2016. december 10., szombat

Jeep dualteszt

Az "angol" vagy a "német" Jeep a jobb?

A korábbi Siku mellé érkezett most a Matchbox friss, idei kiadása. Lássuk a különbségeket és a hasonlóságokat. Miként látják (=mérik, formázzák, gyártják) ugyanazt a németek és a tengeren túliak.


Az ős Jeepről már volt korábbi ismertetés így a történelemóra ott már letudva, most a konkrét Wranglerről lesz szó. Annak is a második generációjáról a TJ-ről, vagy ahogy ismerősebb mindenki számára, a kereklámpás Wranglerről.


Csordás

Az ugye mindenki számára világos, hogy a Wrangler (csordás, csikós) az ős Willys leszármazottja a CJ (Civilian Jeep) sorozat után? Elvileg genetikailag és kronológiailag, no meg a pedigréjét tekintve is, azonban ma már inkább csak nyomokban fedezhető fel benne az ős számtalan előnyös jellemzője, az egyszerűsége és a nagyszerűsége. A sok vérfrissítés és modernkedés a technikai fejlődéssel egyenlő arányban mulasztotta ki az eredeti terepjáró natúr emberközeliségét. Ma már csak egy terepjáró a sok közül, amelyiknek olyan érdekes, a trendtől még el-eltérő formája van, ami emlékeztet egy valamikori híres katonai járműre. Persze lehet azért belőle még sziklamászó, dagonyázó vagy éppen homokozó célgépet készíteni, nem vitás. Azonban van ahol már a tuning sem segít a bátor kalandozón, és vannak akik a józan ész határát feszegetik.
A Wrangler története az ötvenes évek polgáriasított Jeep változatából fejlődött tovább. Wrangler néven először 1987-ben jelent meg, YJ kóddal, a jellegzetes szögleteslámpás kasznival. A modellfrissítést nem siették el odaát mert a következő – általunk fókuszált sorozat – a TJ csak 1997-ben jelent meg. Immár kereklámpásan és számos belső technikai modernitással felszerelve. Az egyik ilyen legfontosabb jellemzője a tekercsrugós futómű volt, ami a kőkorszaki laprugós megoldást váltotta. A karosszéria teljes egészében galavanizált volt már ekkor. Készült a megszokott kétajtós, négyajtós, illetve négyajtó+plató változatban is. Hathengeres, 2,5-2,4 és 4,0 literes motorokkal, automata és hatsebességes kézi váltóval is lehetett kapni. Az időközben a Chrysler fennhatósága alá került cégnél 2006–ig gyártották a sorozatot.  

Német Jeep
A Siku kisautója használtan, de teljesen jó állapotban került hozzám. Első pillanatra is korrektnek tűnt a kivitelezése, az arányai. Tulajdonképpen a részleteket tanulmányozva sem változik a véleményem, mert minden részlet a helyén van. A karosszéria vonalaitól kezdve a finoman részletezett beltéren át, a bukókeret párnázásáig és a padlólemezre mintázott szerkezetek pontosságáig. Nem is igen szaporítanám a szót mivel a képek elmesélik magát az autót is. Arról a kisautó nem tehet, hogy már az eredetije sem az a „vérbeli” ahogy mostanában mondják, hanem csak egy utcai. Metálszín, műanyag karosszériaelemek, elektronikák, automatikák, XXI. század. De ezt az érzést teljesen hozza kicsiben is. Külön tetszenek a kerekei, melyek teljesen arányosak, szépek. Nem túl terepmintásak a gumik, de aszfaltra ez is jó. Ha valami negatívumot kellene keresnem akkor csak a vonóhorgon akad meg a szemem. A szóban forgó nyúlvány brutális méretűre sikeredett, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy használni is lehessen a lovas, motorcsónakos vagy egyéb utánfutókkal is. Ha arányosan csinálták volna meg akkor nem lehetne semmit sem ráakasztani. A katalógusadatok szerint 1/55 léptékű.




Angol Jeep 
Ami ugye mégis csak inkább amerikai, hiába az angolosan hangzó Matchbox név. A kocsi a Matchbox Jeep Anniversary Edition sorozat tagjaként jelent meg. Jót tett a kisautóval ez a spec kiadás, mert a sima korábbi kiadás elég gagyin mutat már emellett, a pontatlan dekorral a buta színekkel és a kommersz kerékkel. Az eredeti autó itt is az 1998-as kiadású kereklámpás Wrangler. Valamiféle szedett-vedett felszereléssel a tetején. Kár, hogy a tetőpakk megmintázásába fektetett energia nem hasznosult teljesen, és életszerűtlen dolog sederintődött belőle. A csomagtartó tartalmát nem nagyon firtatom, mert ki tudja milyen célokból cuccoltak fel oda. Talán valami filmesek dobozai lehetnek, mert elég merev falú dobozoknak tűnnek, de a hosszúkás tárgy teljesen érthetetlen. Amúgy bármi lehet. De jól mutat. Viszont a valóságban azért sokkal jobban elrendezik a csomagokat a tetőn, no meg le is kötözik valamilyen kötelekkel, spaniferrel. Kiváltképpen egy terepjárón, ami ide-oda dülöngél. Nagyon kicsi kellett volna ehhez a tökéletes megoldáshoz. A kisautót 1:56-os léptékűnek jelölik az alján. 
A továbbiakban ezzel a kisautóval sincs gond, a fényezés szép, a kerekek arányaiban és kialakításukban is szépek. Csak a pótkerék vastagságán spóroltak: kb. 50%-ot. Kár érte, meg azért is mert az igazi kerék helyett csak egy kerékburkoló dobozt kaptunk, amit viszont egy akkora sorja vág keresztbe vízszintesen, ami spoilernek is elmenne. A lámpák közül csak a két első fényszóróra jutott festék. A beltérben szépen formázott magastámlás kagylóülések vannak, a többi részlettel nem bajlódtak. Kiemelendő a nagyon szép dekoráció és a feliratok. Még az ajtóra is jutott egy sötétszürke árnyalat, ám magyarázatot nem látok rá. Talán a csíkozás folytatása jobb lett volna. Elrejtettek egy aprócska Matchbox feliratot a hátsó kerekek fölé. Elfogadható. 

Hasonlítgatások
A méretarányokat összehasonlítva majdnem azonos a kettő, a tengelytávban mintegy 2mm eltérés lehet, a német a nagyobb. A kerékátmérő is nagyobb, de szerintem már nem arányosan. Talán a zöld mérete jobban mutat. A német autó viszont keskenyebb egy erős gondolattal, ami a forma torzulását mutatja valamelyiküknél. Ezirányú további kutatások már meghaladják a pontossági határainkat. A kaszni mindkét kisautónál rendben van, arányaiban, kialakításában is. Viszont a német karosszéria élei jóval tompábbak. Jó látni, hogy a szélvédő dőlésszöge azonos mindkettőnél. A vonóhorog a Siku esetében kevésbé tűnik használhatónak a gömbölyűsége miatt, viszont nem is szép. A Matchbox esetében meg talán már annyira közelít az arányos mérethez, hogy a funkció másképpen kerülhet veszélybe, a kicsinysége okán.
 Az ajtók különbözőek, mint ahogy a valóságban is kétféle ajtóval is találkozhatunk. A tört felső élűt a nyitott változatoknál használják, a magasítottat pedig keménytető esetén. Ami érdekes az a borulókeret. A bordónál a Jeepeknél használatos íves keretet mintázták meg, míg a másiknál valami teljesen egyedi vasszerkezet tartja a tetőcsomagtartót. Létezhet ilyen csak én nem láttam hozzá hasonló példákat.
Igazából nem lehetne eldönteni a végén, hogy ez jobb vagy az. Nagyon fej fej mellett vannak, hol egyik jellemző jobb, hol a másik kocsi találta el jobban az adott részletet. Ajánlom mindkettőt.










 
























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése