2017. június 23., péntek

Renault 5 Le Car

Francia kistestvér amerikai ízléssel


Ennek a kisautónak a létrejötte megint csak egy véletlenen múlt. Már évek óta hányódott a dobozomban egy hátsó ajtó nélküli R5, várva, hogy valami lesz majd vele. Igazából nem annyira tartottam lényegesnek egy R5 hátsó ajtó készítést, hogy időt szánjak rá, hiszen ebből a kis Renault-ból már van egy Alpine és egy Turbo változat is, amikkel már elég sok munkám volt. Aztán elkezdtem gondolkodni, hogy milyen változat nincs ebből a kisautóból még, ha már a versenyvariációkból kettő is van.

Sok lehetőség nincs, talán a kabrió még egyszer máskor előjöhet. Tehát akkor meg a kombi az ami nagyon hiányzik mindenhonnan. Nosza nézzük meg, hogy készült-e kombi, méghozzá valami olyasfajta ami nem családi használatra készült hanem kimondottam szállításra, ipari, iparosi célra vagyis hátsó ablakok nélkül. Volt már ilyen kisautó az én kisautós történelmemben is.

A jobboldali a mai áldozatunk, neki keresünk jövőt 

És nem is kellett olyan sokat keresni mert hamar előugrott a net bugyraiból ez:

Nem csak hogy az a kombifajta amit kerestem, hanem ráadásul egy gyári limitált példányszámú kiadás, érdekes színösszeállítással, némi extrákkal. Nagyon eldőlt egyből, hogy ilyet fogok csinálni belőle, annál is inkább mert pont az asztalomon hevert egy letörött pótkerék valami másik autóról. Ide meg pont egy ilyenre volt szükség.

A Le Car megér pár mondatot
A Renault az Észak Amerikai piacra szerette volna bevezetni a kisautót. Azonban ez nem olyan egyszerű feladat, hiszen egyrészt ott van a Ford Fiesta vagy a VW Golf/Rabbit mint a két nagy konkurencia, de ugyanakkor az eredeti elnevezés sem volt igazán ütős. 1975-öt írunk, amikor is a Renault bemutatta végül Amerikában is a kisautót. Nagy felhajtással több száz újságírót repítettek a helyszínre a speciális 747-essel, hozzá egy francia sztárséfet, aki tálalta a közönség számára az ínyencséget. A kocsit a tengeren túl már a Le Car névvel dobták piacra. Háromajtós változat volt csak eleinte és 1981-től a dizájnfrissítéssel együtt lehetett csak ötajtósként megvásárolni. Takarékos, gazdaságos kisautó kategóriában indult (1,4 literes motorral) ám mégsem lett igazán sikeres. Pedig felszereltségében igen gazdag volt: ólommentes üzemanyagra átalakított motor, speciális belülről zárható ajtók, színezett ablaküvegek, biztonsági öv visszajelző, napfénytető, hátsó ablaktörlő. Sokoldalú, elegáns és egzotikus, ahogy a cég szerette volna láttatni a kisautót. Mégsem fogyott igazán, az ottani emberek a közepes méretű autókat választották inkább. Kevesebb, mint húszezer darabot sikerült csak értékesíteni belőle. Talán az is hozzájárult a siralmas eredményhez, hogy a nyugati parton nem is forszírozták az értékesítését.
Az amerikaiak nem voltak akkortájt vevők az olyan különlegességekre, ami Franciaországból jön, kicsi, másabb jóval mint a megszokott és sokszor egyedien furcsa megoldásai vannak, Az ilyet az amerikai vásárló nem szereti.1985-ben értékesítették az utolsó darabot ott.

Le Car Van
A szóban forgó Le Car egy kombi kialakítású R5, kissé furcsa pótkeréktartóval. A Heuliez karosszériaépítő cég készítette az USA piacra TS, Alpine és Automatic változatban.
A hátsó ablak helyett egy műanyag lemezt illesztettek oda, amit a kasznival egyező színre festettek le. Alpine lökhárítók és Amyl könnyűfém felnik voltak rajta. A beltérben vörös színű kárpit vonta magára a figyelmet. Elsősorban fekete színben készült, amihez a díszítő csík is jobban illeszkedett mint a fehér változathoz.

Ezen és az alábbi képeken az látszik leginkább, hogy a kétféle gyártó milyen másképpen formázza meg ugyanazt az autót.





A készülő kiegészítő elemek


A két gyártó két modellje élőben is igen elüt egymástól




































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése