A feltűnően ravaszkás cím egy egyszerű összehasonlító tesztet takar valójában. Most kiélhetem Bogaras+kisautós irányultságomat is, sőt a kritikusi oldalam is megvillan néha. Az egész úgy történt, hogy - Bogaras vonzódásom ismertsége révén - rövid időn belül ajándékként (minő meglepő) két kis Bogarat kaptam. Az összehasonlítási alapok tehát adottak voltak, csak a lépték különbözött: 1:1 mint abszolút etalon, 1:32, 1:24. Kíváncsi voltam, hogy melyik gyártó mit tud kihozni ugyanabból az autóból. Számít-e a lépték a kidolgozás részletességét illetően. Mit lehet megoldani, milyen léptékben, milyen áron. Léptékhelyesség, arányok, részletek, technikai hűség, dekorálás, részletesség. Valami ilyen vonal mentén álltam neki összehasonlítani a kettő kicsit egymással és az eredetivel.
A nagyobbikat a Maisto gyártotta, a kisebbet az Uni Fortune (RMZ sorozat), persze mindkettőt Kínában. A kisautók alját nem vizsgálom most részletesen mivel mindkettőnél éppen, hogy csak imitálták a valóságban levő alsóbb elemeket, alkatrészeket. Folytassuk tehát a kerekekkel. Érdekes, hogy már a kisebbnél is egészen részletesen megmintázták az arányos méretű és szélességű kerekeket. Természetesen gumik vannak a műanyag felniken és a dísztárcsa valamint a díszgyűrű is korrektül, pontosan van kialakítva. Még a dísztárcsa csúcsába is igyekeztek belemintázni a VW logot. Viszont a kúpossága már elgondolkodtató, mivel a régebbi (pre) modelleken volt ilyen csúcsos a dísztárcsa az újabbakon (after) már laposabb.
Gyaníthatóan a vegyes kialakítás lesz a jellemző a kisautón, ez már az első ránézésre is látszik, bár a katalógus szerint a mintázott kocsi 1967-es (a kocsin nincs jelölve). Veszélyes volt pont ezt az évjáratot megcélozni mintavételül. A miértre most jöjjön egy kis kitérő, mivel úgy látom, hogy ezen a gondolatmeneten még meg kell vizsgálnunk egy-két elemet a kisautón.
A régebbi kúpos dísztárcsa, a festett index és a furcsa első lámpa
Gyaníthatóan a vegyes kialakítás lesz a jellemző a kisautón, ez már az első ránézésre is látszik, bár a katalógus szerint a mintázott kocsi 1967-es (a kocsin nincs jelölve). Veszélyes volt pont ezt az évjáratot megcélozni mintavételül. A miértre most jöjjön egy kis kitérő, mivel úgy látom, hogy ezen a gondolatmeneten még meg kell vizsgálnunk egy-két elemet a kisautón.
PRE modellekről az 1967 előtt gyártott Bogarakat értjük, az azutániak mind az AFTER kategóriába esnek értelemszerűen. Miért pont 1967 a határvonal? A Bogarakból nem egyre újabb típusok jöttek létre az idők során, hanem mindig ugyanazt az 1938-as modellt fejlesztették, évről évre. Hol több, hol kevesebb változtatással. A szóban forgó éveben jelentősebb változások történtek, mind a technika, mind a megjelenés tekintetében. Ezért ez egy markáns határvonal a Bogarasok körében. Mindehhez hozzátartozik, hogy a modellváltás minden év augusztusában volt. Tehát akár igaza is lehet a gyártónak némely dologban. Sőt belejátszik a vegyességbe, hogy az amerikai modellek hamarabb megkapták az újdonságokat, mint az európaiak.
A kisautónál is ahogy haladunk a kerekektől fölfelé elérjük a karosszéria következő jelentős elemét a lökhárítót. A kisautón már a nagy, úgynevezett "sínlökhárító" változat van ábrázolva ami már a hetvenes évek terméke. A felerősítése egyrészt gyártástechnológiai dolog, de szerintem akkor is túl vastagra van méretezve. Ebben a magasságban oldalra továbblépve az igen nagy finomsággal kidolgozott fellépőket találjuk. Ezeknek csak a neve fellépő, rájuk lépni nem ildomos. Nos ez a rész nagyon szépen ki van dolgozva, pont úgy recés és fekete ahogy az igazin. Még az élén levő fém lezáró díszcsík is meg van festve. Továbbhaladva hátrafelé a kipufogókat figyelve a szakértő szem észreveszi, hogy túl rövidre méretezték. A valóságban a lökhárító vonaláig kellene kiérniük. Cserébe viszont különálló, krómozott alkatrész a padlólemezre erősítve, dobostól.
A fellépő díszcsíkja a kisautón és az eredetin. Tökéletes!
Széles lökhárító
A kipufogócsövek hossza a valóságban és kicsiben
Ha már hátul vagyunk, nézzük a motorházfedelet. Itt tulajdonképpen rendben is lennénk, mert volt ilyen, rács nélküli teli motorházfedél. Kis szépséghiba a felirat, ami nem ilyen szokott volt lenni a legtöbb autón. A "Volkswagen" típusjelzést csak az amerikai export Super Beetle (1302) modelleken volt, és időben csak 1970 után.
A felirat a motorháztetőn nem igazán autentikus és a lökhárító tartók túl vastagok
A kis króm csíkkal is próbálkoztak a lámpabúra és a karosszéria találkozásánál
A hátsó lámpák formára jók, elfogadhatjuk őket ebben a léptékben, sőt piros pontot kap a kis krómimitáció a búra és a lámpatest között. A búra kis piros műanyagból van. Az első lámpánál már korántsem ilyen tiszta a helyzet. Ugyanis 1967-ben még a ferde lámpakialakítás volt. A kisautón pedig nem lehet annyira egyértelműen eldönteni, hogy melyiket akarták ábrázolni. Talán még a fekvő az, de mégsem igazán. Dicséretes viszont, hogy nem festett, hanem külön kis króm lámpakarikája van. Talán ennek legömbölyítettsége utal a fekvőre és nem a helyzete. A sárvédőkön levő indexlámpával is ugyanez a helyzet. Viszont a rendesen ki van festve, ahogy a valóságban is kinéz, ez mindenképpen pozitívum.
Az első lámpák profilból
Följebb haladva a kasznin szinte beleütközünk a nagy oldalsó visszapillantó tükrökbe. Talán ez a legégbekiáltóbb tévedés az egész kisautón. Alaphelyzetben csak vezetőoldali tükörrel szerelték az autókat, itt mindkét oldalon van, ez a kisebbik hiba. A mérete és az alakja a következő hiba. A Bogáré kisebb, és nem téglalap alakú. De ami a legnagyobb melléfogás az, az elhelyezése. A Bogáron soha nem volt az ajtó első élére szerelve szorosan a tükör. A Bogár tükör a pillangóablak első csücske előtti kis háromszögszerű karosszériafelületen volt becsavarozva egy kb 10 centis tartókonzolon. Ég és föld a különbség, bár megértem, ha a gyártástechnológiára gondolok. De legalább lejjebb tették volna és befelé döntve ahogy a valóságban.
A túlzott krómozás és a tükrök összehasonlítása
Az ablakok formája, mérete megfelelő, de az ablaktörlők állása megint kérdéses, hiszen 1965-ben már váltottak jobbra dőlő helyett balra dőlőre (belülről nézve). Viszont nagyon szépen ki van formázva és szép krómosra be is van festve nagyon vékonyan. Ritka szép részlet. A motorházfedélen levő márkajel szép is jó is, de az ablak előtti levegő beszívó rács már kamu, nem ott volt és nem ekkor és nem ekkora. Ez később jelent meg és a motorházfedélen volt, az ábrázolt márkajelzés helyén.
A tankolónyílás fedele, a díszcsíkok, az ajtózsanérok teljesen jók
Az ablak formája jó, az ablaktörlők fordítva vannak, a szellőzőrács nem ott van eredetileg
A krómcsíkok nagyon szépek és finomak az egész autón és pontosan is vannak elhelyezve. Ennek ellentmond az oldalsó ablakok körüli hatalmas ezüst festések. Króm betét csak egy vékony csíkban és az ablakok rögzítőgumijában volt és az is csak később. Az első és a hátsó szélvédőnél ezt gyönyörűen, leheletvékonyan megoldották. Oldalt meg ordít a festék. Ilyen mennyiségű króm dísz soha nem volt Bogáron gyárilag. A jobb első sárvédő mögé helyezett üzemanyag betöltő ajtaját viszont jól helyezték el.
Az ajtaja nyílik gyárilag de csak egy kicsit, hogy elmondhassuk, hogy igen. De belátni rajta már csak igen nagy ügyeskedéssel lehet. Ez kár volt így megcsinálni. Megjegyzés: az eredeti ajtón kilencven fokban ki tud nyílni az ajtó! Betekintve látjuk, hogy igyekeztek kialakítani az eredetihez hasonló műszerfalat és pedálokat ami nagyjából sikerült. Az ajtón külön kárpitburkolat (elég jól kialakítva) van, ami viszont kevés kisautón van így. A kormány helyénvaló, még a kürt fémíve is külön megformázva, a pedálok viszont kissé torzan vannak elhelyezve. A nyitható ajtó hátránya, hogy kinyitva látszik az igen magasra kialakított küszöbrész, ami megint csak nem igaz. A kevesebb több lett volna.
Folytatása itt következik...
Beltér rendben van, de csak ennyire nyílnak az ajtók
Ablakkeret díszcsíkja nagyon szépen ki van munkálva
A díszlécek és a kilincs is színezve, a dísztárcsa körül az extraként kapható króm gyűrűt is megformázták
Folytatása itt következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése