Porsche Speedster

Roadster vagy Speedster?

Életbevágóan fontos, hogy ezt a kérdést eldöntsük, hiszen mindennapi és mindenkit érintő problémáról van szó. Azoknál legalábbis akik ezt a fajta nyitott 911-est használják.

Kerüljünk képbe

Merthogy miről is van szó? Adott egy tető nélküli Porsche, amit az angol nyelvű convertible néven emleget, nálunk simán lekabriózzuk. Amúgy aki nagyon ott van szeren nem is ilyen mezei tetőnélkülit vett annak idején, hanem egy roadstert. Vagy speedstert? Nézzük csak mik is a fellelhető különbségek a kettő között.

A speedster kezdettől fogva egy könnyű súlyú, nagy teljesítményű, egyszerű belterű, eső ellen alig védő vászontetővel ellátott, felcsatolható műanyag oldalablakkal rendelkező, krómozott keretbe foglalt alacsony és ívelt szélvédőjű olcsó kocsi volt. A roadster ennél már kicsit többet tudott, de még nem érte el a kabrió szintet. Vagyis már egy kicsit magasabb és szögletesebb szélvédővel rendelkezett, letekerhető üvegablakai voltak, nagyobb tetővel bírt és a hátsó ablaka is már ablaknak volt nevezhető a speedster fénybeeresztő nyílásával szemben.

Az elv gyakorlata Stuttgartban

A Porsche tehát ezen infok alapján a 356-osával még a speedster kategóriába tartozott viszont a 911-es bizonyos változatai már a roadsternek felelnek meg. Történetileg a szálat ott vehetjük fel, amikor a korai 911-esek megjelenése után a vérmes márkafanatikusok ráébredtek arra, hogy a korábbi, 356-os speedsternek nincs folytatása még az új modellnél. Peter Schutz akkori Porsche elnök erős befolyása hatására mutatták be 1986-ban az első kétszemélyes 911 Speedstert/Roadstert. (A definíciónál fogva ez már roadster lenne, de a kocsira a Speedster felirat van fölpattintva. Vagyis továbbra is keveredik a kétféle elnevezés, ami nem csoda hiszen ugyanazt többféleképpen is lehet értelmezni, még autós körökben is.) Alapvetően egy tető nélküli széles sárvédőíves kabrió volt, amit egy kicsit alacsonyabb szélvédővel szereltek. Egyben levehető műanyag tetőt lehetett rendelni hozzá. Az egyre dráguló Porsche modellek miatt, az akkoriban megjelent orrkerekesek mellé igazán jól mutatott egy ilyen újdonsága maga 65-75 ezer dolláros árával.

Még abban az évben a Porsche technikai igazgatója Helmuth Bott vezetése alatt megalkották a második verziót. Ez egy keskeny sárvédős kabrióból készült szintén alacsony ablakkal és egy nagy levehető vászontetővel. Nagy figyelmet keltett 1987-ben a Frankfurti Motor Show-n a modell. Következő évben már a szalonokban volt, igaz, csak nagyon limitált példányszámban, M503 módosítási kódnévvel. Alapul a 3.2 literes hathengeres Carrera szolgált.  A szélesített vagyis a turbo változathoz használt karosszériát tartották meg alapként, bár később az igények megjelenése miatt a keskeny Carrera változat is gyártásba került – 191 legyártott példány erejéig. Az összesen legyártott 2104 darabból durván a fele került az Egyesült Államokba és mindössze 139 darab jobbkormányos példány készült, ebből mintegy 64 darab került hivatalosan az Egyesült Királyságba, így meglehetősen ritka modellről beszélünk ismét. Érdekesség, hogy a szélvédő itt is leszerelhető volt, ha versenyezni kívántak vele. Keretnélküli oldalablakai voltak az ajtókon. A tető egyszerűbb vonalú, könnyebb és kisebb volt mint a kabriónál ezért összehajtogatva teljesen elfért a hátsó ülésen, az azt borító műanyag héj alatt. Így lett igazán más vonalú a kocsi, szemben a kabrió erősen meghatározó tömegű ponyvaszerkezetével ellentétben. Ez a ponyvatető kimondottan is csak egy gyors zivatar elől védett, ha nem esett akkor illett összecsukva tárolni. A további súlycsökkentést biztosította még a hátsó ülések hiánya. 

Mindez kicsiben

Az én kisautóm is tehát egy ritka eredetit mintáz meg, valahonnan 1989 környékéről. A Maisto gyártotta modell nem sértetlen, de elfogadható állapotban van, ezért egyelőre nem kerül restaurálásra sem. Még a hiányzó szélvédőt sem pótolom, mert a speedstereket szokták így is, szélvédő nélkül is  használni. Csupán kerékcserét hajtottam végre, mert ehhez a kocsihoz jobban illik egy ilyen küllős felni szerintem.

Amúgy a kisautó megformálója nagyon pontosan másolta le a valóságot, jók az arányok, a méretek, a domborítások. De még a beltér kialakítása is ehhez a változathoz illik.

A gyártás már nem annyira szép minőségű. Az orrára ragasztott Porsche embléma pedig nagyon nagyra sikeredett, üti is a látványt rendesen. Összességében azonban egy elég ritkán megmintázott kisautót láthatunk, így ez a tény ellensúlyozza a gyengeségeit.