Ritkaság! Szokták mondani, mert csak néhány (száz) darab készült belőle, ilyen vagy olyan okból kifolyólag. És erre is igaz, hogy minden relatív, mert amiből csak egy készült, na az, az igazán ritka. Több ilyen prototípust is bemutattam már, de ez a mostani még ezektől is különlegesebb. Ugyanis ezt én készítettem. Természetesen nem minden alkatrészét, hiszen a kerekeken túl, egy Ford A padlólemez az alapja. De ezen túlmenően a kaszni az enyém.
Miként is indult el a dolog ebbe az irányba? Korábbi átalakítások során megesett, hogy nem volt szükség minden alkatrészre az adott kocsihoz, ezért a megmaradó részek eltárolódnak későbbi felhasználásra. A Ford A padlólemeze pedig pont egy olyan darab, ami már önmagában is szinte egy autó (én nagyon megláttam benne a roadstert egyből). Így már csak bátorságot kellett venni és nekilátni a hiányzó elemek - vagyis a komplett karosszéria - megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Természetesen sztirol lemezt használtam, mert jól alakítható.
Ahogy a kaszni domborulata rétegződik belül
Illesztési próba az alvázra
A tervezés után papír mintasablon jött amit már lehetett az alvázhoz illeszteni és az esztétikát, az elképzelést méregetni. Fontos ez a fázis, hiszen egyből kivágni műanyagból egy sík oldallemezt ami egy szabálytalan sárvédő idomot metsz átlósan, elsőre nem könnyű. Meg a papír jobban eldobható és újraindítva a műveletet egyre közelebb jutottam a végső idomhoz. Ilyen művelettel alakult ki aztán a többi elem is, amiket - többször rétegenként is ragasztva a domborulatok miatt - összeragasztva, összecsiszolva végül is létrejött a karosszéria maga. A futóművet nem volt olyan nehéz a padlólemezhez illeszteni, hiszen megvolt rá a hely. Az ülések szintén valami maradékból kerültek bele, csakúgy mint a kormány. A szélvédő viszont egyedi, valamilyen műanyag doboz fölösleges részeit eltávolítva alakult ki. Apróbb kiegészítők a kipufogó, ami vékony műanyagcsőből készült illetve a reflektorok amik strasszüvegből vannak. A hűtőrács valami korábbi életemből származó makettes maradékból van.
Fölragasztva a kaszni a padlólemezre és már egy réteg tapasz is került rá
Érdekes, hogy maga a padlólemez egy jóval korábbi autóról van, végeredményben a fotózáshoz háttérként használt évekkel későbbi formákkal mégis milyen összhangot képez. A stíluscél mindenképpen ez volt.
A nyers kaszni komplettírozás előtt
A kisautó nemes egyszerűséggel a gyártó monogramját kapta nevének, a szám pedig az ebből a manufaktúrából kikerülő modellek sorszáma. Aki nem olvasta volna a WP 01 sztoriját, az itt megteheti.
Stílusbeli hasonlóság
Szerintem nagyon jó lett! Gratulálok!
VálaszTörlés