A repülőtéri tűzoltószerek nagyon speciális kiképzésűek. jellemző rájuk a nagy teljesítményű motor, a nagy mennyiségű szállítható oltóanyag, a relatíve kis személyszállítóképesség, a biztos pontként rajta levő és a fülkéből irányítható nagy teljesítményű hab/vízágyú vagy akár több is belőlük, és nem utolsósorban a speciális karosszéria, amely nem egy ismert teherautófülkében kezdődik, hanem sokszor inkább egy űrjárműre hasonlít.
A fentiek alapján még az egyéb tűzoltószerek közül is kiemelkedik. Értelemszerűen a reptereken is nagyon fontos a mozgékonyság és a nagy kapacitás, viszont kevésbé hangsúlyos a személyzet mennyisége. Talán a leglényegesebb eleme az igen nagy teljesítményű vízágyú, hiszen egy égő repülőgép rettentő nagy hőt sugároz, tehát a hagyományos kézi fecskendőkkel lehetetlen az oltást végezni. A vízágyú is távirányítású hiszen a nagy méretek és a hő miatt csak a gépi mozgatás lehetséges ma már.
A Rosenbauer cég a világ egyik nagy tűzoltóautó specialistája, mintegy 81 ország repterein található belőlük. Elsősorban meglévő teherautó alapokra készít felépítményeket, de - mint a példa is mutatja - saját fejlesztésük is van. Kis sorozatban gyártott speciális reptéri tűzoltószerek különféle méretben, egyedi igényeknek megfelelően. Az egyes specifikációkat és a bennük levő high-tech berendezéseket nehéz lenne itt most fölsorolni. Megfelelnek minden létező idevonatkozó repülőgépes és reptéri előírásnak, szabványnak és specifikációnak a világon.
Az egyik ilyen kisebb modelljük a Simba 6x6 melyből Ferihegyen is van egy 1984 óta. A kocsit egy 612 lóerős 22(!) literes V12-es dízel erőforrás hajtja, a szállítható oltóanyag mennyiség 12 000 liter. Az automata váltós 6x6 hajtási képletű gép össztömege 42 tonna. A sofőrön kívül 3 fős személyzet irányítja a berendezéseket. A tetején egy a fülkéből vezérelhető 5000 Liter/perc teljesítményű hab/vízágyú van. 23 másodperc alatt gyorsul fel 80 km/h sebességre ami az össztömeget tekintve elég jó teljesítménynek mondható, a végsebesség 115 km/h.
Az én Simbám a Sikutól származik, közepesen lejátszott állapotban került hozzám. Természetesen a tetején levő vízágyú nélkül. Teljes felújítás és átalakítás várt rá. A fotókon látszik, hogy az alja vastagon homokos volt, tehát nem kímélték. Szerencsére a kerekei teljesen épek maradtak, némi kopástól eltekintve. Mivel a Siku kerekek restaurálása nagyon komplikált, ezért ennek különösen örültem.
A tetején némi átalakítást végeztem. Készítettem egy teljesen új vízágyút rá, maradék alkatrészekből. Került rá némi plusz villogó is. A tetejét az eredetihez hasonlóan matt ezüstre (alumínium imitáció) festettem, ahogy az praktikusan van is a valóságban.
A kisautó elfogadható szinten hasonlít az eredetire. Mondjuk a szép első szélvédőegyüttest erősen stabilizálták a valóságban láthatatlan oszlopok erős kinagyításával. Az első lámpák a rácsos kialakítású első-alsó köténylemezben semennyire sincsenek jelölve, pedig nem lett volna nehéz megformázni. A tűzoltótechnikai részletek elfogadhatóan formázottak, de mivel nem nagyon akad pontosan két egyforma specifikációjú reptéri tűzoltó akár ilyen is lehetne pontosan.
A sorozat eddig megjelent tagjai:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése