Racing 03: F1 kékeszöldes

 F1

(Hot Wheels)

bemutató

 

 Bár alapvetően autóverseny rajongó vagyok a kisautók között az F1 és hasonló speciális versenyautók eddig alulprezentáltak voltak nálam. Most ezen az arányon fogok változtatni. A minap a Verdabörze pultján megláttam néhány F1 (nek látszó) kisautót, ami fölkeltette az érdeklődésemet. Annál is inkább, mert a Matchbox a régmúltban elég kis számban szerepeltetett olyan versenyautót ami igazán hasonlított is volna valamely konkrét autóhoz vagy versenykategóriához. Ma már azért van a kínálatukban ilyen is.

Az én kisautóim - merthogy több egyformát is vettem - a Hot Wheelstől jöttek. Méghozzá speciális, McDonalds promóciós kisautók. Igen, itt már egy kezdő mezőnyt össze lehet állítani belőlük. Persze ehhez némi munka szükséges, hogy a lejátszott hamburgerzsíros spiáterekből versenyautó legyen. Az F1 mezőny első tagja mégis egy kakukktojás, mivel ezt utólag szereztem be, és ráadásul jó állapotban van. A Hot Wheels adta ki 2011-ben ezt is, azonban nem a már említett mekis sorozat tagja. Ez látszik a valamelyest igényesebben megformált részletekből, a pofásabb kerekekből illetve a tamponos dekorációból is. Hozzáteszem, a dekoráció inkább egy safari autóra illene jobban, az amorf sárga csíkozás nem igazán képzelhető el egy mai reklámokkal telerakott versenyautón.

Abba most nem mennék bele, hogy éppen melyik csapat melyik évjáratú autóját formázták meg kicsiben,sőt még abban sem vagyok biztos, hogy igaziból F1 kategória-e. De ha ezen a problémának látszó gondolatsoron túllendülünk, akkor máris van egy - F1-nek mondható - kisautónk. Szép, arányos kerekekkel, szépen kifaragott pilótával és kormánnyal. A kormány itt hangsúlyosabb az átlagnál, mivel az ilyen autókban már nem kör alakú a kormány, hanem inkább téglalap alakú, mint ebben a kisautóban is. Minimális futómű és motorimitáció van a megfelelő helyeken, de ez teljesen elfogadható így, ebben a kategóriában. Nem kapott új festést és dekorációt, így ment a mezőny többi tagja közé.

 

 

Szeszcsempész szolgálati jármű

 Plymouth  Sedan 1933

(Matchbox)

bemutató

Talán nem csak nekem jut eszembe a címben leírt definíció a kis Plymouth megpillantása során. Bár az eredeti szedan megjelenésekor kissé már túl voltak azon a bizonyos szesztilalmi időszakon, mégis a kort, a kor dizájnját, azt a hangulatot jól el lehet képzelni a formavilág láttán. Erre még a kisautó színvilága is rájátszik. Ebben a hangulatban (is) igyekeztem megörökíteni.

Az 1928-ban alapított Plymouth a Chrysler Corporationhoz tartozó márka volt. Az 1933-as kiadású, PC jelű Sedan volt az első hathengeres modellje a gyárnak. Kifejlesztésére 20 millió dollárt költöttek. Formára egy nem túl szép tucatautó sikeredett, a kor minden autója körülbelül így nézett ki akkortájt, arrafelé. Bár készült belőle nyitott tetős és kétajtós is a legtöbbet mégis a négyajtós sedanból adták el. Az új tervezésű motorja 70 lóerőt tudott alapesetben, ami akkor sem és tulajdonképpen nagyon sokáig még nem számított gyenge teljesítménynek. A váltó háromsebességes volt csupán, de éppen elég ahhoz, hogy a nem kis tömegű autót a megbízhatóra sikerült motor jól tudja mozgatni. A motor elemeinél is jópár újdonságot alkalmaztak, amiket opcióként is meg lehetett vásárolni csakúgy mint az olyan extrákat, mint a biztonsági szélvédő vagy a rádió, szivargyújtó, napellenző. Ez volt a cég első modellje ami metálszínben is kapható volt. Az ára 495 dollártól indult. Mégsem kapkodtak érte igazán, pedig lett volna lehetősége bárkinek a kedvére valót megtalálni a több mint kétszáz féle variációs lehetőségből. Próbáltak rajta csiszolni, hogy csábítóbb legyen, alátettek egy hosszabb – a testvércégtől átvett - Dodge alvázat és akkor már PCXX néven futtatták. Változtattak a sárvédőkön, függőlegesebb lett a hűtőrács, a lámpák formája is módosult, de nem sok sikerrel. Nemsokára leváltotta az újabb, a PD jelű, sokkal sikeresebb modell.

 

 A kisautót a Verdabörze szállította le, hogy megvizsgálgassam alaposan.  A modell alján a neve elég szűkszavú: ’33 Plymouth. Ez azért így nagyon tág, kiváltképpen ha a gyűjtő egy kicsit utánanéz az eredetinek. Bár igaz, hogy ebben az évben jelent meg a Plymouth kínálatában a frissen fejlesztett hathengeres, de ugyanakkor sokféle változás is volt a kocsi kinézetében akkortájt. Az eredeti PC jelű PCXX-re változott és ez magával vont némi külső megjelenésbeli különbséget is. Ezt azért illet volna a modellautón is jelölni, a kivitelről nem is beszélve.

 Az persze látszik, hogy a négyajtós szedánról van szó, sőt ha jobban megfigyeljük, a hűtőrács függőlegességét illetve az oldalsó hűtőlamellák állását, akkor azért látszik, hogy ez már a későbbi modell lehet. A formája beazonosítható, bár az akkori autók első ránézésre mind így néztek ki. A Matchbox 2018-19-ben gyártott modellje (az alján 2017 szerepel), többféle színben (piros, kék, barna, fekete) is megjelent, a fekete sárvédőkkel kombinálva. Némelyik változaton „Police”matricázás is van (többféle változatban is), ami feldobja a kisautót, bár nem tudni, hogy tényleg volt-e ilyen színű rendőr Plymouth akkortájt. A lökhárító/padlólemez egyes modelleknél krómozott, ez mindenképpen mutatós, sajnos az én modellem felirat nélküli és a csillogás is hiányzik, mivel csak szürke műanyagból készült. Ezt semmiképpen nem kellett volna letakarékoskodni róla, mert nagyot dob a látványon. hasonlóan takarékos a kisautóm dekorációja is, mivel sem a lámpák, sem egyéb dolgok (pl. kilincs) nincsenek kiemelve, egyedül a hűtőrácsot mázolták ezüstre. A hűtőrács egyébként pontos, még a rajta levő kis – logot jelképező - dudor is a helyére került. A lámpái lehettek volna egy árnyalattal nagyobbak és lámpaformájúbbak (mit az eredetin) is, de nem feltűnő a különbség. A hátsó lámpa csak a baloldalán figyel, ahogy a valóságban is. Viszont a rendszámot lespórolták róla. Az első lökhárító középen levő hullámát is kialakították. A kocsi tetején levő betételemet is nagyon finoman megformázták. A kereke a standard Matchbox kerék, ami annyit is jelent, hogy túlzó a szélessége viszont a felni megjelenése teljesen tökéletes a króm belső „dísztárcsával” együtt. Egy fehér gumiperem pedig még a profi szintre is emelhette volna. 

 A hátul-kívül elhelyezett pótkerék teljesen megfelel az eredetinek, csak sajnos ebben a fekete színben kevéssé hangsúlyos. Én ide is tettem volna valami dísztárcsa festést. A belterét, ami alig látszik a kis ablakokon keresztül feketéből készítették el. Jól belevilágítva és közelről megvizsgálva látszik, hogy a két üléssort is kiformázták benne, de a kormány nagyon kicsi és nagyon alacsonyra került. Ha följebb lenne és nagyobb is lenne akkor még lámpa és nagyító nélkül is látszódna. Összességében nagyon jó, hogy az automobilizmus hőskorából származó gépkocsikat is észrevesz a Matchbox és meg is formázza. Tudom, hogy volt anno a Yesteryear sorozat, de az a specialitásával nem keverhető bele a sztenderd sorozatokba. Akad néha egy-egy ötvenes-hatvanas évekbeli modell, de nem annyira jellemző a cégre. Pedig jó volna, mert akkoriban is gyártottak szép és már akkor is egyedi formájú autókat, amelyek megérdemelnék, hogy nagyobb számban legyenek képviselve a kínálatukban. Persze ott van a Hot Wheels, aki ontja a múlt század közepén/közepe után nem sokkal futott amerikai autók modelljeit, de attól még egy másik szemszögből megvizsgálva a kor autóit a Matchbox is beindulhatna e téren. 

És akkor azért legyen pár kép az éjszakai kalandok után is, immár őszi napfényben.

 

AA 04: Transit trailer

 

 Ford Transit tréler

(Siku)

átalakítás

 

  Az AA-s sorozat talán legérdekesebb tagja az autómentő tréler. A többiekkel ellentétben ennek nem Matchbox az alapja, hanem Siku. Ezen túl egy komoly átalakítás alanya is, mivel a hosszított Transit kisbuszból készült. A fülke és a padlólemez maradt meg csupán. A padlólemezbe betoldottam valamennyit, hogy a platón elférjen egy azonos léptékű átlagos méretű személykocsi. A plató felépítménye sztirolból van.  Kerékcsere is történt, hátul duplakerekeket kapott, amit a nagyobb teher indokol - a valóságban is. Az eredeti tetőablakokat eltüntettem és kapott egy kis villogót is a tetejére.

 

A padlólemez toldása

 

A plató

 A teherautó a speciális felépítmény nélkül

 

 

Polizei 05: A sztenderd amerikai

 Ford Galaxie Police Car

(Matchbox)

felújítás

A Ford Galaxie (nem tévesztendő össze a mai Galaxy-val) a cég sokfölhasználású, tipikus amerikai átlagautó jellemzőkkel bíró modellje. A jelen modell már a harmadik verzió volt (1965-1968). Az átlagautó jellemzője miatt nemcsak taxiként futott szép számmal, hanem állami szervek is használták (tűzoltó, rendőr, stb.)  Volt két- és négyajtós változata is, de gyártották kétajtós kabrióként is.  A motorkínálat a 3,9 literes sorhatostól a 7 literes V8-ig terjedt.

 

 

 

A Matchbox 1966-ban mintázta meg még RW kerekesként, rendőrautós megjelenésben.  Az értelmetlen vonóhorog már ott van a hátulján. Viszont szép extra a sofőr. A villogója viszont külön elem az ablakpaneltől, így szép piros színe van. Superfast kerék került alá később, ami a stílusán is pozitív irányba hatott.

 

 

 

Az én példányom is erős felújításra szorult, de úgy döntöttem, hogy nem a hagyományos Matchbox dekorációt fogja kapni, hanem a filmekből is jól ismert fekete-fehér színvariációt. Ehhez választottam egy mutatósabb, de valós rendőrségi matricát, némi saját grafikai elemmel kiegészítve. Így készült el egy teljesen egyedi, mégis korhű rendőrségi autópálya járőr. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tehersport

Toyota Hi-Lux Pick Up

(Majorette)

 

átalakítás

Nem idegen ez a kisautó nekem, hiszen egy felújítás erejéig már szerepelt az oldalon a Majorette pickup, tehát akit a kocsi eredetijének története érdekel, ott megtalálhatja. Akkor csak egy sima fölújítás és megszépítés erejéig foglalkoztam vele. Úgy látszik azonban, hogy felülprezentált mennyiségileg ez a kisautó, mivel ismét nálam kötött ki egy. Hasonlóan ratyi állapotban, mint az előző. De ez nekem nem okoz gondot. Csak azért nem tettem az „elfekvőbe", mert egyébként szeretem a pickupokat, főleg ha nem a túlméretes amerikai léptékű batárokról van szó. Valamit kezdeni kellett tehát ezzel is. Egy sima, mezei fölújításnál többet szerettem volna, de vajon melyik az, az irány, ahol valami ritkát, valami változatosat hozhatok létre?

Olyan már volt, hogy megemeltem a kasznit és még terepesebb kinézetet kapott egy pickup. Tehát jöjjön a másik irány: laposabb lesz az autó. De a lapos autó a versenyváltozatokra vagy a show-car-okra utal, tehát ebben az irányban kell gondolkodni. Túlzásokba nem akartam esni, ezért a sportos kivitel mellett döntöttem. Akkor viszont egyebek is kellenek rá, amitől valóban egy kicsit sportos kinézete lesz. No de egy pickup hogyan nézhet ki sportosan? Hát csakúgy mint a Ford Transitjának egyik vagy másik változata.

   

A legelső dolog a plató befedése volt. lehetett volna egy hátul nyitott platót is kialakítani, mert az is van ilyen sportos, de maradtam ennél a változatnál. Meg az is hozzá tartozik, hogy a platón ott volt eredetileg egy faláda imitáció, amire biztosan nem volt szükségem. Ha ezt kivágom (mint ahogy ki is vágtam valójában) akkor egy nagy luk keletkezik a platón, amit aztán be kell foltoznom. Most az egyszerűbb utat választottam.

Az átalakítási alkatrészek után kutatva bukkantam rá egy hátsó spoilerre, valami nagyobb léptékű versenygép maradékaként. Ez egy kicsit szélesebb volt a kelleténél, így kivágtam belőle 3 mm-t. Sztirolból készítettem hozzá tartólábakat is. Szintén sztirolból van a fülke folytatásának imitációja is. Ezzel a kiegészítővel nem tudom, hogy nyerne-e valami aerodinamikai hasznot a valóságban egy autó, de itt most mindenképpen kellett nekem valami, ami megváltoztatja a kinézetét.

 

Az eredetileg nyitható motorházfedelet ebben az esetben is fixen beragasztottam, erre nagyon nincs szükségem. A homlokfalat is át kellett kicsit szabnom, mert az eredeti nem igazán volt szimpatikus. Túl mélyen volt a hűtőrács. Ezért a hűtőrácsot levágtam a beltér műanyagjáról, és önállóan fölragasztottam a padlólemez részeként levő első lökhárítóhoz. persze kicsit jóval kijjebb mint eredetileg volt. Ezt akár úgy is lehetne magyarázni, hogy a kocsiba nagyobb motor került, ami viszont szükségessé tette a hűtőrács előrébb hozatalát. A tetejét egy sztirollap csíkkal zártam le, így már egészen jól átalakult elölről is. Ehhez jön hozzá a hókotró szerű első spoiler és hátul a komolyabb kipufogó.

Kerestem hozzá egy pár kisebb kereket előre, illetve egy pár nagyobbat hátulra. Ezeket az eredetihez képest kissé magasabban helyeztem el a padlólemezen kialakított tengelyvályúban, egy alátét lap segítségével. A matricázás kísérletképpen is felfogható, nem akartam semmilyen konkrét logot, hanem inkább egyfajta op-art dekorációval próbálkoztam. Így lett egy érdekes, de nem túl sportos batárom és egy új dekorációs tapasztalatom.