2017. január 25., szerda

Restaurálás, átalakítás iskola, 7. rész: Rozsda, mint dekorációs elem


Egy kocsit avultatni bármilyen formában (elhasználódás, kopás, sár, rozsda, egyéb) sokkal-sokkal nehezebb, mint csillogósra elkészíteni. Tekintheted ezt haladó(bb) szintnek is. Nyilván ezt is gyakorolni kell nem keveset, és lehet kevésbé jól sikerült is a sorozatban, de mindegyikkel tanul valamit az ember. Én legalább is így vagyok vele. És a makettezés/modellezés alapvetően arról szól, hogy az eredeti dolgokat megvalósítjuk méretarányosan, kicsiben. Mindegy, hogy miről van szó, metálfényes csiliviliről vagy rozsdáról, ültetésről vagy átalakításról, működő vagy statikus kisautóról. Az ilyen avultatásoknál nagyon számít a jó megfigyelés. Mélyrehatóan kell tanulmányozni az eredeti eseteket. Példának okáért a rozsda sem csak egy barna folt. Vannak átmenetei, árnyalatai, iránya, vastagsága. A sár hasonlóképpen érdekes tud lenni, a vékony portól elkezdve a kerékívekbe vastagon betömődött agyagig. Sőt, ennek is van iránya.


A dekoráció témakörébe tartozik a mostanában erőteljesen felkapott - sokakat érdeklő téma - a rozsdásítás. Ez önmagában egy szép kihívás, csak figyelni kell a részletekre, mit és mennyire rozsdásítunk, nehogy teljesen öncélú legyen az egész. Csak egy adott karosszériaelem rozsdás egyenletesen (trendi rat irányzat) vagy pedig az autó teljes karosszériája rozsdásodik az időjárás viszontagságai hatására (weathering). Nem mindegy a kettő. Az egyiknél egy homogén felület elérése a cél, a másiknál meg éppen az ellenkezője. Az elsőnél vékonyan egyenletesen fedi be a rozsda az elemet, a másiknál a rozsdás megfolyásoktól kezdve a teljes átrohadásig, az élénk narancsos rozsdaszíntől kezdve a sötétbarna morzsalékos anyagmaradványokig nagy a skála. Ennek megfelelően a technika is egész másképpen alakul. Szóval a rozsdát is le lehet hamar tudni és művészien „kiélni” is. Ettől függően az anyagok is változnak. A híg temperától kezdve a dekorációs anyagokon vagy krétaporon át egészen a valódi rozsdapor használatáig csak a fantázia szab határt, hogy melyik rozsdafajta, melyik változatára melyik anyag(oka)t használjuk. Arról nem is beszélve, hogy a rozsdásításnak nem csak festési, hanem karosszériamunka vonzata is van, nem kicsit! Talán ez megér majd egy külön történetet. Ahol rozsda van ott ugyanis már a fém is elindult. Tehát valamilyen luk már ábrázolható.

Ugyan nem Matchbox méretű autóm, viszont makettautó, amin jól látni a rozsdázás néhány érdekes lehetőségét

 A rozsda megjelenésének vannak tipikus helyei. Kerékívek, ablaktörlőcsonk, lámpák alatt, stb,. Alul meg aztán már aktív rohadást, rojtosodást is ábrázolhatunk, ahogy a fönti képen látszik. Oldalt még csak megfolyt a lukból a színes lé, alul már hiányzik a küszöb. Talán ez a két véglet. Nagyon fontos a jó megfigyelés az élethű ábrázoláshoz, nem győzöm hangsúlyozni.

Nézzünk egy másik példát, ami már kisautó és ezen is elég sok fajta rozsda látható. Egy végleges felület soha nem egy színből, egy rétegből tevődik össze, mindig többféle szín és anyag rétegződéséből alakul ilyenné. Más egy rozsdás folt széle és belseje. A közepe - akár már lukasan is - egy elég sötét vöröses barna, anyagában is durván morzsolódva. Itt használhatjuk a temperát, krétaport lakkal rögzítve vagy sűrűbb festéket is erre a célra, de ha van türelmünk akkor még igazi rozsdaport is szerezhetünk/csinálhatunk és szórhatjuk bele. Matt lakkal lehet például az ilyet is rögzíteni a helyén. Az én módszerem, hogy egy réteg lakkot rákenek, majd rászóróm a kívánt port és a végén ha kell akkor még egy réteg híg lakkot csöpögtetek rá finoman. Nem baj ha nem lesz sík, sőt.
A rozsdás folt középső része a narancssárgás de még relatíve sík felület, ez egyszerű matt festékkel jól imitálható. A rozsdás terület széle, ahol csak megindult a korrózió még egészen világos barna és átlátszó vagyis keveredik az alatta levő színnel. A keveredik alatt azt kell érteni, hogy a kocsit először lefényezzük az eredeti színére és utána kerül rá minden egyéb. De ha híg a rozsdafesték akkor szépen átlátszóan vonja be a fényezést.
Itt csak az alap fogásokat említem meg, mert ez egy kísérletezős műfaj. Mindenkinek lehetősége van továbbfejlesztenie egy saját technikát és azt alkalmazni, hogy még jobb és élethűbb legyen a végeredmény. 

                                         
Itt jól látszik, hogy a fémet már erősen elkorrodálta az oxidáció, vagyis ki kellett reszelni a kaszniból részeket, hogy hitelesebb legyen. Az ablaktörlő lapát is teljesen rozsdás ami megint egy apró de fontos részlet. A korrodáló víz a vízszintes felületeken áll meg, így ott indul el a barnulási folyamat, ebben az esetben a rendszám tartó alsó részén.

A felni, ha acélból van szintén oxidbevonatot kap. Tipikus példa a kerékívek teljes kirohadására, valamint a küszöbök elfogyására. A teljes kerékdob  is oxidréteggel bevont. Ha nagyon régóta rohadó autót ábrázolunk, netán még törött is volt, mint ez is akkor egyéb érdekességek is megjeleníthetőek, mint például a lógó díszlécek vagy rendszám, de akár egy otthagyott vontatókötél is, szintén rozsdásan. 

 
A rozsda nem jár egyedül. Por biztos, hogy van a társaságában, az meg leginkább az ablakokon látszik meg. Pláne, ha még ki is hangsúlyozzuk úgy, hogy beletörölünk, belefirkálunk, ahogy a valóságban is lenni szokott. A port egy nagyon híg szürke színnel, vagy ablakok esetén matt lakkal lehet imitálni. Még száradás előtt lehet belerondítani fapálcikával esetleg hígítós szivaccsal finoman.
  









  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése