Rali nosztalgia

 Ford Escort RS2000

 (Hot Wheels)

bemutató, átalakítás

 

Az 1976 januárjában bemutatott RS2000 a kétajtós MKII Escort-ra épült. Kétliteres sornégyes SOHC motorját hosszirányban építették be, amihez csatlakozott hátrafelé a sebességváltó, majd a kardán után a hátsó kerekek hajtása.Röviden így lehetne leírni az autó építési elvét.

A 110 lóerős motor alaphelyzetben 170-es végsebességet produkált, mely erőforrást a versenyzők azért kicsit még csiszoltak tovább. Két iker-Weber karburátor adagolta az üzemanyagot. Az elülső felfüggesztés független MacPherson rugótagokból állt, hátul laprugók voltak benne. Érdekes, hogy hátul még dobfékek lassítottak.  

 A négyküllős Ronal könnyűfém keréktárcsák alapfelszereltségként tartoztak az autóhoz. Az Mk2 RS2000 legismertebb külső jellemzője az alapgép megoldásához képest  kissé "lelógó" orr. Ez egy poliuretán műanyagból készült pót orr elemként módosította meg a kocsi orrát, melybe négy Cibie kvarc halogén fényszórót szereltek. A kis hátsó légterelővel együtt 16%-kal csökkentette a légellenállást. A legnagyobb műszaki változás 1978 szeptemberében történt. Az eredeti Scheel üléseket Recaro-k váltották fel, az üvegek zöld helyett bronz árnyalatúak lettek. A rali sikerek nem maradtak el ( Björn Waldegård, Hannu Mikkola and Ari Vatanen révén), méltán folytatta a korábbi Escort versenysikereit. 1976-1980 között volt gyártásban.

A Hot Wheels ismét belenyúlt a jóba, amikor valóságos, és az európai szemnek is ismerős kocsit mintázott meg kicsiben 2023-as kiadásban. Talán folytatásaként a Mk1-es Escortnak, bár nem annyira versenykivitel sikerült ezúttal. A dekoráció mintha kicsit félbehagyott lenne és nem sikerült rátenni semmi olyan kiegészítőt, amit a korábbinál már megcselekedtek. A pótreflektorokra gondolok. A korábbin nagyon ütős volt. A hátsó részre jutott festék, előre nem. A festés maga is nagyon trehányul van felszórva, itt-ott hiányzik a festék, máshol elfolyt, mintha kezdők kezébe került volna az eszköz vagy éppen a gépbeállítás alatt készült darab került volna hozzám. A kerekek is elég megosztóak. Nem is hasonlítanak az eredeti Ronalokra és csúnya szürkék. Mindezeken felül felemásak elöl és hátul, ami elég furcsa mrgoldás. Kétségtelenül a fehér alapszínű a kisautó a legautentikusabb a Ford kékjeivel de van piros és fekete változata is.

 Mindezek indokolták, hogy hozzányúljak egy kicsit. Kicseréltem a kerekeit egy ide jobban illeszkedőre, a belteret is megfestettem illetve a dekorációját is "befejeztem". Így talán még stílusosabb, a kor raliautóira jellemzőbb lett az egyébként szép formájú kisautó megjelenése. A formáról annyit, hogy anno a Matchbox is kiadta, de nekik annyira nem sikerült a kocsi arányait eltalálni.