IFA ez is

 IFA F8

(...)

bemutató

 

 

 Az első kétütemű DKW-autó, az F1 1931-ben készült el Zwickauban. A motorkerékpárokhoz fejlesztett 583 köbcentis kéthengeres vitte, generációról, generációra, minimális fejlesztésekkel. Az "F" sorozat ("Front" - Első) volt Európa első tömeggyártású fronthajtású személyautója. 

 

   

 1939-ben jött az F8-as széria (1942-ig), kemény- és ponyvatetős karosszériával, kétféle teljesítménnyel. A kéthengeres kétütemű motorral a Reichklasse 600-as 18 lóerőt, a 700-as Meisterklasse 22 lóerőt tudott. Meglehetősen puritán szerkezet, csak az alváz, a sárvédők és a motorháztető fém, az összes többi elem fa. Az autó külső burkolata acéllemezek, a középső rész pedig szövettel borított fa vázas karosszéria kombinációjából állt. 1953 után a fő paneleket duroplasztból készítették, csökkentve az autó súlyát és előrevetítve a Trabant gyártásában alkalmazott könnyűszerkezetes technológiákat.  

 

Minimalista a műszerfal, csak sebesség- és időmérő van, viszont az ablaktörlőket már villanymotor hajtotta. A Trabantból ismert ejtőtartályos üzemanyag-ellátás, olajfürdős kuplung és termoszifonos vízhűtés, esernyőváltó, kombinált indítómotor/generátor (Dynastart), keresztlaprugós futómű jellemezte. Célszerűen volt megtervezve minden, messze az extráktól. Mindezen technikával a végsebessége 85 km/h volt. A háború után az autó 1949-ben jelent meg újra IFA F8 néven, a zwickaui gyárban, amely ekkor már szovjet ellenőrzés alatt működött. 1955-ig folytatódott Zwickauban: a szedán és kabrió karosszériák mellett a háború után számos további karosszériatípus is elérhető volt, köztük egy szállító furgon és egy kombi változat. 

 

 Az ismeretlen kínai gyártótól származó kisautót hiányosan találtam egy börzén. Egy-két gumi és egy lökhárító hiánnyal, viszont teljesen ép festéssel bírt. Így megérdemelt egy kis törődést. A gumikat "O"gyűrűből pótoltam, míg a lökhárítót egy másik, hasonló modell maradványaiból faragtam a helyére. A kimondottan gyűjtői darab amúgy jó minőségű, az eredetivel összehasonlítva nem lehet rajta komolyabb fogást találni. Ennek megfelelően a beltere, műszerfala is meglehetősen részletesen kidolgozott. Bár az nagy kár, hogy fekete az egész beltér az üléstől a műszerfalon és a kormányon át egészen az összecsukott vászontetőig. Az átlag autóismerők számára ismeretlen kisautó a vitrinben is meglehetősen idegen, nemigen tud csatlakozni egyetlen csoporthoz sem, talán csak a kortársaihoz.