Porsche 911 Carrera RSR 1973
(DeAgostini)
bemutató
A modell eredetijéről nem kell sokat szólni, hiszen főbb paramétereit tekintve ismert lehet már innen. A kisautót - és a Porsche sorozatot - megjelentető cégről már itt volt szó. Itt a kisautó önmagáért beszél. Nagyon szép darab, szokás szerint pontos és részletes. És drága - talán emiatt is. Beszéljenek a képek.
Morgan Plus 4
(Matchbox)
bemutató
Az 1910-ben Henry Frederick Stanley Morgan alapította Morgan Motor Company egy brit befektetési csoport tulajdonában levő autógyártó. Ez így nem különösebben kirívó adat az angol autógyártást kicsit is ismerő számára. De ha elkezdjük közelebbről is megismerni, rengeteg olyan részlet derül ki, amely többszörösen is abszolút egyedivé definiálja a céget illetve a termékeit.
Ilyen régen alapított és még ma is termelő, kisszériás modelleket kézzel előállító üzem nem sok van arrafelé. Favázas sportautót sem sokan gyártottak már a múlt század második felében, nem hogy napjainkban is. A hosszú ideig megőrzött karosszéria jelleg a mai napig megjelenik, még az új modelleken is. Ők gyártottak valamire való háromkerekes (sport)autót – roadstert - hosszú ideig. Ma is gyártanak, ugyanazzal a fazonnal, de belül „űrtechnikával”. Micsoda ellentétek a mai kor szemének. Ők tettek egy tradicionális angol roadsterbe német sportmotort. és számos további érdekességre bukkanhatunk ha belemélyedünk a cég történetébe.
A vállalat minőség és exkluzivitás iránti elkötelezettségét tükrözi az évente gyártott Morgan termékek korlátozott mennyisége. A ma is ugyanott termelő, körülbelül 220 embert foglalkoztató cég évente mintegy 800-850 autót gyárt, természetesen(?) mindegyiket kézzel összeszerelve. Az autók várólistája hozzávetőleg hat hónap minimum, de inkább évek.
A Morgan első négykerekűjét, amelyet a gyár 4/4-esnek nevezett el, mivel négyhengeres motorja és négy kereke volt, egy 34 lóerős 1122 köbcentiméteres Coventry Climax motor hajtotta. Hamarosan azonban áttértek az 1267 köbcentiméteres Standard Motor Company Ten-re, amely már 39 lóerőt tudott. A háború utáni új modellt, a Morgan +4-et 1950-ben mutatták be nagyobb motoros ("plusz") autóként, mint a 4/4. A +4 kezdetben a 2088 köbcentis Standard Vanguard motort használta, később azonban már a Triumph TR2-ek kerültek bele.
A Plus 4 gyártását 1969-ben felfüggesztették, de 1985-ben visszahozták egy Fiat motorral (1985–1988), majd egy 4 hengeres Rover motorral (1988–2000) illetve 2004-től immáron egy négyhengeres 155 lóerős Ford motorral. Érdekesség, hogy volt egy korszak (1964-től 1967-ig), amikor megpróbálkoztak az üvegszálas kupé karosszériával. A könnyű súly és a csökkentett légellenállás minden szempontból javította a +4+ teljesítményét a normál +4-hez képest. A hagyományos Morgan-rajongók azonban nem fogadták el ezt a Morgan-szokástól való eltérést. Ötvenet terveztek, de csak 26-ot építettek meg. Szembesülve azzal, hogy a +4-es modelljeikben használható nagy, négyhengeres motorok már nem elég jók, a Morgan 1968-ban megkezdte a nemrégiben elérhető Rover V8-as motorok beépítését autóiba, így ezek az autók a „+8” típusjelzést kapták. A kocsi jellege is megváltozott valamelyest. Valamennyivel szélesebb lett az egész karosszéria, ezáltal sokkal laposabbnak, sportosabbnak, modernebbnek tűnik az egész autó látványa, meg inkább roadsteres „feeling”-et mutat.
Porsche 904 Carrera GTS
(Hot Wheels)
bemutató
A 904-es Porsche nem is olyan régen volt terítéken, de akkor egy piros változat került bemutatásra. Már ott is megemlítődött, hogy ez a kocsi kizárólag ezüst-szürke színben készült. Most idegurult hozzám kicsiben is egy autentikus, ezüst-szürke példány. Valóban szebb ebben a színben. Mivel korábban már megismerhettük a technikatörténeti hátteret, most már csak a képek nézegetése van hátra.
Mercedes Sprinter Traveliner Police
(Welly)
bemutató
Porsche 911 Turbo
(Matchbox)
átalakítás
Jelen pillanatban is a Porsche márka vezeti a blogon a mennyiségi listát a márkához tartozó bejegyzések tekintetében. Ettől függetlenül egy friss, a márkához tartozó bejegyzés is tartalmazhat még újat. A Porsche versenyváltozatainak egyik ikonikus példánya – a Gulf, a Martini, a Tuborg és a Rothmans változatok mellett - a Jägermeister Porsche. Talán nincs is olyan méretarány amelyikben nem létezne ez a feltűnő darab. A Matchbox kivételével. Itt még - okai sejthetők - ezidáig nem volt ilyen mintás verzió. Ezidáig! Mert most már ilyen is van.
Rengeteg dekorációt láthatunk a 911-eseken eredetiben is és modell/makett méretben is. De ezek közül is talán az egyik leghíresebb a narancs színű szeszesital szponzorálta változat.
Így az eredeti Jägermeister versenykocsiról egy pár adatot összegyűjtöttem. A hetvenes évek közepétől a német Jägermeister szeszesitalt gyártó cég úgy döntött, hogy a motorsportot is szponzorálni fogja. Elsősorban a BMW és a Porsche csapatok jöttek szóba, amikor hosszú távú reklámlehetőségben gondolkodtak. A Le Mans, GT, DTM kaliberű autókhoz adták a nevüket, pénzüket és nem utolsósorban a harsány narancssárga színt. Az Autosport nevű magazin szerint minden idők húsz legjobban figyelemfelkeltő és megjegyezhető versenyautó dekoráció közé tartoznak a Jägermeister-narancs versenygépek. Azok közül is talán a Porsche az, amely leginkább összeköthető ezzel a dizájnnal.
Maga az eredeti, 1/64-es léptékű Matchbox változat 1979-től 1993-ig, tehát meglehetősen hosszú ideig volt kínálatban. Rengeteg szín, számos dekoráció, néhány ablakárnyalat, jópár beltéri szín és egyféle kerék jellemzi a sorozatot.
Nem csak én látom így, már más is
megjegyezte, hogy a Porsche 911 Turbo Matchbox változata kissé vaskosabb
megjelenésű, mint az életnagyságú példányok. Talán még pontosabban a kaszni van
túl magasra emelve a talajhoz képest. Azonban így sem mutat rosszul. A tömzsi,
de még arányos megjelenés kellő sportosságot kölcsönöz neki. Részleteiben is
elfogadható. Sokféle dekorációval adták már ki, de mindegyik csak a fantázia
keretein belül volt, valós matrica a Porsche jelvényen kívül nem akadt, maximum
szponzorokra jellemző színösszeállítás.
A hozzám került lejátszott donorban egyből megláttam a versenyautót. Ennek megfelelően láttam neki a felújításnak. Különösebb munka nem volt vele, nem találtam nagyon leromlott részeket. Ennél az átalakításnál is inkább a helyes és méretarányos dekoráció elkészítése volt a fő poén. Az eredeti autón levő minták beazonosításával, megkeresésével, letöltésével, a szükséges átszerkesztésével és méretarányos kinyomtatásával foglalkoztam főleg. Nem egy érdektelen feladat, izgalmas volt megtalálni a megfelelő minőségű dekorációs elemeket, majd azokat megfelelő formában összehozni az autóval. Ráadásul úgy, hogy - szokás szerint - még egy, a készítőjére jellemző egyedi elem is belekerülhessen észrevétlenül.
Így most már a Matchbox Jägermeister Porsche 911 Turbo is létezik és beáll a Matchboxpark Porschéinak sorába a többi híresség mellé. Mondhatnám (ha nem lennék ennyire szerény), hogy hiánypótló darab, de talán helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy sorozatindító. Talán más is kedvet kap és egy-egy híresebb dekort rávarázsol a kiváló alapra.
Lehet, hogy csak én látom így, lehet, hogy már más is megjegyezte, de a Porsche 911 Turbo Matchbox változata kissé vaskosabb megjelenésű, mint az életnagyságú példányok. Talán még pontosabban a kaszni van túl magasra emelve a talajhoz képest. Azonban így sem mutat rosszul. A tömzsi, de még arányos megjelenés kellő sportosságot kölcsönöz neki. Részleteiben is elfogadható. Sokféle dekorációval adták már ki, de mindegyik csak a fantasy keretein belül volt, valós matrica a Porsche jelvényen kívül nem akadt, maximum szponzorokra jellemző színösszeállítás.
A hozzám került lejátszott donorban egyből megláttam a versenyautót. Ennek megfelelően láttam neki a felújításnak. Különösebb munka nem volt vele, nem találtam nagyon leromlott részeket. Ennél az átalakításnál is inkább a helyes és méretarányos dekoráció elkészítése volt a fő poén. Az eredeti autón levő minták beazonosításával, megkeresésével, letöltésével, a szükséges átszerkesztésével és méretarányos kinyomtatásával foglalkoztam főleg. Nem egy érdektelen feladat, izgalmas volt megtalálni a megfelelő minőségű dekorációs elemeket, majd azokat megfelelő formában összehozni az autóval. Ráadásul úgy, hogy - szokás szerint - még egy, a készítőjére jellemző egyedi elem is belekerülhessen észrevétlenül. Így most már a Matchbox Jägermeister Porsche 911 Turbo is létezik és beáll a Matchboxpark Porsche Racing Team soraiba a vitrinemben a többi híresség mellé. Mondhatnám (ha nem lennék ennyire szerény), hogy hiánypótló darab, de talán helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy sorozatindító. Talán más is kedvet kap és egy-egy híresebb dekort rávarázsol a kiváló alapra. Arról nem is beszélve, hogy számomra ez az autó a minden idők egyik nagy etalonja, az örök kedvenc.
Némi 911 történet
Bár már rengeteg 911-es Porsche szerepelt az oldalaimon, azonban áttekintve őket egy valódi típusismertetés még nem történt meg. Bár kérdéses, hogy szükség van-e rá, merthogy „A Porschet” mindenki ismeri, tudja a sztoriját. nem is vállalkozom a részletes história átadására, inkább csak egy összefoglaló lesz az alábbiakban.
A 911-esek, merthogy ez egy típusnév tulajdonképpen, és ezen belül vannak aztán a konkrét szériához/évjárathoz/stb. tartozó kódok, formájuk révén összetéveszthetetlenek és könnyen fölismerhetők immár évtizedek óta. A Bogár ős sportosított változatának evolúciója van ma is a szemünk előtt. Az elv ma is azonos: 2+2 üléses könnyű sportkocsi, a hátsó tengely mögé rakott bokszermotor, hátsókerék hajtás. Akadtak kísérletek ezen alapok módosítására, de a fő irány ma is ez.
A háború utáni években a népautó már szép számban futott – elsősorban a német – utakon. A sportváltozata immáron 356-os Porsche néven – mint 911 ős – is létezett már. A végleges modellt Ferry fia, Butzi Porsche és Erwin Komenda közösen tervezték. Az első, működő prototípus 1964 februárjában készült el 901 néven. Ez az elnevezés a Peugeot-t zavarta, így módosították 911-re. A jellegzetes formájú és sok elemében ma is létező megoldásokat tartalmazó kaszniba hathengeres léghűtéses 1991 köbcentis, 130 lóerős bokszermotor került, ami egy ötsebességes, manuális váltón keresztül juttatta el a teljesítményét a hátsó kerekekhez. Az egy tonna körüli tömeghez viszonyítva ez elég jó aránynak számított és emiatt is eléggé gyors és jól gyorsuló autó született.
Létezett 912 néven egy gyengébb négyhengeres változat is, azonban ez inkább csak érdekesség. A fő irány a nagyobb motor, nagyobb teljesítmény volt mindig. Az ezen elvek alapján készült 160 lóerős 911 S-t 1967-ben mutatták be. Itt találkozhatunk előszőr a ma már klasszikusnak számító, jellegzetes króm-fekete Fuchs felnikkel, melyek máig végigkísérik a modellt.
A fejlesztések kapcsán készült belőle targatetős és kabrio illetve turboval erősített változat is. Egyre fejlettebb csúcstechnika került a későbbi modellekbe, és az anyaghasználat is célorientált lett (alumínium, magnézium használata). Az elektronika is egyre nagyobb szerepet kapott a kocsik működésében.
A Turbo nem csak a teljesítménye miatt legendás típus, de a kocsi a megjelenésében is meglehetősen maradandó lett (széles hátsó sárvédők, hatalmas hátsó szárny). Versenyautó építéshez kiváló alapot biztosított. A sportsikerek pedig csak jöttek és ez mindennél többet jelentett a cég számára. Rengeteg gyári versenyváltozatnak is ez az alapja. Ma már alapból 450 lóerős változatok is készülnek. Viszont ami megváltozott, az a hűtési rendszer. Vizes illetve kombinált (levegő-víz) változatban hűtik ma már a bokszereket.
Nyilván mindenki számára mást jelent a tökéletes autó fogalma, de abszolút értékben, a technika és a klasszikus forma összhangját tekintve a 911 közel ehhez.
Land Rover
(Hot Wheels)
átalakítás
A Land Rover flottám elég sokféle felhasználású modellt tartalmaz. A military verziótól kezdve a tengerparti és uralkodói alkalmazáson át egészen a safaris változatig. Hogy a Camel Trophy-ról ne is beszéljünk.
Ipari jellegű alkalmazásban talán a terrorelhárító egységet említeném a segélyszolgálatos mellett. Innen is látszik, hogy a valóságban is igen sokoldalúan alkalmazott LR a modellvilágban is hatalmas lehetőségeket biztosít a kibontakozásra. Kimeríthetetlen téma.
A dolog másik oldala maga az emelőkosaras szerkezet, ami az elektromos hálózati szerelések mellett akár egy-egy speciális mentésben is használatos. A két témakört összeillesztve egyértelműen látszik a kép: kosaras Land Rovert kell építenem. Ilyen ugyanis nem létezik modellként. Valóságban azonban igenis van létjogosultsága. Hegyvidéken illetve terepen, akár egy erdőben vagy egy szántóföld közepén ugyanúgy föl kell emelni a dolgozót a szerelendő szerkezethez, mint a belvárosban. Az igény hozta létre a terepen is alkalmazható emelőkosaras járművet.
A hidraulikus emelőkosár története nagyjából a múlt század hetvenes éveitől számítható. Akkoriban még csak teherautó felépítményként kezdték el alkalmazni, manapság azonban már a korszerűbb technológiának és a jobb anyagoknak köszönhetően sokkal filigránabb szerkezetek is kialakíthatók, amelyek aztán akár egy furgon vagy egy pickup platóján is elhelyezhetők.
A kisautó esetében a HW Land Rover S3 pickupja adta az alapot. Minden más egyedi rajta. A kisautó felújító-tuningoló-építő-átépítő dobozaiban mindig egyre gyűlnek az érdekes – akárhonnan is származó – kis alkatrészek, maradék makettes apróságok, apró tartozékok illetve ma már beazonosíthatatlan eredetű kis műanyag bigyók. Ezek a dobozok adják az alkatrészforrást. Csak meg kell látni, meg kell találni az adott célra megfelelőt. Így történt ez most is. Némi válogatás után kialakult az elképzelt emelőkosaras szerkezet vázlata. A fotók alapján arányosítva méretre vágtam, ragasztottam, összecsiszoltam az elemeket. A kisautó platóján eredetileg egy pótkerék (imitáció) van, ezt használtam ki az emelő oszlopának rögzítéséhez.
Biztosan el lehetett volna készíteni mozgathatóra is az egész mechanikát, de ez esetben, ebben a méretben és az itt alkalmazott szokásoknak megfelelően fixen rögzítettem a felépítmény darabjait. Amúgy sem játékra készült… A szükséges letalpaló lábak a padlólemezhez vannak ragasztva.
A megtévesztés miatt az eredeti sportosabb HW kerekeket egy autentikusabb, ballonosabb szett korai MB kerékkészletre cseréltem. Mindezek után kapott egy szerény, de szükséges matricázást is. Így most már büszkén beállhat az ipari alkalmazású LR-ek közé a vitrinbe.
