Kerékcsökkenés

International Scout 4x4

(Matchbox)

átalakítás

 

 

Volt már olyan az autótörténelemben, hogy valaki a mezőgazdasági gépgyártásból a terepjáró gyártásba fogott. Itt is ez a fordulat állt elő. A teherautók és pickupok mellett remek kombájnokat gyártó International Harvester  úgy gondolta, hogy ő is előállít egy 4x4-est, ami a Jeep CJ méltó konkurense lehet. Egyszerű formájú, sokoldalú, strapabíró gépet álmodtak meg. Ez lett a Scout. Magyarul kiscserkész.

 

Akkoriban egy négykerék-meghajtású személyautós jellegű terepes jármű piaci potenciálja ismeretlen volt, talán a Willys Jeep tekinthető az egyetlen ilyen jellegű járműnek. Az élet viszont felpörgött, új igények merültek fel ezen a téren is. Az összetett karosszériafelületeket túl távolinak tekintették az ilyen típusú járművekhez, a lapos oldalú, dobozszerű, könnyen és olcsón gyártható dizájnok jöhettek csak szóba. Érdekes a formatervezési része a történetének. A Good Year sok műanyag alkatrészt gyártott a második világháborúban, nagy tapasztalatot gyűjtve az ilyen anyagok területén. Így közösen megalkottak műanyagból egy méretarányos modellt ami vezetői jóváhagyást kapott így megindulhatott a komolyabb fejlesztés. A vákuumformázott elemeket használták a karosszéria összeszerelés szimulálására is. A 800-as típust 1965-től gyártották kétajtós teherautóként, levehető keménytetővel, vagy fix keménytetővel, pickupként és akár vászon tetővel is. A következőkben kétszer frissítették a modellt, míg 1971-ben megjelent a Scout ll, amit a Matchbox is megmintázott.

A motorkínálat a 3,2 literes sornégytől a sorhaton át az 5,5 literes V8-ig létezett, ami bőséges választékot biztosított a vevők számára. Mindezekhez 3 vagy négyfokozatú kézi vagy háromfokozatú automata váltó társulhatott. A típus evolúciója a hűtőrácsok kialakításából jól követhető (három vízszintes sávtól a 14 függőleges sávig), mivel elég sűrűn cserélgették őket újabb és újabb dizájnokra. Scout II-t lehetett rendelni a Traveltoppal, ami egy teljesen fém tető  vagy a Roadsterrel, ami egy puha tető. 1980-ban, a Scout utolsó gyártási évében az immáron műanyagból készült hűtőrács nagyon jellegzetes kialakítású, fekete vagy ezüst színű volt, négyzet alakú fényszórókkal.  Speciális kiadásként jelent meg a Terra és a Traveller változat ami hosszabb tengelytávval bírt és számos műanyag kiegészítő elemmel rendelkezett. A legszembetűnőbb talán a kerékívek szélesítései illetve az ajtónyílásba betehető szűkítő elem. Ezeken kívül egy komoly bukókeretet is kapott a kocsi.

 

 

 A Matchboxnál már volt szó a Scoutokról két esetben is, azonban ez most egy harmadik változat. Itt már egyértelműen megnevezik a kisautó márkáját, de a típusnál azért beletesznek némi zavarkeltő információt (4x4) a pontos típusnév helyett (Sll): International Scout 4x4.

 

2012 van az alján de a kínálatba csak a következő évben került bele újdonságként. Sárga, fehér, piros, zöld, szürke, világoskék színekben létezik. Az 1:64 léptékű kisautó dupla alsó részéből a padlólemez időnként fehér színben is feltűnik ami igen furcsa hatást ad ki.   A kerekei szépek, de.... erről majd lesz szó később. Nagyon pozitív dologként értékelhető, hogy -  a valóságnak is megfelelően - az ajtó helyett az ajtónyílásba egy "műanyag" ajtóbetét került, kis nyílással. Érdekes, hogy nem minden színváltozatnál jelölték ezt az igen ritka és érdekes megoldást. Nagy negatívum viszont az ordítóan rondán elnagyolt bukókeret ami itt egy vaskos fallá sikeredett. Már évtizedekkel ezelőtt is tudtak szép vékony bukókereteket adni a kisautókra, nagy kár, hogy az idő haladtával visszafelé fejlődünk... A pizzatömb kormányt most nem is részletezném.

Ami viszont soha nem tetszett a Matchboxok esetében (sem), az a behemót nagy kerekek aláerőltetése egy szép kaszni alá. És bizonyítékul, hogy a kaszni maga tényleg használható lenne normális állapotában is, úgy döntöttem, hogy valós méretű kerekekre állítom a kis terepjárót. Ehhez a művelethez nagyon szerencsésen illeszkedik a modell kialakítása. A padlólemez és a beltér külön elem, így könnyebb volt (meg)lefaragni a keréktartó monstrumokat. Miután ezt megtettem, a régebbi idők egyik nagyobb fajta kerekét kiválasztva, a tengelynek kellett egy pozicionáló tartószerkezetet alkotni sztirolból. A kerekek jól illeszkednek az eredeti kerékívekbe és a szélesítések is értelmet kapnak így. A festését is megváltoztattam a szomorú szürkéről egy vidámabb metálszínre. Az eredeti mellé téve látszik jól a különbség, ahogy a nagy kerék elnyomja a kaszni szépségét. Mindenki eldöntheti, hogy melyiket választja.

 

Raffaello

 Mini Cooper

(Matchbox)

átalakítás

A Miniről sok bőrt le lehet húzni, megtették már mások is, megtettem már én is több esetben, a versenyváltozattól kezdve a sárgaangyalon át  kísérleti art verzióig bezárólag. Jó az alany, bár ahány gyártó ahány korszaka a méretek és az arányok azért szórnak egy kicsit. Mégsem tudtam otthagyni a használtkisautó soron ezt a közepesnél jobb állapotú, újkori, eredetileg piros járgányt. Majd csak lesz valami ötletem a dekorációjára. Merthogy az eredeti állapot visszaállítása abszolút nem volt cél, olyan már van bőven nekem is.

 

 

Viszont innen kezdve kezdődhetett a fejtörés: mi legyen rajta? Olyat dekorációt szerettem volna, ami az autó egészén mutat valamilyen egységes nagy promóciót. A neten keresgélve ezügyben akad néhány példa, amik eleve szűkítik a kört, hiszen olyat szeretnék létrehozni ami még nincs. A Coca Cola és a Red Bull már-már közhelyek. Cukorkadekor meg volt már, csakúgy mint az olasz, osztrák és magyar szeszek is valamint Pepsi- és a tonicreklám is. Bár több dohánytermék reklám is akadt a kisautóim sorában, azokat azért már annyira nem preferálnám, bármennyire mutatósak is. Az autózással és autószereléssel kapcsolatos márkák inkább részleges foltokban jelentek meg a kis karosszériákon eddig, azok vélhetően így lesznek a jövőben is többnyire.

Most akkor merre tovább a keresgélésben? Nézegettem a képernyőn a különböző egyéb ismert márkák dekoratív vagy éppen legkevésbé sem dekoratív megjelenését miközben a kezem a „rágcsát” tartalmazó kis dobozban kotorászott, és elkezdtem kibontani a kókuszreszelékes bonbongolyó csomagolását. Csakhogy oda kellett néznem eközben és akkor megvilágosodott a megoldás.

 Ilyenre nem emlékszem, hogy láttam volna, a neten keresve sem találtam ilyen fotót. Itt a megoldás. Most már csak ki kell találni a dekorációt, ami a Mini testére ráilleszthető és a Raffaello könnyed megjelenését is hozza. A fehér természetesen alapszín lett, a piros árnyalatai szerepelnek fő színfoltként. A bonbon logója mindenképpen legyen rajta, esetleg a termék is valamilyen módon. A színt meg adhatja az ünnepélyes hangulatot sugalló vörös szalag és a masni. És akkor ez lett belőle.