Elszabadult a műgyanta

Eastern reality tuning

Az Opel "E" Kadettje nem újdonság ezeken az oldalakon, hiszen azon túl, hogy a Matchbox megformázta rendőrautóra is meg civilként is (az ottani nevének megfelelően Vauxhall Astraként), már én is foglalkoztam vele. Nem tudom miért, de ebből is elég sok van közkézen és elég leromlott az állapotuk. Talán ennek is köszönhető, hogy már én is formáltam belőle éjszakai buliautót, sportosabb változatot (hiszen ez egy GSi, vagyis a legsportosabb kivitel, ezért nem is igazán értelmezhető rendőrjárőrként, ahová  - lehet, hogy csak nálunk - de a fapadosokat részesítik előnyben), de még kabriót is. Aztán egy újabb példány került elő a megfelelő tárolórekeszemből és erősen gondolkodtam rajta, hogy mit lehet még kiizzadni egy leromlott állapotú háromajtós GSi rendőrjárőr kocsiból. Aztán - mivel matricaszerkesztős kedvemben voltam - elhatároztam, hogy egy szép dekoros DTM versenyautó lesz belőle. 

Már le is alapoztam, amikor a FB megfelelő kisautós csoportjában megjelent egy felhívás, mely szerint pályázni lehet autóátalakítással és a témakör: a "hülyegyerek" tuning. Annak minden együttjárójával, elsősorban az ízléstelenség jelszava alatt, ahogy a mintakép alapján én értelmezem a dolgot. (Mert a rendes tuning az egészen másról szól.)

Nos ekkor változott meg a DTM versenyjárgány eastern reality-re. Mivel a kiírás szerint egy középkategóriás autót kell elvarázsolni a kódnak megfelelően ezért a "gömbölyű" Kadett a legalkalmasabb pillanatban figyelt be. Amúgy is kedvenc típusuk volt a házi tuningolóknak annak idején. Különösen szerencsés volt az, akinek a GSi verzió jutott, mert ott már volt több szpoiler, díszcsík és lóerő a villantáshoz. Ehhez tudott ki-ki a saját képességeinek és pénztárcájának megfelelően hozzáadni (avagy elvenni az összképből, ez már ízlés kérdése). Mára már nem is maradt értékelhető szinten csak nagyon kevés GSi, az igazi gyűjtők tulajdonában (HaHu-n nulla darab a Mobilén 13 darab található per pillanat eladó, ami tükrözi a még életben levő sport E Kadettek mennyiségét).

Nézzük, hogy mi is kell ahhoz, hogy egy jellemzően vidéki egységsugarú ízlésvilágnak megfelelő autó készüljön el. Az én olvasatomban egy félművelt lelkes amatőr barkácsember kezébe került a kocsi, aki aztán, miután az akarat megvolt, igyekezett mindent rábiggyeszteni a kocsira, amit valaha is autón látott nem szériatermékként. No meg a műgyantát is  egy kicsit meglehetősen túltolta. A kocsi eredeti szerény de hatékony szpoilerjeit erősen kibővítette, oldalsó küszöb került rá, kerékív szélesítések ragasztódtak a négy sarokba, hatalmas frontszpoiler küzd a szembejövő levegővel. Elől brutális nyílást vágott a flex, hogy jól szellőzzön a direktszűrős motor. A motorházfedélre - és némileg a lámpatestekre is rátolva - toldás került, ettől úgynevezett "morcosítás" jött létre (miért kell egy autónak morcosnak lennie - soha sem értettem). A tükrök sem maradhattak ki, hatalmas kúpot tolt eléjük a tuner. Természetesen az első világítótestek sem úszták meg. A gyári lámpák kidobódtak és duplafényszórós "angel eye" első lámpák és fehérbúrás indexek kerültek a helyükre. Hátul is fehérbúrás úgynevezett "Lexus lámpa" váltotta az eredetieket.

A kipufogók is megnövekedtek és megszaporodtak, no meg más helyre is kerültek a kályhacső méretű füstölgők. (Az, hogy funkcionálnak is vagy csak dekoráció, sosem derül ki.) A sok műgyanta toldvány és áthelyezett mindenféle miatt a rendszámok sem maradhattak az eredeti helyükön, azok is kicsit odébb vándoroltak. Sőt egyedi rendszámot kapott a kocsi (immár általam), kissé talán jellemző - angol nyelvterületről származó - szövegezéssel. Hab a tortán, hogy a hátsó kerék elé légbeömlő került, hogy a levegő jól odamenjen az.......akárhova, ....ugorjunk!
Persze a kilincs is zavaró tényező ezért a nyitókarok belemezelődtek, csakúgy, mint a hátsó homloklap. Síkra, szigorúan. A hátsó ablakok teljesen feketére fóliázva, mert az menő. A felnik is meghíztak így az ültetett futóművel együtt már szinte elvesznek a kaszni alatt.

Persze a gyorsítócsíkok sem kerülték el a kocsit, a megfelelően szedett-vedett (értsd (ez volt éppen kéznél) matricákkal és szponzornak látszó feliratokkal. Prémiumként a helyi művészgyerek a légecsetével (gyk: airbrush) ráalkotott a motorházfedél-tető fekete sávra egy erotikus-fantasy grafikát ami aztán fölteszi az i-re a pontot. És íme kész a nagy vad-keleti rideg autótuning megoldás.

És most következzen a "műszaki leírás", hátha valakit az is érdekel. A kocsi alján végigvittem egy sztirol csíkot, amire aztán a tapaszolással alakítottam ki a kívánt íveket. A sárvédő szélesítéseket rétegenként lehetett csak fölvinni, ez kb. 4-5 réteget jelentett. Ezért volt nekem nagyon szűk az első határidő, de végül is fokozott melegítéssel hamarabb száradt a tapasz, így kész lett év végére azért. A kasznin levő réseket, kitüremkedéseket (pl kilincs, légbeszívó a motorház fedélen, stb.) lecsiszoltam illetve feltöltöttem. Így egy teljesen sima kasznit kaptam, természetesen többszöri csiszolás és tapaszolás után. A nagyméretű kipufogókat golyóstoll betétből vágtam a helyére.
 Az eredeti hűtőrácsot kifúrtam és tűreszelővel alakítottam megfelelően szögletesre. A lámpák esetében egy vékony fúróval éppen csak megindítottam a furatot így ennek a kúpossága adja ki a foncsort. A  beltérbe kerestem egy sportosabb kocsiból egy komplett belsőt és ezt faragtam méretre. Itt a sportos ülések számítottak elsősorban. A slusszpoén a szárny hátán szárny. A "második réteg" szárny vékony sztirollapból készült szokás szerint, csakúgy mint a hátlap befalazása. Ez a hátlapbefalazás azzal is járt, hogy le kellett vágnom a padlólemezből azt a részt, ami eredetileg hátlapnak szolgálva pattant be a kaszniból kihagyott részbe. Ezért az egész alja ragasztva van, ami nem is baj mert egy kicsit még ültettem is rajta. Ehhez viszont már a kerékívek belsejéből is ki kellett csiszolni valamennyit, hogy elférjenek a kicsit szélesebb kerekek.
És végül a dekoráció. Grafikai programban kiszerkesztettem a szükséges dekorációs elemeket, a fekete csíkba kerülő márkaneveket (természetesen véletlenszerűen bután összeválogatva). Így alakultak ki a füstcsíkokhoz hasonló valamik is a tetején. És végül megfűztem egy szép hölgyet, hogy álljon nekem modellt, egy motorháztető airbrush kedvéért. Némi utómunkával (bodytuning) így alakult ki az Opelt nagyon szerető széplány képe. Ezután már csak nyomtatni, fölrakni kellet a dekort, aztán két rétegben lelakkozni és tulajdonképpen kész is volt.

 

Itt látszik a tető befoltozása (fényhíd helye) valamint a kerékívek kicsiszolása

 

Így épült föl rétegenként a műgyanta imitáció

 

Itt látszik a hátlap befalazása még a tapaszolás előtt illetve, hogy mekkora rést kellett reszelnem az irdatlan kipuffogócsöveknek

 

A motorházdekor közelebbről, nyilván ezek a részletek soha nem fognak egy fotón érvényesülni, de a valóságban is elég jó szem kell a megtalálásukhoz. De azért ott vannak, mert a nyomtató bizony ilyen aprót is nyomtat.

 

Itt látszik a körbevitt sztirol perem, amire a szpoilerek épültek, valamint a minimális ültetés is észrevehető.