2014. március 18., kedd

Truck'n Roll

Unimog átalakítás (Majorette)

UNIversal-MOtor-Gerat. Ez így még csak sejtet talán valamit arról a négykerekűről, amiről szó lesz az elkövetkezőkben. UNIMOG. Így viszont már biztosan mindenki egy nagy terepjáró képességű rövid tengelytávú, magas építésű, mifelénk jobbára narancssárga színű, közútkezelői munkákat végző és lassításra kényszerítő teherautóra gondol, aminek Mercedes csillag van az elején.

Őróla lesz szó
Párhuzamok
Nehéz idők, nehéz körülményei között születette az ötlet Albert Friedrich korábbi repülőgépmotor tervező fejében, mely szerint létre kellene hozni egy univerzális, összkerék meghajtású, traktorszerű járművet, amely a rövid platóján még kisebb mennyiségű áru szállítására is alkalmas. Valahol, néhány száz kilométerre innen nyugatra, körülbelül ekkortájt hasonló gondolatok foglalkoztatták azokat az angol mérnököket, akik aztán a Land Rovert alkották meg. Tehát a gondolat, hogy a háború utáni újjáépítésben és a mezőgazdasági területeken is használható járművet alkossanak, nem volt egyedülálló. A németek egy kicsit másképpen realizálták az alapgondolatot, mint a csatornán túli kollégáik. Ezért talán túlzott bátorságra vallana összehasonlítani a két típus paramétereit, fejlődésüknek lépcsőit. Viszont az azonos alapelv két irányban fejlődhetett tovább, gazdagítva ezzel a mai univerzális használatú összkerekes járművek listáját.

Munkagépből luxusmunkás
A tervezési alapelvek közé tartozott a folyamatos négykerék hajtás és az egyforma méretű négy kerék. Olyan traktor ami már nem traktor teljesen, viszont már teherautó egy kicsit. Elöl-hátul lehetőség volt eszközök csatlakoztatására. 25 lóerejével maximum 50 kilométer per órás sebességre volt képes, némi áruval a rakterében, két személlyel a fülkéjében, hegyen völgyön keresztül. Az 1946-os gyártás beindulását követően a következő évtől már rendelkezésre állt a Daimler-Benz gyártotta dizelmotor is. A gyártást egy szerszámgyár, a Gebrüder Boehringer nevű cég végezte. 1950-ben a Daimler-Benz is meglátta – a motorbeszállításon túl – a fantáziát az egyre népszerűbb teherautóban és megvett minden gépet, tervet, jogot a korábbi gyártótól. Itt még nincsen a háromágú csillag az Unimogok elején. Maradt a bikafejes logo.Csak 1953-tól kapja meg a jogot a Mercedestől a jelvényük használatára. A teljes logó csere azonban csak 1956-ban következik be. Ekkor már komoly termékfejlesztés folyik a kocsi körül. Sorban jönnek ki az új sorozatok (401-402) egyre fejlettebb technikával. Az első Mercedes fejlesztésű, Unimog S jelű gép 1956-ban jelenik meg. Anélkül, hogy a többi fejlesztési fázis és kód ismertetésre kerülne itt lényeges megjegyezni, hogy a 404 S az 1980-as gyártás leállításig minden Unimog alapját képezte. Természetesen egy ilyen kaliberű jármű fejlesztése mögött a ( német de a világ minden táján érdeklődő) hadiipar állt a megrendeléseket és az igényeket adva. Ezt a modellt az ovális hűtőrácsáról és a két kereklámpájáról ismerhetjük meg.
A modellfejlesztés nem áll meg eközben és máris itt vagyunk a szóban forgó U120 jelű (425-ös sorozatú) Unimognál. 1974-ban jelentették meg. Alapelveiben az elődre emlékeztet azonban a karosszéria ( ez gyakorlatilag a fülkét jelenti) formája már a kor elvárásainak megfelelően beszögletesedett. A lámpák is a lökhárítóba kerültek és ovális négyzetes formájúak immáron. Nagyméretű döntött motorházfedél, nagy felületű ablakok jellemezték. 3,8 literes 120 lóerős gázolajos motor hajtotta. 2810 milliméteres volt csak a tengelytávja, ami a kezdetekhez képest ugyan megnövekedett, de még ma is az egyetlen talán a teherautók közül akinek ilyen közel van egymáshoz a két tengelye. Mind a négy kerekén tárcsafék van. Speciális (katonai) megrendelések esetében ettől némileg nagyobb tengelytávokkal is készülhetett. A kocsi megrakodva akár kilenc tonnát is nyomott.

Flex
Amúgy az Unimogokra a nagyfokú flexibilitás jellemző a mai napig. Talán erre is van kihegyezve ez a kocsi – a terepjárási képességén túl. Többféle hossz, többféle teherbírás, elől-hátul kihajtások a sokféle fölszerelhető, az alapgép által működtetett berendezéshez. A szimpla hóekétől/hómarótól kezdve a korlátmosón vagy markológépen át egészen a hegyi tűzoltó felszerelésig vagy a síneken guruló kerékkiegészítésig. Ez egy szerszám. A kialakítása is olyan. A vezető pozíciója mindig úgy beállítható, hogy a legjobban lássa és irányíthassa az adott ráakasztott berendezést. A mai gépeken már a komplett vezetőegység mozgatható a fülkén belül. Nincs igazából eleje, tehát az autó elé lát közvetlenül a sofőr. Magasan van, tehát körbelát. Ideális munkahely. Azon túl meg sporteszköz, hiszen a Dakar rallin is nyomultak vele. Nincs olyan off road verseny ahol ne fordulna elő valamelyik változata a versenyzők között. Érdekes, hogy a G jelű Mercedes terepjáró számos alkatrésze azonos az Unimogéval.

De meg haditechnika is, hiszen máig a hadseregek a legnagyobb megrendelők. A verziók száma meg csak növekszik. Akad már hatkerekes (U2450 6x6) és hagyományos teherautó fazonú is belőle. Németországon kívül gyártják a törököknél is. Sok cég foglalkozik az átépítésükkel is a luxusverziótól elkezdve a speciális sarkvidéki változatokig. A szimplakabinos alaphelyzet mellet van duplakabinos változata is. Műszaki érdekesség még a nagy hasmagasság amit a portáltengelyes kialakítással tudnak biztosítani. Így akár egyméteres vízben is tud menni, a hatalmas sziklákon való átjutásról nem is beszélve.

Kicsiben is ugyanolyan
Az én Unimogom egy Majorette kiadás, bár nagyon hasonlít a Matchbox hasonló kisautójához. Bár nekem örök kedvencem a kis kék gömbölyű Matchbox változat a sárga kerekeivel és külön alkotórészt képező fekete gumiabroncsaival. Az újabb kaszni már korántsem olyan bájos viszont még mindig nagyon dögös tud lenni ha odafigyelünk rá. Én most ezt tettem és egy elfekvőre ítélt, agyonhajszolt példányból egy versenygépet alakítottam ki. A különböző hókotró és útkaparó egységeken már túl vagyunk, legyen valami változatosság e téren, ne csak a munka világa. Aki ismeri a szóban forgó gépet, az tudja, hogy előszeretettel használják – még az egészen régi verziókat is – Truck Trialversenyeken. Ezek olyan versenyek, ahol a sebesség nem számít, csak a folyamatos mozgásban levés. Lehetetlen és leküzdhetetlennek tűnő terepakadályokon kell keresztül küzdeniük magukat a versenygépeknek.
A csőváz  maga

Egy ilyen speciálgép kialakítása volt a célom. Kéklámpátlanítás sárga villogók eltüntetése vált szükségessé, az ezzel járó lukfoltozással. De ha már lukról van szó ... akkor szokott lenni a terepjárók tetején egy fölhajtható tetővel rendelkező nyílás, amin át ki lehet akár bújni is, ha netán a kocsi alsó része olyan helyzetbe kerülne, amikor az ajtókon való közlekedés már nem lehetséges. Hát akkor legyen egy ilyen is rajta, mivel kisautókon ilyet elég ritkán lehet látni. Utoljára talán az Alvis Stalwartnál bukkanhattunk ilyesmire. Természetesen nem nyitott helyzetben. Ezért az enyém egy nyitott állapotot ábrázol.

Megmaratva majd újrafestve

Következő lépés a bukókeret elhelyezése. Ez rézdrótból készült, ami arányaiban megfelelőnek tűnik a kocsihoz képest. Ezeknél az autóknál ez egy igen lényeges elem, hiszen egy lehetséges borulás esetén a fülke szinte semmit sem véd. A kaszni és a padlólemez közé is került távtartó, ezáltal még magasabbra került a fölsőrész. A felszereléseket tekintve az üres platón lehetett inkább tevékenykedni. Kedvenc megoldásom, amikor a platón helyezik el a pótkereke(ke)t. Ezért lett ez a változat kicsiben is. Kerestem két ugyanolyan kereket, mint az eredeti autón van és azok számára készítettem el egy tartót. Ha már a kerekeknél tartunk: ezek nem az eredeti kerekek, hanem egy Matchboxról (akár a Matchbox Unimogról) származó kerékszett. Szebb is és formásabb is és arányosabb is mint az eredeti Majo változat. A plató fölé kétoldalt felvezetett kipufogót megfelelő csőből imitáltam a helyére.

A drótketrec bepróbálgatása-hajlítása nem kis időt vett igénybe

A platón még akadt hely így a triálos autókon többször is előforduló és igen praktikus szerszámos-kellékes ládát helyeztem el. A láda habkartonból van, betapaszolva, befestve. A matricázás nem volt könnyű, mert igen kevés sík felület van a kisautón, ahol jól el lehetne helyezni a dekort. Ennek ellenére szerkesztettem egy fantáziamatricát az elejére. A többi csak az ilyenkor szokásos tapaszok lekicsinyítése.
Amúgy a kisautó minőségét és kidolgozottságát tekintve teljesen hasonló a Matchboxhoz, talán csak a kerekei nem annyira szépek. Érdekessége, hogy a padlólemeze két részből tevődik össze, és a két tengely között csatlakoznak egymáshoz.

És íme, ahogy előbújik a domb mögül a kész versenygép

Kerék itt, kerék ott

Ilyen helyeken erőből tudnak döngetni a valóságban

Minimáldisign

Nem túl alacsony a súlypontja

Kis kő nem akadály, nagy kő = kihívás

Csúcsra jutott




1 megjegyzés: