféle változatban is készült, a
teljesen felemelhető vagy csak féloldalasan felbillenő változatok között is volt differencia, attól függően, hogy hol voltak a tetőzsanérok,
illetve, hogy a tetőnek csak egy része volt felbillenthető vagy
akár az egész tető műanyagból készült. A különböző
változatokat különböző fantázianevekkel illették (Devon,
Viking, Westfalia, stb.).
Ahogy utaltam is rá az elején a kisbusz első szolgálati szakasza véget ért. Mi
legyen hát a régi, jól bevált boxermotoros járgánnyal?
Természetesen átalakítjuk. Pontosabban visszaalakítjuk a legegyszerűbb gyári változattá. A tetőnyílás befedjük, kis belső átalakítás
kell, új fényezés, sportosabb felnik és máris naprakész az örökifjú léghűtéses társunk. És ezzel a megújult külsővel az
értékállóság miatt sem kell aggódnunk. Tartja az értékét,
sőt!
Mindez
a Matchbox léptékében a következőképpen zajlott. Adott volt a
kopottas donor, amit nem volt kedvem érdemes
restaurálni, új
műanyag tetőt gyártani vagy szerezni, eredeti minőségében és
funkciójában helyreállítani, mivel a vitrinben már ott
büszkélkedik egy alig játszott ugyanilyen társ, eredeti
csillogásában.Ezért szétszedés
és festéktelenítés után sztrirol lapból kivágtam a tető
hiányzó darabját, amit némi ívesre hajlítás után pillanatragasztóval rögzítettem a
helyére. Mivel a tető vonala még nem illeszkedett tökéletesen, némi
tapaszolás+csiszolás következett, amíg elérte a tető a kívánt
simaságú ívet. A belső teret nem bántottam, mert remekül jó
állapotban volt és a megjelenés szempontjából nem igazán
befolyásolja a látványt. A kerekeket egy más léptékű, más
márkájú kisautóból kapta. Viszont remekül illett hozzá mind
méretben, mind megjelenésben. A finomságáról meg nem is
beszélve. Sokkal jobban illik a kocsihoz léptékét, méretét
tekintve mint az eredeti matchbox kerék.A színét egy meglévő
T2-es színéhez próbáltam igazítani (L62 Ivory), de
meggyőződésem, hogy nem számít némi eltérés, a hangulatot
fontos elkapni, ahogy annak idején kinéztek a kisbuszok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése