Gullwing

Mercedes-Benz 300 SL

(Hot Wheels)

bemutató

 1952-ben jelent meg az ikonikus versenyautó, melynek két évvel később bemutatott utcai verziója a korszak legkívánatosabb roadster sportkocsija lett. A tervezője Rudolf Uhlenhaut nem gondolt eredetileg  utcai változatot belőle, de a Mercedes akkori friss vezérigazgatója, Fritz Konecke meglátta benne az üzleti potenciált és egy 1000 darabos sorozat legyártására adott engedélyt. Nem kevéssé járultak hozzá a különlegességéhez a fölfelé nyíló ajtói. A 300 SL (W 194) áramvonalas karosszériája különleges felépítést rejtett. Az alumíniumból és magnéziumból készült csőváz szerkezet mindössze 50 kilogrammot nyomott Viszont rácsszerkezetként kellett működnie, ami azt is jelentette, hogy nem lehetett könnyen elgyengíteni sehol, még az ajtók helyén sem. Ez a kényszer tette szükségessé a sirályszárnyas ajtókat. A súly további csökkentése érdekében a motorháztető, az ajtók, a műszerfal és a csomagtérfedél is alumíniumból készült.

 

 A modell háromliteres, felső vezérműtengelyes soros hathengeres motorja (M186) a Mercedes korabeli 300-as „Adenauer” limuzinjából származott, de a teljesítményét 180 lóerőre növelték, és ötven fokkal eldöntve építették be. Mechanikus közvetlen üzemanyag-befecskendező rendszerrel látták el. Így akár a 263 km/h végsebesség elérésére is képes volt a sportautó. A motort egytárcsás szárazkuplung kötötte össze a négyfokozatú sebességváltóval. Alacsony tömeg, kis légellenállás, nagy teljesítményű motor a siker záloga. Nem csoda, hogy a versenysportban is sikereket értek el rövidesen. SL – azaz Super Light - vagyis nagyon könnyű. A Mercedes először használta ezt a megjelölést, utalva az autó versenyeken tenyésztett könnyű, csővázas szerkezetére. A 300 SL premierje az 1954-es New York-i bemutatón volt. A Mercedes-Benz pozitív visszhangot tapasztalt a látogatók részéről, és az év augusztusában megkezdődött a gyártás a sindelfingeni gyárban. Végül összesen 1858 db roadster készült.

 

 A legtöbb vásárló a bőrkárpitot választotta, amely a roadsterek alapfelszereltségévé vált. A felfelé nyíló ajtókkal a kupé szokatlanul magas küszöbű, az autóba való be- és kiszállás problémás. A beszállás megkönnyítése érdekében megoldották, hogy a kormánykerék az agyán 90 fokkal lebillenthető a műszerfaltól.  Érdekesség, hogy a kétüléses autóba egy pótülést is lehetett rendelni extraként, amit hátul keresztben elfordítva tudtak csak elhelyezni.

 

A Mercedes az 1950-es évek elején úgy döntött, hogy visszatér a nemzetközi motorsporthoz, ezért a cég elkezdett fejleszteni egy hathengeres 300 SL-t versenyzésre. A 300 SL első versenye az 1952-es Mille Miglia volt, ahol Karl Kling második lett a 300 SL-lel.  Majd az első három helyet szerezte meg Bernben, kettős győzelmet aratott a 24 órás Le Mans-i futamon, és az első négy helyet foglalta el a Nürburgringen. Az utolsó versenyén 180 lóerőre növelt teljesítménnyel Karl King és Hermann Lang kettős győzelmet vívott ki vele a mexikói Carrera Panamericanán. Ezek az eredmények további fejlesztésekre sarkallták a gyár mérnökeit, így ezt követően rengeteg apróbb- nagyobb változtatást eszközöltek a kocsin. Ennek megfelelően a folyamatosan változó versenyautók leginkább már csak a nevükben voltak azonosak az eredeti példányokkal. A Gullwing (Sirályszárny) elnevezést a felfelé nyíló ajtók látványa ihlette a nézőközönségben.

A Hot Wheels hozta a formáját és ismét egy ikon autóval rukkolt elő - többek közt - 2020-ban. Az ilyen különleges autók iránt tanúsított figyelmük nagyon jó példája ez a modell. Kiváltképpen, hogy a versenyváltozat került megmintázásra Manson Cheung tervező által. Az utcai verziókból van bőségesen a modellautó piacon, de ez a versenydekoros változat kiemelkedően szép. Annak ellenére, hogy a dekoráció a fantázia terméke lehet. Akkoriban nem így alakították a versenykocsik dizájnját. Ettől eltekintve el lehet fogadni. Talán csak a kereke sikeredett ismét túl maira, túl szélesre. És nem a fekete felni változatot tettem volna alá, merthogy az is koridegen. A hátsó lámpa színezése jó pont, nagyot dob a szürke felületen.

Amúgy a bézs, a szürke és  ezüst színeken túl -igen különleges kiadásként - kiadtak belőle egy festetlen, tehát öntvény színű változatot is D. Coulthard nevével és skót zászlóval az oldalán.