A
hatvanas évek elejére a Volkswagennél
érezték már erősen egyre jobban a Bogár éra végét, a továbblépés
hiányát. Noha a Bogár projekt szekere még jócskán futott a vezetőváltás
lehetővé tette a régi gondolat, az új modell bevezetését, egyelőre még az ős
mellett. Merthogy annak még jó marketingje volt, és az ez utáni időkben pedig
igen sok és komoly fejlesztésen ment keresztül. Ez pedig eladhatóvá tette.
Főként abban a szektorban ahová a piaci igények és lehetőségek sorolták. De
akkoriban erre szükség is volt. Mindazonáltal kezdett kialakulni
megerősödni egy olyan polgári középréteg, amelynek komoly igénye volt egy
Bogárnál nagyobb alsó-középkategóriás autóra. lehetőleg a bevált Volkswagen
márkától.
Nos erre az
igényre készült ez a modell. 1961-ben mutatták be – Typ 3 kód alatt, 1500-as
illetve 1600-as jelzéssel. Lépcsőshátú, kombi (Variant néven Európában és
Squareback néven a tengeren túl.) és 1965-től hatchback kialakítással, 1600TL néven. Szigorúan kétajtós kivitelben, még a kombi esetében is. A márkához és az
őshöz méltóan torziós rugózással, léghűtéses, négyhengeres hátul elhelyezett 45
lóerős boxermotorral Solex PHN karburátorral. Injektort (Bosch D-Jetronic)
csak 1968-tól kaptak a motorok. Bár a kocsi jóval modernebb volt mint a Bogár,
mégsem érte el soha annak népszerűségi szintjét.
Érdekesség, hogy
készült kabrió változat is, igaz csak prototípusként.
A Volkswagen
America 1966-től importálja a modelleket, illetve csak kettőt közülük, a
lépcsőshátú kimarad a kínálatból. 1968-tól független kerékfelfüggesztéssel és
akár automata váltóval szerelik a kocsikat. 1970-ben némi karosszéria módosítás
következik be, a nagyobb hátsó és indexlámpák talán a legszembetűnőbbek ezek
közül, de a kocsi hossza is megnövekedett 115mm-rel. Míg Európában csak alap
fölszereltségi szinten (1600A) kínálták a kocsikat, addig az amerikaiak kétféle
szint közül válogathattak: Sedan és Basic Compact. Ez utóbbi volt a szerényebb.
A kocsinak elöl is és hátul is csomagtartója volt. belül körben kárpitot kapott
és a légkondicionáló is a felszereltség része lehetett.
A motorizáltsága
alapvetően a Bogártól örökölt 1,5-ös erőforrásból állt, de később már 1,6
literessel is kapható volt. A továbbfejlesztett Bogár-motor hűtésén egy hátra
beépített önálló ventilátorral javítottak. Ez tette lehetővé az alacsonyabb
motor kialakítást, vagyis a fölötte levő raktér bővült ezáltal. A gumírozott
motorfelfüggesztéstől a vibrációs zaj is kevesebb lett. Az 1966-os modellévtől
már első tárcsafékkel szerelték őket.A kombiból összesen 1 202 935
darabot, míg a másik kettőből összesen 1 339 124 darabot gyártottak
amíg 1973-ban át nem adta helyét a modell az új Golfnak.
A Hot Wheelsnek
ismét sikerült egy unikumot alkotnia. Egy elég ritka autót formázott meg,
hiszen azon túl, hogy kombi még ráadásul hátul teherautósan lemezelve van az
ablak helye. A kidolgozása szép, arányos de ez azt hiszem nem volt soha
különösebb gond ezeknél az autóknál. A dekorációja is teljesen stílusos,
egyedi. Nyilván egy tipikus hippi autót kívántak megjelentetni. A Bogár már
túlságosan is lerágott csont lehetett volna, T1-ről nem is beszélve. Ezt
végiggondolva telitalálat, hogy mégis Volkswagen alapú hippidekorációs kocsit
mintáztak meg kicsiben. A dekoráció a fő eleme ennek a kocsinak kicsiben is.
Annak minden ismérvével, vagyis a hippik által használt béke-jel felfestésével,
a kézzel festett, szabálytalan, virágmintát imitáló csíkozásig, a színvilágot
is beleértve. Talán egyetlen kifogásolnivaló lehetne a kereke, amely ebben az
esetben nem annyira autentikus, hiszen a hippiknél nem volt a sportosság fontos
szempont. Tehát a széles kerekeknek nem itt a helye, a sárga peremes fekete
felni pedig leginkább napjaink divatjának tekinthető. Ide vagy valami
rozsdaszínű felni vagy egy teljesen egyszerű króm dísztárcsa imitáció színes felnivel lehetett
volna a legjobb. Ettől eltekintve azonban nagyon szépen sikerült darab.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése