Munkagépek 08: A kicsi

 Weatherill Hydraulic Excavator 1956

 (Matchbox)

felújítás 

 

A kis munkagép jelentéktelennek tűnhet a méretével. De nem a kidolgozottságával. Ha valaki veszi a fáradságot és kézbe véve alaposan megfigyeli a részleteket, láthatja, hogy mennyi munka van benne. Sokkal több, mit egy húsz évvel későbbiben!

Az eredeti munkagép gyártójáról néhány mondat itt olvasható, egy korábbi (nem kevésbé figyelemreméltó Weatherill munkagép modell kapcsán). A konkrét  típus (Ford alapú traktor) is a kisebb földmunkagépek kategóriájába tartozott a viszonylag keskeny kanalával.

 Nézzük először is az általánosabb dolgokat, mert itt is akad érdekesség. Meglepő módon kétféle változat (24A és 24B a hivatalos jelölésük) is létezik belőle. Ami itt megemlítendő, hogy az újabb verziónál egyszerűsítések történtek, ami éppen az ellenkezője annak amit várhatnánk: az eddig föl-le billenő kanál immáron fix lett. Az egész "földmozgató" mechanizmus amúgy a fülke előtt keresztben levő virtuális tengely körül tud emelkedni-süllyedni (billenni). Szerencsére ez a funkció megmaradt, bár a forgáspont rögzítése megváltozott: a korábbinál bepattintós volt, ahol a traktortesten levő kis pöckökre lehetett a karon levő furatot rápöccinteni (talán ezért is esett le oly hamar és gyakran), ez változott később szegecseltre, ahol is a fülke előtt egy vastag, két végén acélfélgömbbel ellátott tengely biztosította a karok mozgását és helyén maradását.  A földtoló kosár karjai kicsit jobb és némileg összetettebb kidolgozást kaptak utóbb.

 Ám ami a legérdekesebb a dologban, hogy maga a gép mérete is változott, vagyis teljesen újrakészítették az egészet. A korábbi - 1956-58 között gyártott - modell hossza 58mm, míg a későbbi - 1959-1966-ig gyártotté pedig 67mm. Vagyis növelték a méretét is, nyilván a léptéke is ennek megfelelően nőtt egy kicsit (1:75-ről 1:88-ra). A szürke kis fém kerekek jelzik, hogy a korábbi változattal van dolgunk. Ennek a mérete is változott természetesen és s színe is fekete lett. A kornak megfelelően nincs padlólemeze, a kaszniban vannak a keréktengelyek rögzítve.

Nagyon izgalmas részlet benne a kezelőszemélyzet. Így fémből kiöntve (egyben a traktortesttel tető alatt kialakítva) csak a korai Matchboxokra jellemző. Igen komoly szobrászati munka egy ilyen gépész megformálása a fedél alá és a két oldal pontos illesztése is, hogy ne legyen sorjás. Ez remekül sikerült ebben az esetben is. A traktortest oldalán is több apró részletet találunk (pl. a hidraulikahengerek vagy a karosszéria domborításai), ami gondos és aprólékos munkára utal. A hűtőrács előtti monogramm ilyetén való megformázása - pont mint az eredetin - pedig külön piros pontot érdemel, (csak manapság kezdenek megint ilyen hatalmasra nőni az emblémák az autókon).

A felújítás során igyekeztem az eredeti állapot visszaállítására, ehhez a mozgó részeken pótlásokat kellett alkalmaznom (pótalkatrész híján), természetesen immár műanyagból. Eredetileg is kétféle sárga árnyalatban gyártották, ebből a világosabbat alkalmaztam én is. Dekorációként egy fekete alapon fehér betűs matrica volt a gép hátulján illetve a korábbi példányok esetében gyárilag is kifestettek néhány alkatrészt ezüst színűre. Ezeket én is igyekeztem aprólékosan elkészíteni. A kis tolólapos munkagép a másik legrégebbi modellem a gyűjteményben a nagyobb testvére és márkatársa mellett.