Marzal

 Lamborghini Marzal

(Sablon)

felújítás

 

Ferruccio Lamborghini az akkoriban gyártásban levő kétülésesek, a Miura és a 400GT mellé szeretett volna egy négyszemélyes, nagyobb, de elegáns modellt is felvenni a gyártásba. Ez az igénye vezette őt a Bertone Studiohoz, ahol is elkészítették neki ennek a korát megelőző, mégis hétköznapiban is teljesen elképzelhető kocsi terveit. 

 

A TP200 kódú kocsi, a Miura meghosszabbított padlólemezére készült. Ennek a hátsó tengelyvonala mögé helyezték el keresztben a Miura hosszában kettévágott V12-ét. A sorhatos, ötsebességes, kétliteres motor 175 lóerős volt. A súlyeloszlásnak nem tett jót ez a megoldás, bizonytalan lett az úttartása a hátsókerék hajtású kocsinak. A tank és némi csomagtartó előre került, míg a hűtőt hátra tették. A Bertone által épített kocsi megjelenése nem hozott egyértelmű sikert Lamborghininél. Túlzottnak találta többek közt a több, mint 4,5 négyzetméter üvegborítást a kocsin. Emiatt a légkondicionáló alapfelszerelés lett benne, viszont egy-egy kis elefántfülön kívül nem volt nyitható ablaka. A kocsit sorozatgyártásra tervezték, tehát a kaszni acél részei elég merevek voltak az üveg megtartásához. A kocsi belseje elég tágas volt négy személy részére akik a különálló, ezüstösen csillogó bőr ülésekben ülhettek. A fölfelé nyíló ajtónak köszönhetően könnyű volt a ki- és beszállás is. A talpig üveg oldalfal teljes betekintést engedett a bent ülők lábára (is). Ez sem tetszett a megrendelőnek. Az ajtók mechanikája a motortér hátuljában keresztben elhelyezett rúgókból és kormányműhöz használt kardántengelyekből készült bonyolult szerkezetre sikeredett. Ez sem igazán sorozat érett megoldás. Bertone abban az időben hatszögkorszakát élte, így ebben a kocsiban is – következetesen – megjelenik mindenhol a méhsejt szerkezet. A rácsoktól kezdve a dekoráción és kapcsolókon át egészen a műszerekig, minden hatszögalakú. A motorházfedélen levő feketére színezett alumínium hatszögprofilú rácsozat a motor hűtését hivatott segíteni, valamint, - mivel nem volt hátsó ablak, a hátratekintés is ezen keresztül történt(!), ami szintén nem egy szériagyártásra érett megoldás, ezt be kell látnunk.Kívülről a csinos és meglepő külső, míg belül számos probléma, ahogy az a bemutatókra készült autóknál lenni szokott.

 

A kocsi igencsak lapos elejére, a fekete gumi lökhárító és az alumínium csomagtérfedél közé kétszer három quartz-jodid lámpát helyeztek. Akkoriban ez volt a legkisebb, de nagy fényerejű lámpa. A Gandini vezette formatervezésnél és a részletek kialakításánál a dinamikus és gyors autó hatás elérése volt a cél. Jóllehet a Marzal nem került sorozatgyártásra, de a két évvel később megjelenő Espada az alapkoncepció mellett, nagyon sok részletet hordoz magán belőle. Az eredeti kocsit nemrég adta el a Bertone Studio 1,3 millió euróért.

 

 Ferrucio Lamborghini 1916-ban született egy kis olasz faluban. A mechanikai érdeklődése révén a háborúban a gépeket javította. A háború után hazatérve előszőr maradék tartalék alkatrészekből majd saját tervezés alapján készített traktorokat. Az üzlet sikeres volt. Ezidő tájt kezdett érdeklődni a sportkocsik iránt. A tulajdonában levő sportkocsikkal elégedetlen volt. Még a Ferrarijának kuplungjával is sokproblémája akadt. Emiatt személyesen kereste föl Enzo Ferrarit, aki lekezelően elutasította. Tudta jól, hogy ő jobb autókat is tud készíteni, ezért 1963-ban megalakította a Lamborghini Automobil nevű céget. A csillagjegyét a Bikát tette autói jelképévé és a nevük is rendre utal erre. Az első autója a 350GT volt 1964-ben, amit a 400GT követett. Az alumíniumból készült motor 350 LE-s volt és a későbbi modellek motorjainak is ez lett az alapja. Ezek a modellek már ismertté tették a nevét a sportkocsikat kedvelők körében szerte a világon. A sikerek alapján megengedhette magának, hogy egy teljesen új kocsit találjon ki. Ez lett a Miura. A Miura megjelenése és sikere már legendává tette a céget. Az Espada és a Countach a sikeres eladások révén stabilizálta a cég helyzetét a szűkebb időkben is. Később eladta a cégét és borászattal kezdett foglalkozni egészen haláláig, 1993-ig.

 

 És most következzen az én nagy Marzalom története, merthogy már volt szó a típusról, de akkor egy kis átalakítás révén a Matchbox kisautója lett szebb, jobb. Most egy gyerekkori emlék éledt föl és újult meg. Volt róla szó egykoron, hogy a Sablon nevű kisautós cég kiadott egy pár kisautó modellt. Amik egyébként jók lettek volna, csakhogy a kerekeik anyaga megette egymást. Jópár darab megvolt, sőt megvan ebből a sorból nekem is. A gyerekkori lejátszás eredménye alapos restaurálást kíván meg. Így történt most is. 

 

Az 1/43 léptékű kisautó kecses oldalajtajai szendvedték meg leginkább a korabeli "törődést" így azokat mindenképpen pótolnom kellett. A motor - egyébként szépen kidolgozott blokkja is visszakerült a helyére. A hátsó lámpa már egy kicsit összetettebb dolog, mivel a teljes - bár apró - hátsó homlokfal önmagában is érdekes a rajta levő mintázat, logo és felirat miatt. Így ezt a panelt egyben készítettem el matricából, az eredeti alapján. Az első lámpasorból csak egyetlen letört elemet kellett pótolnom, így az nagyjából az eredeti.

 

A beltér itt is megkapta az eredetihez hasonló ezüst-fekete színösszeállítást. Míg a kerekek felni része teljesen elolvadt, csak a gumi maradt meg érdekes módon ezért a felnit a maradék Sablon kerekek közül kerestem össze. Ebből következik számomra, hogy az eredeti és igen jellemző Marzal kerekeket matricából, az eredeti felnik fényképével készítettem el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Leyland Titan

Leyland Titan

(Matchbox)

átalakítás

 

A helyi járatú buszok nagyon egyformák tudnak lenni viszont nagy felületekkel rendelkeznek, melyek reklámozásra csábítanak a világ minden táján. Az emeletes buszoknál ez a felület talán még nagyobb, még jobban kihasználható. Használjuk ki mi is léptékhelyesen a rendelkezésre álló helyet. Mutassuk meg, hogy az unalmas és sokszor primitív Matchbox dekoráción túl is van élet.

 

 

Mindehhez szükségünk van egy kopottas Leyland Titan buszra. A busz célállomása ezúttal a felújító műhely. Szétszedés után… írhatnám le hirtelen, átugorva ezt a jelentéktelennek tűnő mozzanatot. De nem! Mert egy ilyen busz nagyon ravaszul van összerakva. Minden eddigi általam látott és szétszedett Matchbox kisautón is túltett a ravaszságával. Az rendben van, hogy szegecselték, az bontható kötésnek számít a Matchbox-restaurátorok szemében. De ha nem lehet a szegecshez hozzáférni az összepattintott alkatrészek miatt, akkor már kicsit bonyolultabb a helyzet. A pattintás meg, a spiáter esetében minimum torzulással vagy rosszabb esetben töréssel is járhat. Nem volt kis feladat kitalálni a kibontás módját. De miután a legkisebb roncsolással ez megoldódott, innen már a hagyományos módon történt minden. 

 

 

 

Olyan sok szép színt és színkombinációt lehetett találni az ilyen korú buszok képei között, hogy igazán nehéz volt választani. A londoniak jobbára pirosak, de más városok ezt egyáltalán nem tartották követendőnek és ezért a legkülönbözőbb színekre festették a buszparkjukat. Ezért is döntöttem egy halvány krémszín – mint a kor egyik jellemzője - és a középkék - mint a városom buszainak színe - kombinációja mellett. Direkt egy olyan fantáziabusz készül, amiben van egy kicsi valóság, egy kicsi fantázia, egy kicsi konkrétum és egy kicsi kitaláció.

 Átváltozás

A fehér műanyag belteret közepes árnyalatú szürkékre festettem, így némileg plasztikusabbá vált a nagy felület. Az ablakok körben „üvegezést” kaptak. Ez érdekes módon sokkal életszerűbbé tette az egész jármű megjelenését.

A dekoráció egy része a kijelző, a másik a reklámok. A kijelző megjelenése talán kissé maibbnak mondható mint korhűnek. Tartalma viszont teljesen mai és teljesen valós adatokat tartalmaz, némi kis hazatekintéssel lakhelyünk tömegközlekedési kódrendszerére.

Ez itt a reklám helye

A reklámokat teljesen szabadon választottam a korabeli londoni emlékeim és a mai kor számomra látványosabb képes hirdetéseiből, azok átszerkesztéséből, valamint újak kitalálásából. Ezért lehet kissé eklektikusabbnak találni, tér- és időugrásokkal tarkítva, ha valaki belemélyed a tartalmak kielemzésébe és a pixelek is mutatják még.

Technikai információként még annyit megosztanék, hogy a fölső és alsó rész illesztésénél valamint a pattintási résnél egy alsó matricaréteget is felraktam, hogy a rés ne látszódjon a fölső dekorációs rétegen. Amúgy technikailag muszáj volt ugyanígy összerakni a karosszériát, bár sokat gondolkoztam egy másik vágási+illesztési verzión is. De ez a bepattintós megoldás nem könnyített a helyzetemen.

 Mindazonáltal a busz megjelenése ütősebb lett a korábbihoz képest. Igazán nem értem, hogy gyárilag miért szalasztottak el ekkora lehetőséget a feltűnéshez és miért csak egyszerűbb reklámokat tettek a doubledecker Matchboxok oldalára.

 

 

 

AD

 Chevy AD 3100    1942

(Matchbox)

bemutató

Sajnos a polgári élet legtöbb aspektusához hasonlóan a második világháború megszakította a Chevrolet pickupok gyártását, és az összeszerelő sorok bizonytalan időre leálltak. A Chevrolet azonban engedélyt kapott a kormánytól, hogy teherautókat gyártson „kiemelt prioritású” polgári használatra vagyis a háborús erőfeszítések szempontjából létfontosságúnak tartott személyek/vállalkozások számára. 

 

Az anyaghiány miatt ezek a teherautók egyszerűsített kivitelben készültek, például festett hűtőrácsokkal, lökhárítókkal, dísztárcsákkal és egyszerű kárpitozással.  A nemzet a második világháború utáni izgalmas korszakba lépett, és négy hosszú háborús év után az amerikaiak, különösen a veteránok, várták az új lehetőségeket a világ legnagyobb országában. Nincs is jobb módja annak, hogy hátrahagyja a múltat, és a jövőbe tekintsen, mint Amerika kedvenc közlekedési formájának új vonalai – az autók és a könnyű teherautók. A bajok elmúltával ismét fellendült – többek között – a Chevy pickupok gyártása is, így 1947-ben bemutatták az "Advance Design" vagyis AD jelű pickupot. Valójában nem egy új termék volt, csak a korábbi változat felfrissítése, modernizálása. Féltonnás, háromnegyed tonnás és egytonnás kivitelben voltak elérhetőek, és ami fontos volt akkoriban már: igen sokféle színben. Eltűnt a kihajtható szélvédő, az ablaktörlőket pedig a kasznira szerelték fel, a fülke hátsó negyed ablakai pedig opcionálisak voltak. A fényszórókat áthelyezték a sárvédőkbe, és az új hűtőrácson öt osztás volt, a két felső között parkolólámpákkal. Míg az ajtókban nem voltak szellőzőablakok, a burkolat tetején és a vezetőoldali burkolat alsó részében voltak nyitható szellőzőnyílások. Kétféle hosszban létezett, 3,5 literes hathengeres 92 lóerős motor hajtotta háromfokozatú váltón keresztül. A fülkéje nyolc hüvelykkel szélesebb és hét hüvelykkel hosszabb volt, mint a korábbi változaté, így már három ülés is elfért benne.

 

 Szép a kisautó, jellegzetes forma a korabeli Amerikából. Egy szerszám - és egyben a mobilitás is a vidéki emberek életében. A Matchbox 2018-ban adta ki, legelőször pirosban majd jött a barna a kék és pár pasztel szín. mindegyiknél finom dekorációt is kapott. A kerekek bár típusosak, ehhez a kocsihoz jól illeszkednek. A padlólemez a Matchbox egyen fényes-szürkéjéből van, ami felkúszik a hűtőrácsra is. Ez így elfogadható, bár a krómtól messze van. Ennél sokkal rosszabb a barna változat ami már tényleg a fantasy szintet éri el, kiváltképpen a sárga üvegezéssel együtt.

Time Shifter

 Time Shifter

(Hot Wheels)

bemutató

 A timeshift arra való, hogy úgy "pauzolja" a tévét, hogy közben winchesterre menti az aktuális adást, ha kiengeded a szüneteltetést akkor onnan folytatja ahol tartottál, ...

 

 Hogy ez az adott utónál mit is jelenthet, arra szerintem nagyon kevesen tudják a választ. Egyből gyanúsá lesz, hogy itt egy fantáziajárgányról van szó. De. Bizonyos források a isautó hivatalos neve mellé odaírják, hogy Toyota Crown Comfort Caravan. Így már teljes a bizonytalanság, mert erre a konkrét elnevezésre rákeresve a még oly hatalmas Toyota univerzumban sem találhatunk valami hasonlóan kinéző autót.

Talán akkor itt meg is lehet állni és a kis kékségre úgy tekinteni, mint egy érdekesen tuningolt (mondjuk Toyota alapú) kisautóra. A Hot Wheels Time Shifter a Need for Speed: No Limits különleges eseményén szerepelt, amely 2017-ben.

 

A Hot Wheels ilyen néven kiadott kiautói kék, vörös, fekete, sárgás színekben jelentek meg elég furcsa kinézettel (piros ablak? türkiz ablak?), furcsa dekorral, furcsa kerekekkel.

Civil Guard

 Mercury Police Car

(Matchbox)

felújítás

 

Ez a kisautó nagyon érdekes kombinációja pár dolognak, térben és időben egyaránt, belemerülve jócskán a fantázia világába, és teret adva az autódekort készítő elképzeléseinek.

 

A Mercury a már ismert innen, innen és innen, így ezt itt nem taglaljuk. De mivel a Matchbox Company anno ellátta a világot tekintélyes mennyiségű kis Mercury Commuterrel (villogóssal, kutyással, békazölddel), ma is akad belőle szép számmal. Ám – mivel stabil, jól játszható kisautóról beszélünk – jobbára azért a lejátszott kategória inkább a jellemző.

Ez se okoz gondot, hiszen innentől kezdve a kisautó restaurátorok és átépítők számára jelent újabb és újabb lehetőséget a megújításuk. Tényleg csak a – végtelen kisautós - fantázia szab határt az érdekesebbnél érdekesebb megoldások számára. Itt is egy ilyen erősen fantáziadús példánnyal találkozhatunk.

 Adott a járgány minden paramétere, hogy kékfényes (rendőr)autó legyen. Azonban ilyenből már van szép számmal, így ennél azért tovább kell lépni. A polgárőrség országunkban is ismert és egyre inkább elismert szervezet, egyre több feladattal, egyre nagyobb mobilitási igénnyel. A kétkerekű polgárőr járműveken kívül természetesen többféle autóval is közlekednek a polgárőrök. És itt jön képbe a felújítás, a dekoráció témája. Parkőr járőr kocsival már találkozhattunk korábban, de ilyen még nem volt a kisautós történelemben.

 A Mercury Commuter a polgárőrség szolgálatába állt. Kicsit vegyes ugyan a kép, hiszen a dekoráció meglehetősen mai stíluselemeket tartalmaz, míg maga az autó inkább a hetvenes évekre jellemző. A kékfény ebben az esetben nem megengedett. De ebben a kisautós fantáziavilágban minden is lehetségestt, így jöhetett létre ez az összeállítás. 

 

 A Polgárőrség Magyarország egyik nagy létszámú, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezete, melynek célja az ország közrendjének és közbiztonságának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közösségi rendezvények közbiztonsági védelme, a rend biztosítása a rendőrséggel együttműködve.A jogalkotó a civilek közül kizárólag a polgárőrséget hatalmazta fel arra, hogy a közterületeken közbiztonsági tevékenységet végezzen.