Porsche Speedster

Porsche 911

(  )

 felújítás

Roadster vagy Speedster?

Életbevágóan fontos, hogy ezt a kérdést eldöntsük, hiszen mindennapi és mindenkit érintő problémáról van szó. Azoknál legalábbis akik ezt a fajta nyitott 911-est használják.

Kerüljünk képbe

Merthogy miről is van szó? Adott egy tető nélküli Porsche, amit az angol nyelvű convertible néven emleget, nálunk simán lekabriózzuk. Amúgy aki nagyon ott van szeren nem is ilyen mezei tetőnélkülit vett annak idején, hanem egy roadstert. Vagy speedstert? Nézzük csak mik is a fellelhető különbségek a kettő között.

A speedster kezdettől fogva egy könnyű súlyú, nagy teljesítményű, egyszerű belterű, eső ellen alig védő vászontetővel ellátott, felcsatolható műanyag oldalablakkal rendelkező, krómozott keretbe foglalt alacsony és ívelt szélvédőjű olcsó kocsi volt. A roadster ennél már kicsit többet tudott, de még nem érte el a kabrió szintet. Vagyis már egy kicsit magasabb és szögletesebb szélvédővel rendelkezett, letekerhető üvegablakai voltak, nagyobb tetővel bírt és a hátsó ablaka is már ablaknak volt nevezhető a speedster fénybeeresztő nyílásával szemben.

Az elv gyakorlata Stuttgartban

A Porsche tehát ezen infok alapján a 356-osával még a speedster kategóriába tartozott viszont a 911-es bizonyos változatai már a roadsternek felelnek meg. Történetileg a szálat ott vehetjük fel, amikor a korai 911-esek megjelenése után a vérmes márkafanatikusok ráébredtek arra, hogy a korábbi, 356-os speedsternek nincs folytatása még az új modellnél. Peter Schutz akkori Porsche elnök erős befolyása hatására mutatták be 1986-ban az első kétszemélyes 911 Speedstert/Roadstert. (A definíciónál fogva ez már roadster lenne, de a kocsira a Speedster felirat van fölpattintva. Vagyis továbbra is keveredik a kétféle elnevezés, ami nem csoda hiszen ugyanazt többféleképpen is lehet értelmezni, még autós körökben is.) Alapvetően egy tető nélküli széles sárvédőíves kabrió volt, amit egy kicsit alacsonyabb szélvédővel szereltek. Egyben levehető műanyag tetőt lehetett rendelni hozzá. Az egyre dráguló Porsche modellek miatt, az akkoriban megjelent orrkerekesek mellé igazán jól mutatott egy ilyen újdonsága maga 65-75 ezer dolláros árával.

Még abban az évben a Porsche technikai igazgatója Helmuth Bott vezetése alatt megalkották a második verziót. Ez egy keskeny sárvédős kabrióból készült szintén alacsony ablakkal és egy nagy levehető vászontetővel. Nagy figyelmet keltett 1987-ben a Frankfurti Motor Show-n a modell. Következő évben már a szalonokban volt, igaz, csak nagyon limitált példányszámban, M503 módosítási kódnévvel. Alapul a 3.2 literes hathengeres Carrera szolgált.  A szélesített vagyis a turbo változathoz használt karosszériát tartották meg alapként, bár később az igények megjelenése miatt a keskeny Carrera változat is gyártásba került – 191 legyártott példány erejéig. Az összesen legyártott 2104 darabból durván a fele került az Egyesült Államokba és mindössze 139 darab jobbkormányos példány készült, ebből mintegy 64 darab került hivatalosan az Egyesült Királyságba, így meglehetősen ritka modellről beszélünk ismét. Érdekesség, hogy a szélvédő itt is leszerelhető volt, ha versenyezni kívántak vele. Keretnélküli oldalablakai voltak az ajtókon. A tető egyszerűbb vonalú, könnyebb és kisebb volt mint a kabriónál ezért összehajtogatva teljesen elfért a hátsó ülésen, az azt borító műanyag héj alatt. Így lett igazán más vonalú a kocsi, szemben a kabrió erősen meghatározó tömegű ponyvaszerkezetével ellentétben. Ez a ponyvatető kimondottan is csak egy gyors zivatar elől védett, ha nem esett akkor illett összecsukva tárolni. A további súlycsökkentést biztosította még a hátsó ülések hiánya. 

Mindez kicsiben

Az én kisautóm is tehát egy ritka eredetit mintáz meg, valahonnan 1989 környékéről. A Maisto gyártotta modell nem sértetlen, de elfogadható állapotban van, ezért egyelőre nem kerül restaurálásra sem. Még a hiányzó szélvédőt sem pótolom, mert a speedstereket szokták így is, szélvédő nélkül is  használni. Csupán kerékcserét hajtottam végre, mert ehhez a kocsihoz jobban illik egy ilyen küllős felni szerintem.

Amúgy a kisautó megformálója nagyon pontosan másolta le a valóságot, jók az arányok, a méretek, a domborítások. De még a beltér kialakítása is ehhez a változathoz illik.

A gyártás már nem annyira szép minőségű. Az orrára ragasztott Porsche embléma pedig nagyon nagyra sikeredett, üti is a látványt rendesen. Összességében azonban egy elég ritkán megmintázott kisautót láthatunk, így ez a tény ellensúlyozza a gyengeségeit.

Púpos ikrek

 Porsche 911 speedster

(Maisto)

dualteszt

 Ritka együttállásnak lehetünk tanúi. Az amúgy sem túl gyakori 911 Speedster modellváltozatából egyszer csak összejött kettő példány is. És mindkettő piros.

 

Az egyik példányról már volt szó jóval korábban, ám a csak most gurult elém. Persze, hogy kívánkoznak fotós összehasonlításra. Bár mivel testvérek, túl sok különbség nincs köztük. Inkább csak apróságok. De mindenek előtt nézzük meg, hogy miről is van szó.

Adott egy tető nélküli Porsche, amit az angol nyelvű convertible néven emleget, nálunk simán lekabriózzuk. Amúgy aki nagyon ott van szeren nem is ilyen mezei tetőnélkülit vett annak idején, hanem egy roadstert. Vagy speedstert? Nézzük csak mik is a fellelhető különbségek a kettő között.

A speedster kezdettől fogva egy könnyű súlyú, nagy teljesítményű, egyszerű belterű, eső ellen alig védő vászontetővel ellátott, esetenként felcsatolható műanyag oldalablakkal rendelkező, krómozott keretbe foglalt alacsony és - gyakran csak a vezető előtt - szélvédővel bíró kocsi volt. A roadster ennél már kicsit többet tudott, de még nem érte el a kabrió szintet. Vagyis már egy kicsit magasabb és szögletesebb szélvédővel rendelkezett, letekerhető üvegablakai voltak, nagyobb tetővel bírt és a hátsó ablaka is már ablaknak volt nevezhető a speedster fénybeeresztő nyílásával szemben.

 A kis technikai kitérő után nézzük a szélvédős testvért. Annyival előnyösebb helyzetben van, hogy a szélvédője megvan még. De lehet, hogy éppen ez a hátránya is - elméletileg. Szerintem túl nagy, vastag is és a valósághoz nem sok köze van. Egy kisebb darab sokkal jobb lett volna. megkockáztatom, hogy a szélvédő nélküli másik darab talán még valósabb is, ebből a szempontból.

 

 A másik különbség a keréknél van. A korábbi esetben én kicseréltem már a kerekeket egy szebb darabra. Ha a mostanit nézzük akkor ez biztosan érthető is. Az is látszik, hogy egy lámpa színezés meg egykét másik színes folt mennyit dob egy ilyen tömör piros karosszérián. Ha ma adnák ki már biztosan lenne ilyen rajta gyárilag is. 

 

Emory's 356

 Porsche 356 Outlaw

(Hot Wheels)

bemutató

A Porsche ezzel a modelljével is versenyzői sikereket kívánt fölmutatni, lévén egy-egy győzelem az eladásokat is megdobja, így van ez már amióta versenyzésről beszélhetünk. A Gulf támogatása csak emelt a kocsik megjelenésén, sőt a két cég neve valamelyest már egybe is forrt annak idején, nemcsak a versenypályák világában.

A - még éppen Ausztriában működő - Porsche cég, a 356-os modelljét 1948-ban jelentette meg. A kézzel összeállított kocsik gyártása azonban időközben Stuttgartba került át, ahol 1965-ig gyártották őket ("A", "B", és "C" evolúciós kódjelzésekkel), egyre finomodó technikával, és szépülő karosszériával. 1,1 literes boxermotoros, hátsókerék hajtású, leginkább kétszemélyes, még osztottszélvédős, lapos sportkocsiról beszélünk, amelyik nyomokban még (VW) Bogár elemeket is tartalmaz. Kemény 34 lóerő mozgatta a mindössze 585 kilogrammos kocsit, amelyik akár a 134 km/h sebességet is elérte. Négy méter körüli hossza igen fordulékonnyá tette, bár a farnehéz viselkedése miatt sokan nem szerették. Valójában tudni kellett vezetni, az ilyen elrendezésű autókat. Háromféle változatban volt kapható (CabrioletSpeedster, Roadster).

Speedster

A sportos forma, jó teljesítmény/súly arány következtében természetszerűleg a versenypályákon is rögvest megjelent. Az 1951-es Le mans-i versenyen ez a modell volt az egyetlen német autó amelyik be tudta fejezni a versenyt. Az alu karosszériás gép megnyerte az 1.1 literes alatti kategóriát és összetettben a huszadik lett, ami egy debütáló cég, új modelljével elérhető egyik igen komoly siker.

Korábban már bemutattam egy hasonló 356-ost, de ott nem tértem ki a nevében szereplő Outlaw hátterére, de fontos adalék, így most pótolom.

 

Outlaw

 A történet 1996-ban kezdődik, amikor Rod Emory és felesége megalakította az Emory Motorsports nevű tuningcéget. Kizárólag Porschekkal foglalkoznak. A tuning szó talán kevés is annak kifejezésére amit ők művelnek. Ugyanis - más, hasonló cégek mellett - leginkább 356-os és 911-es Porschék (át)építésével foglalkoznak. Mai anyagokból, mai technikával Porsche alkatrészekből a lehető legjobb sportkocsikat építik meg. Összeválogatják a megrendelő igénye szerinti komponenseket és abszolút egyedi modelleket állítanak elő. Eddig több, mint 170 általuk megalkotott Porsche gördült ki tőlük.

Az első - és az originál - kategória az Outlaw, amikor eredeti acél karosszériába készül a kocsi. A következő fokozat az Emory Special, amikor már a kaszni vonalaiba is belenyúlnak, átalakítják, kiegészítik. A csúcskategória az Emory RS, ahol már nincs korlátja a fantáziának. Egyedileg készített kasznikba kerülnek a legjobb technikák. Természetesen a futómű, a beltér és a motor sem maradhat érintetlenül egyik kategóriában sem, a Porsche szintet tartva vagy meghaladva az egyéni igények és a kocsi adta lehetőségek szabnak csak határt.

 

  

A Hot Wheels az Emory által készített Outlaw szintet modellezte meg, igen kiváló modellje vonzza a gyerekszemet (is), ami nem kevéssé köszönhető a Gulf színeinek.  Feltűnő és egyértelmű színű, elegánsnak is mondható, korabeli hangulatot árasztó sportkocsit látunk. Minimális, de korhű matricázást raktak rá. De hogyan? Tele van kisebb nagyobb tamponálási pontatlanságokkal, mintha a festék lett volna kevés, vagy a tampon volt kopott. Elég feltűnő helyeken is látszanak még a hibák, annak ellenére, hogy néhány helyen korrigáltam már.

Az arányos, szép formájú kisautó nagyon hozza az eredeti gép hangulatát. A lámpák, a hűtőrácsok, a kilincsek mind a helyükön vannak. A kerék a kaszni vonalán belülre esik, mint a gyári autóknál. Bár, mivel versenyautóról van szó kijjebb is kerülhettek volna. Az ablakok - természetszerűleg - kicsik és ekkora méretben már kellően torzítanak is ahhoz, hogy a belsőt jobban szemügyre vehessük. Talán ezért is, belül nem vitték túlzásba a részleteket.

A kerekei talán kicsit szélesebbek a kelleténél és a felni sem annyira autentikus, de ez nem feltűnő, amúgy meg bármilyen kerék is felkerülhet egy egyedi versenyautóra. Az alja is nagyjából ki van munkálva, tisztán látszik a motor elrendezése, sőt még a közös kipufogódob is (ebben nem vagyok biztos, hogy tuningmegoldásoknál ilyet alkalmaznak) meg van mintázva amiből két kipufogócső vezet ki. Ezek vége fölülről is látható.

Szummázva, amit látunk, az nem egy régi, hanem egy frissen épített autó modellje, ami semmit sem von le az értékéből, sőt. Verdabörzés ajánlott kisautó, szép darab, kellően tuning, kellően mai is, de koridéző, hangulatkeltő, tehát nem hiányozhat a vitrinből és a Porsche sorból sem. Mellesleg olyan kívánatos az átalakításra is...