(Matchbox)
átalakítás
Volt anno az eredeti Jeep, a
harcos, háborút megnyerő. Sikeres volt az elképzelés és ezt ültették át a
polgári életbe is, ez lett a Civilian Jeep azaz a CJ. A Jeep CJ modellek a már jól ismert
Willys által gyártott katonai terepjárók utódja-civil változat. Továbbra
is alvázas kialakítású, merevtengelyes, laprugós elöl és hátul is, az eredetihez hasonlító
orrkialakítással, kiszélesedő sárvédőkkel és lehajtható szélvédővel, kemény
vagy puha tetővel rendelkeztek. Érdekes, hogy ajtók nélkül is vezethetőek
voltak és bizonyos típusok ma is azok. Emellett néhány kivételtől eltekintve kapcsolható
négykerék-meghajtással rendelkeztek, normál és alacsony áttétellel. Miután
számos modellszámmal és több licencvállalattal gyártásban maradt, a Jeep CJ
sorozat hivatalosan 1986-ban véget ért. Több mint 1,5 millió CJ Jeep készült,
amelyek a Jeep megjelenése óta 45 éven keresztül ugyanazt az alapvető elvet
követték.
Ahogy egyre civilebb
lett, egyre inkább a polgári igényekhez igazították a korábbi puritán
megoldásokat. A CJ6 vagyis a hatodik tagja a polgári Jeep-eknek már inkább csak messzebbről emlékeztet az ősre. A részletei, az arányai megváltoztak szép lassan, lépésről lépésre. Kezdve ott, hogy már az előző verzióhoz képest jelentősen megnőtt a tengelytávolsága, hogy az automata váltó elférjen alatta. Egyúttal keskenyebb is lett. Lehet, hogy emiatt, lehet, hogy más oka volt de ez az 1956-1975 között gyártott modell lett az egyik legkevésbé népszerű tagja a sorozatnak Amerikában. Talán ebből kifolyólag inkább külföldön értékesítették a nagy részüket.
Motorválasztéka a CJ5-én alapult, a 72 lóerőstől a 150 lóerősig terjedt, viszont többféle - köztük automata - váltóval is szerelték. Érdekes, hogy mindösszesen négyféle színben lehetett megvásárolni. A mi szempontunkból lényeges, hogy létezett egy hosszú tengelytávú változata is. Igaz, hogy csak mintegy 2700 darabot készítettek így és csak rövid ideig lehetett rendelni, de tény, hogy volt ilyen.
És akadt
olyan kisautó gyártó aki ezt a „long” verziót tartotta érdemesnek a
megjelentetésre. A Lesney. 1977-ben adta ki a
szóban forgó modellt, bár voltak előzményei is a közismert militaris Jeep
1976-ból illetve a CJ5 1970-ből. A hármat egymás mellé téve nem nagyon lehet
megmondani, hogy valójában testvérek. Más arányok, más lépték, más megjelenés.
A militaris változtat megállja a helyét minden tekintetben. A CJ5 egy kicsit reálisan tömzsi
lett, bár nem rossz. Viszont itt ez a CJ6 és a kisautó alig emlékeztet az
elődeire, hiszen ebben az esetben a long vagyis a hosszított változatot
modellezték le. Megjegyzem, a valóságban is vannak jócskán eltérések az
eredetitől. Így már egy vékonyka nyúlánk formára került rá egy hatalmas,
lakósátor szerű ponyvatető, apró – az eredetihez nem hasonlítható- lőrés
ablaknyílásokkal. Mások a kocsi arányai is, a korábbiak tulajdonképpen sportos
megjelenésű – hosszú orrhoz rövid hátsó, hátra pozicionált vezetőüléssel –itt
már egy jóval hosszabb hátsó traktus csatlakozik a nagyjából változatlan méretű
orrhoz és a vezető pozíciója is a kocsi optikai tengelyébe került ezáltal.
Hátrányára. Viszont a kisautó jól hozza az eredeti arányokat, de talán tető
nélkül szebb lenne az összkép.
A műanyag – gyűrődésekkel is megmintázott - vászontető imitációt nem lehet lepattintani és anélkül használni a kisautót, mivel alatta egy masszív fém váz van, amire ráadásul oda is van szegecselve a tető. A homlokrész kialakítása hagyományosan dzsippes, az rendben van. A hátsó lemez és a rajta kialakított lámpák is hűen követik a valóságot. A vonóhorog itt teljesen jogos, hiszen ez egy munkagép, elsősorban vidéki területeken. Ráadásul a padlólemez anyagából meg is támogatták alulról egy kis konzollal, így még strapabíróbb lett, nagyon alkalmassá tették a homokozói kihívások teljesítésére. A sárgás műanyagból kialakított beltér teljesen jó, nem cizellálták túl, de a lényeg benne van (rendes kormány, sebváltó, ülések, műszerfal). A hátsó részről viszont hiányolom a pótkereket, mivel ennek a márkának a hátulra szerelt ötödik kerék szinte kötelező tartozéka lenne. Van viszont az első lökhárítón egy komoly csörlőimitáció, ami erősen feldobja az összképet. Ez a kisautó csak akkor lehet igazán kedvenc, ha a birtoklója nem ismeri a matchboxos elődeit, azok kellemes kinézetét. Az amerikai ízlének/szükségleteknek megfelelően megnyújtott kaszni megmintázása tehát nem a legszerencsésebb döntés, bár indokolhatja, hogy a rövidekből meg volt már bőven. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2016-ig lehetett megvásárolnia kisautót. Ezalatt az idő alatt többféle tető és karosszéria színben is megtalálható volt, sőt néhol még dekoráció is került rá.
A kisautó ellátó forrásomból megszerzett modell nem volt rossz állapotban mikor hozzám került. De a fentiek alapján nehezen lehetett jó érzéssel ránézni. Ezért jött az elhatározás, hogy legalább a csúf tetőszerkezettől megszabadítom. Nagyon ritkán fordul elő, hogy ép kisautót átformálok, pláne ha csak egyetlen példányom van belőle, de ez nem maradhatott így. Kapott egy modern színt, és egy kis törődést, aminek következtében jócskán megváltozott a látvány. Így már beállhatott a testvérei mellé a vitrinbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése