A motorszállító

 Motorcycle Transporter és Hondarora

(Matchbox K-6)

bemutató

 

A több mint harminc éve, általam birtokolt motorszállítót annak idején Nyugat-Berlinből kaptam valamikor a hetvenes évek közepén - a dobozán még rajta van egy tintával írt szám is ami valószínűleg az árát jelenthette DM-ban. Német a fölirat is a doboz kis fülén. A doboz el van látva (angol nyelvű)  instrukcióval a bonyolult mechanika kezeléséhez (inkább az öregedő szülők részére). Ez a játék akkoriban nagy szám volt – gondolom nem csak nekem, hiszen a Matchbox ellátottság, különösen a SuperKings sorozatban meglehetősen gyenge volt idehaza.

 Maga a koncepció is eléggé meglepő volt, hiszen akkoriban motorkerékpárt nemigen szállítottak nálunk átlátszó tetejű furgonokkal. Csak a képzavar kedvéért: milyen lett volna mondjuk egy metálsötétkék narancs plasztiktetejű, hatkerekű, ültetett Zuk hátuljában egy csillogó piros-fekete MZ Trophy vonulása valamelyik városunk utcáján. Ez az a kép, ami abszolút elképzelhetetlen volt akkoriban. Maximum egy sci-fi szerző agyában foganhatott meg efféle járgány. De mint körvonalazódott bennem, tőlünk nyugatabbra sem igen volt rá hivatalosan bemutatott mintapéldány. Azóta persze már cipelnek mindenféle utánfutókon és pickupok hátuljára fölhányva mindenféle motorokat, tehát a dolognak ez a része manapság már hétköznapi. Viszont kimondottan erre a célra épített – a szóban forgó modellhez hasonló - motorszállító furgont még nem láttam az óta sem. A kereső mindössze egy használható képtalálatot adott erre a műfajra, de az is egyedi építésűnek tűnik.

 

 

 Első látásra egy korrekt, szép tervezésű és kivitelezésű autó, de lehet, hogy nem a motorszállítás az erőssége. Korát megelőző orr rész dizájnnal kezdődik, majd egy átlagos belterű fülke következik. Tömzsi megjelenését ha fölülről nézzük máris gyanús valami. Nagyjából nyitott a kocsi hátulja, a rakomány fölött. Így már biztos, hogy egy esetleges eső esetén a fedett nyitott plató szépen megtelhet vízzel. Nézzük csak meg az arányokat. A belepréselt motornál látszik, hogy kilóg a... kormány! Tulajdonképpen a motor egy számmal nagyobb. Ha már Hondát szállít, a finom kidolgozású matrica az oldalán is sugallja azt.

 

 

 

 A plexiburkolat – még ha nem is rendeltetésszerűen de – lepattintható, így egy furcsa pickupot vagy furgont kapunk. A hátfal egy kicsit fölemelve lebillenthető és így egy rámpán(?) lehet a motorkerékpárt ki- és betolni. Nem, ez nem rámpa, ez csak hátfal, a rámpát azt külön kellene odatenni ahhoz, hogy egy ekkora motort bármilyen módon oda fel lehessen transzportálni. Kissé szűkös a hely itt feltornászni egy CB750-est. Bár van egy kerékrögzítő vájat is kialakítva, de inkább csak darabra mondható kielégítőnek, ugyanis ebben a formában soha nem kerülhet bele a moci első kereke. Belenézve a mélyére, a fülke hátuljánál látszik valamennyire a szerszámokkal imitált műhelypad a plató elején levő pulton.

 

Azt nem lehet tudni ma már, hogy annak idején a Matchbox fejlesztői valamilyen prototípus vagy koncepcióautó alapján mintázták meg ezt a kocsit (ahogyan azt számos esetben tették) vagy teljesen saját kútfőből ötlötték ki. Mindenesetre azt láthatjuk, hogy ez a motorszállító a SuperKings sorozaton belüli transporter szériába tartozik a (léptékzavaros) traktorszállító (K-21) és a versenyautó szállító (K-7) mellett. Gyaníthatóan mindegyik fantázia szülötte bár már akkor léteztek ehhez hasonló koncepciójú ám meg nem valósult szállítófurgonok, és a versenyautók szállítására is (pl. Cobra) voltak már jóval korábban ilyen speciális járművek. Valószínűleg ezúttal ezek is inspirálták a fejlesztőket. Érdekesség, hogy ugyanezen alapautóra a plexiburkolatot elhagyva és egy dupla vonókampót installálva egy teljesen más koncepciójú autómentőt állítottak elő K-11 kóddal. Ezért is szerepel talán az autó alján a K-6/11 kódfelirat. Érdekes, hogy a megnevezés a kocsi alján eltér a dobozon láthatótól. Az 1:35 léptékű (maga az autó, a motor az más) modell 1974 és 1982 között volt kapható és mindez idő alatt kizárólag ebben a színben létezett. 

A modell 1974-ben jelent meg, az én példányom is ebből az évből való alján is ez az évszám szerepel, viszont a dobozán meg 1975. Ahogy utánanéztem a variációknak, kitűnt, hogy egy féle színkombinációban viszont azon belül kétféle változatban jelent meg a motorszállítónk. A másik változatnál a motorházfedélből kiemelkedik egy irdatlan nagy motor felsőrész, erősen eltúlzott szívótorokkal a jobb hatás kedvéért. Más változást nem tudtam felfedezni a variációk között. Az nem derült ki számomra, de gyanítható, hogy a kiemelt motorú változat jelent meg később.

A szóban forgó motorkerékpár egy Honda CB750 Hondarora, erről itt lehet többet megtudni. Érdekesség, hogy a motorkerékpár külön is kapható volt (MB-18). Talán ebből is adódhat a némi lépték egyeztetésbeli ügyetlenség, amit az avatott szemlélő észrevehet. Nyilván nem akartak egy újabb motort kreálni a szállítóba, és a szállítót sem lehetett a motor léptékében elkészíteni. Nem nagy hiba de feltűnhet a helyzet visszássága amikor a motor csak oldalra hajtott kormánnyal fér be a kimondottan erre a célra gyártott szállítóeszközbe és még így is kilóg a kormányrúd vége. Talán ezért is dizájnolták meg alakítgatták az egész - egyébként nagyon szépen kivitelezett - burkolatot is ilyen, a funkciótól távol eső formájúra. Az én józan eszemmel a funkció előrébb van mint a dizájn.

 

Az alváz is fémből van így a kisautó elég súlyos darab, ahogy a látszat is ezt sugallja. Két kis érdekességre vagy finomságra felhívom azért az olvasó figyelmét. Az egyik a lámpa rácsozata, olyan mint régen a versenyautók "összepókhálózott" első lámpaüvegei. Finom! A másik a hátsó dupla kerekek fölött a karosszériában a viszonylag nagyméretű szellőzőrács. Kizárólag dizájnelem, mert azon a fertályon semmi ilyen funkcióra nincs szükség. Még talán egy apró érdekesség, ha már elkezdtem a részletek kibontását: Ha megnézzük az alját, a hajtáslánc is érdekesen alakul. Mintha nem lenne teljesen befejezve a kitalálás gondolatsora. Most négy- vagy hatkerék hajtású legyen? Mintha egy kardántengely hiányozna a leghátsó híd előtt. De ez legyen a legnagyobb hibája. Összességében nagyon szép a kidolgozása. A sajátom folyamatosan dobozban vészelte át az évtizedeket, gyakorlatilag a „tapogatott” de nem igazán játszott kategória büszke tagja. Annyira nagy kincsnek tartottam mindig is ezt az egyetlen SuperKings méretű Matchboxomat, hogy valóban csak nagy ritkán vettem elő megnézegetni. Ez az önmegtartóztatás most mutatja csak igazán az eredményét, hiszen elsőtulajos, jó állapotú, nullkilométeres, kis szériás ritkaság boldog birtokosa vagyok.