Restaurálás, átalakítás iskola, 4. rész: Mielőtt a festésnek nekiugrunk

 Miután megtörténtek a karosszéria javításai vagy átalakításai az esetleges tapaszolás utáni végső finom csiszolást már vizes polírpapírral végezzük, így kapunk igazán finom felületet. Én a sima fém felületeken is át szoktam finoman menni egy nagyon finom csiszoló polírpapírral. Jöhet a festési művelet, melyhez igencsak elő kell készülni.

Az eszközök

Ecsetek, jó minőségűek, vékonytól a közepesig. Kis edények, kupakok az ecsetmosáshoz vagy a festékek keveréséhez. Rongyok törléshez. Festékek a hozzájuk való hígítóval. Papíralátét (1-2-3 réteg A4 vagy akár A3 lap, egyik oldala használt is lehet legyen használt már. Mi ez ha nem recycling?) a lecsöpögő festék ellen, és a – fényezőkabinokban elvárt - tisztaságérzet erősítése miatt is. Próbafelületek ahol a festéket beállíthatjuk a kívánt színre és sűrűségre. Célszerűen a festendő felülethez hasonló legyen (anyagban, alapozásban, színben). Csipeszes tartó a kis alkatrészek megfogásához (forrasztáshoz használnak ilyet). Szórópisztoly esetében kell még levegőellátás is (kompresszor vagy palackos levegő, én egy időben autókereket használtam, aztán készítettem egyet hűtőgép kompresszorból). Állványok a modell megtartásához festés közben és a száradás alatt. Keverőpálcika a festékekhez. A szórópisztolyokról a neten lehet többfelé információkat találni valamint az ilyen jellegű fórumokban leírt okosságok is hasznosak lehetnek. Nagyon mélyrehatóak is tudnak lenni ezek az írások. Ki-ki a maga szintjén hasznosítsa az ott olvasottakat.

 

Hasznos tud lenni mindenféle alakú és méretű kis fadarab különböző alátámasztásokra a ragasztó vagy festék száradása során. Így nem ragad az aljzatra semmi és be lehet állítani a megfelelő szögbe. 

  

Sok mindent ki lehet találni az alkatrészek alátámasztására rögzítésére. Itt egy ablakpanel kap új szélvédőt. Ehhez megfelelő szögbe kell állítani a panelt, úgy hogy a szélvédő maga vízszintes legyen. A ráragasztandó szélvédő rögzítéséhez elég egy vas fogó melynek súlya elég a rögzítéshez. Ha kissé szétnyitom a fogót akkor már két ponton is rátámaszkodik, így akár íves felületet is meg le tudok rögzíteni a két végén.

A festékek

Ez egy külön tudomány amely meghaladja ennek a posztnak a kereteit. Bővebben a makettezős oldalakon illetve a forgalmazó cégek ismertetőiben olvashatsz róla. Alapvetően annyit kell tudni, hogy vannak vegyi oldószeres (például lakkbenzinnel, nitrohígítóval hígítható a legtöbb makettfesték) festékek és vannak vízbázisú (akril) festékek. Mindkettőnek megvannak a maga tulajdonságai. Mindenkinek a maga igényei és beszerzési lehetőségei határozzák meg, hogy melyik típust használja. Lehet vegyesen is (nem keverve természetesen, hanem rétegenként, száradás után) használni csak figyelni kell a teljes száradásra és arra, hogy ne támadja meg egymást a két anyag, illetve a tapadás meglegyen. Célszerű próbákat végezni. Én a kis kiszerelésű makettezőknek gyártott festékeket használom elsősorban, abból is többfélét. Márkát nem írok, mert viszonylag kevés gyártó van, és ezek termékei találhatók meg a szakboltokban. 

Ki kell próbálni a különböző gyártók különböző festékeit, hogy lásd, neked melyik fekszik jobban, melyikkel tudsz szebb eredményt elérni. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy ecsethez és pisztolyhoz sem egyformán illik mindegyik festék. Van amelyik ehhez jobb, van olyan ami ahhoz a technikához. Használhatók még festékspray-k is, bár ezek elég drágák egy kisautó festékigényéhez viszonyítva. Ilyeneket a nagy japán duplacsillagos logojú makett és modellhatalom (is) gyárt. Viszont a festékboltokban ma már rendkívül sokféle és sokszínű sprayt festékszóró palackot lehet találni. De ha esetleg más célra használt ilyen festék még marad az ilyen palackban ne dobjuk ki, mert nekünk csak kevés kell belőle és ezek a plusz színek is változatosabbá teszik a színvilágunkat. Van aki autós festékboltban kevertet megfelelő színt, ez is egy módszer, főleg, ha az eredeti kocsival azonos színt akarunk a kisautóra tenni. Nem olcsó módszer. Bár lehet rajta csippenteni, ha nem szórópalackban kérjük, hanem javítófestékként kis műanyag edényben.

Az alapozásról most csak annyit, hogy mindenképpen ajánlott. Egyrészt szebb, egyenletesebb színe lesz a fedőrétegnek másrészt egyfajta tapadóhidat képez a fémfelület és az alsó fedőréteg között. Célszerű tehát egy jól tapadó és valamilyen világos színű (de a fedő festéktől mindenképpen eltérő színű) matt alapozót használni. Ennek a fajtájára is lehet kísérleteket végezni de kapható kimondottan erre a célra gyártott makett alapozó festék is a szakboltokban vagy az autófényezők által használt "primer" jelzésű anyagok is jók erre acélra. Meg kell említeni még a tollakat is. Lakkfilc néven fut az a filctoll típus amely több színben (ezüst, arany, fehér) is létezik és nagyon pontosan, finoman lehet vele kis foltokat, csíkokat (lámpa, hűtő, rendszám) festeni. De adott  esetben egy fekete (lökhárító élvédő?) vagy narancs (indexlámpa?) alkoholos filc is jó szolgálatot tehet. A modellező ahogy egyre jobban belemélyed a műfajba, úgy szerzi be fokozatosan az eszközeit anyagait. Nyitott szemmel kell járni az ilyen (makettezős vagy művészellátó) üzletekben, hátha megakad a szemed valami használható újdonságon.

 

Első réteg alapozóval

A munkahely

A festéshez – akár ecsettel akár szórópisztollyal dolgozunk – elő kell készülni. Ami nem kell ehhez a művelethez azt tegyük el az útból. Az ecsetes festés esetén kisebb előkészület kell, de azért itt is biztosítsuk a kellően meleg, huzatmentes, pormentes, jól megvilágított munkahelyet. A szórópisztolyos festés esetében – a fentieken túl - el kell burkolni a környezetet a szálló kilőtt és gomolygó festékpermet káros hatásától. Ha valaki sokat használja a szórópisztolyt akkor célszerű egy kis festőkamrát építenie elszívóval, világítással. Fontos a szellőzés biztosítása és az előírt védőfelszerelések használata a kisebb nagyobb mérgezések elkerülése érdekében. Célszerű, minél fehérebb (napfényhez közeli színű) fényt használni mesterséges világítás esetén. Figyeljünk rá, hogy a fény lehetőleg úgy essen a festendő felületre, hogy ne legyen soha árnyékban az ecset hegye vagy a szórópisztoly által szórt felület. A karosszériát állványra helyezve jó festeni. Az állványt még a festés előtt el kell helyezni és rá kell próbálni a karosszériát, hogy stabilan álljon. Nekem egy alap állványom van amire pluszként egy flexibilis, drótból hajlított kiegészítő tartozik például a kabriók festéséhez. Az alap állvány talpa nehéz legyen, hogy a fújási légnyomás ne billentse el az egész konfigurációt. Az enyémnek az alja (egy újjal) forgatható is, ez mindig nagyon jól jön, amikor fél kézzel a pisztolyt vagy ecsetet tartva kellett körbemozdítani a karosszériát. A nehéz talpra egy két olyan átmérőjű hengeres dobozt ragasztottam ami a minden legtöbb kisautó kasznijába belefér és a tetőn tud megtámaszkodni stabilan. Fontos itt megemlíteni, hogy a kasznihoz alulról is hozzá kell férni az ecsettel vagy a szórópisztollyal, ezért kellően magas állványt használjunk. 

(Itt megemlítem azt a módszert is, amit nem elég magas állvány esetében lehet használni. Egy vékony cérnakesztyűt fölhúzva megfogjuk a kaszni tetejét és kézben megfordítva lefestjük körben az alsó részeket, mint pl. kerékívek alja vagy a kaszni alja végig. Utána helyezzük az állványra és így folytatjuk fölülről a továbbiakat. A kesztyű célszerű, mert így nem lesz vastagon festékes a bőrünk.)
 

 

Festőállvány tipp 1.: hosszú csavar behajtva deszkába, erre lazán drót tekerve (azért, hogy a fix csavar körül elforgatható legyen a tartórész) ami a festendő kaszni alakjához igazítható. Ez főleg akkor jó ha több alkatrészt vagy kasznit fújunk azonos színnel.

 

Festőállvány tipp 2.: forgatható acél talpra kellő magasságú és átmérőjű műanyag dobozok ragasztva

 

A fenti állvány használat közben. Itt már a maszkolást is megfigyelhetjük.

 

Festőállvány tipp 3.: Egy üveg borospohár letört talpát nem dobtam ki, hanem az előző két verzió kombinációjaként állványt készítettem belőle

Mindig legyen kéznél törlőrongy vagy papírtörlő. Ami még hasznos dolog bár első pillanatban horrorfilm díszletnek tűnhet a képen: A pisztolytartó edény. Másoknál csak állványt láttam eddig. Az is jó, de az én megoldásom többet tud. Ez szerintem nagyon lényeges dolog. Azon túl, hogy tényleg megtartja a pisztolyt függőben, amikor nincs rá szükség pillanatnyilag, de még festék van a tartályban, arra is jó, hogy a pisztoly mosásakor kifújódó, egyre inkább hígítóval teli káros permet ne a levegőbe szálljon és minket szennyezzen, hanem az üveg aljában gyűljön össze. Magyarul: ebbe fújom bele a hígítót és nem a szoba levegőjébe (lokális környezet és egészségvédelem!). Én egy kis ronggyal szoktam a rést ilyenkor eltömíteni a cső és a pisztoly között, a permet bennmarad, a levegő – a rongyon, mint szűrőn keresztül – meg ki tud jönni.

 

A tartályba mehet mindenféle festék és oldószer, így a levegőbe sokkal kevesebb jut. Jó ha van benne mindig valami lötty, hogy legyen súlya és megtartsa a pisztolyt stabilan.

 

A fedelébe a megfelelő átmérőjű csövet olyan szögben kell beleragasztani, hogy a pisztoly tartálya pont vízszintesen álljon, ekkor le lehet tenni festés közben is az eszközt és nem folyik ki a festék. Csúnya de hasznos.

A színkeverés

A festék sűrűsége nagyon lényeges dolog. Nem jó a nagyon sűrű, de a túl híg sem. Inkább két vagy több réteg festék kerüljön a felületre, mintsem a túl vastag festék meghullámosodjon vagy eltakarjon finom részleteket a karosszériából. A festéket használat előtt jól fel kell keverni. Ehhez műanyag vagy fa pálcika ajánlott. Ha esetleg megkötött, bőrös rész lenne benne, azt el kell távolítani mert csak gondot okozhat. Ha több színből keverünk ki egy újabb árnyalatot, akkor azt egy külön edényben (én Nivea dezodor kupakot használok, méretében, formájában és anyagában is jól bevált) végezzük, ahová egy közepesen vastag ecsettel vagy célszerűen színenként a keverőpálcikával csepegtessük át a festéket – szinte - cseppenként. Így nagyon finoman be lehet állítani a kívánt árnyalatot. A nagyon jól fölszerelt hobbisták pipettát is használnak erre a célra. A hígítót is ezzel a módszerrel adagoljuk a kikevert festékhez. A cseppentéses módszer a legkiválóbb a kívánt sűrűség beállításához. Kis autóknál kevés festék kell, ezért a cseppekben való adagolás egyáltalán nem túlzás.

A következő fejezetben már valóban festeni fogunk. Ilyen ez a modellezős élet: hosszú előkészület, kicsi  lényeg, hosszabb utómunka, viszont szép eredmény!

A sorozat részei:

l. rész: Alapelvek, szétszedés, összerakás
ll. rész: Festési előkészületek, festéktelenítés
lll.rész: Karosszéria-munkák
lV. rész: Mielőtt festeni kezdünk
V. rész. Festés
Vl. rész: Dekoráció
Vll. rész: Rozsda
Vlll. rész: Futómű
lX. rész: Extrák, tippek, trükkök
X. rész: Műgyanta munkák alkatrészpótláshoz (Link: Játékdoki)
Xl. rész: Fotózási alapok