Időgép 2

 DeLorean  -  az időgép

(Hot Wheels)

bemutató

 A filmrajongók azonnal felismerik, a profik még azt is megmondják, hogy éppen melyik fejlődési fázisában van ez a DeLorean, vagyis az „IDŐGÉP” a Vissza a jövőbe filmtrilógiából. A Hot Wheels ismét jól megragadta a lehetőséget és elkészítette az eredeti DeLorean mellett az időgép változatot is – mint ahogy pár másik filmes járművel is megtörtént már.

Ennek a kisautónak a különlegessége talán – a filmszerepen túl – hogy pont olyan formában ábrázolja a gépet, amikor a földi utakról a lebegő fázisba került, vagyis a kerekeit lehajtva a levegőbe emelkedik. Nagyon jó ötlet ez, azzal együtt pedig még gurul is a kisautó, mivel tettek bele elrejtve négy igazi kereket is – talán a fiatalabb, kocsitologatós korosztály részére.

 

 A filmbeli időgépről néhány adat vagy talán inkább érdekesség, persze mindez a fantasy világában értendő. Az időgépet Dr. Emmett Brown professzor építette egy DeLorean DMC-12-esből1986-ban, amikor is az első időutazást végrehajtotta vele. A kocsi plutónium meghajtással rendelkezik, mivel az időugrásokhoz igen komoly energia – 1,21 gigawatt/időugrás teljesítmény - szükséges. Ezt az üzemanyagot eleinte a feketepiacról szerezte be (emiatt van a terroristás jelenet is benne), ám később – talán valahonnan egy jövőbeli szaküzletből beszerezve - egy Mr. Fusion nevű fúziós reaktor biztosította már a szükséges energiát. A leginkább egy háztartási gépre emlékeztető szerkezet a kocsi hátulján, jól láthatóan van fölszerelve. A tetejét kinyitva mindenféle háztartási hulladékból azonnal olyan energiát generál, ami az időugráshoz is megfelelő. Megemlítendő még a fluxus kondenzátor nevű szerkezet, amely a kisautóban ugyan nem látszik (mivel az utastér hátuljában van elhelyezve) de az időutazáshoz feltétlenül szükséges.

Az időugrás menete a következő: a digitális vezérlőpulton be kell állítani az indulási dátumot (zöld számok), a tervezett érkezési dátumot (piros számok), majd föl kell gyorsítani – eleinte a saját motorjával, később már ezt is a Mr. Fusion végzi) az autót 141,6 km/h sebességre, amikor is megtörténik az időugrás. A gép és személyzete azonnal a beállított dátumba érkezik meg ugyanabba a földrajzi pozícióba ahonnan elindult (ez néha érdekes helyzetekhez vezetett).

A DeLoreant a film rendezője a futurisztikus megjelenése miatt (itt értendő a fölfelé nyíló ajtó illetve a polírozott alumínium rozsdamentes acél karosszéria) találták a legalkalmasabb járműnek a feladatra. A kocsit eredetileg a rövid életű DMC gyártotta nem túl nagy példányszámban és nem is túl jó minőségben. Egy 2849 cm3-es, 150 lóerős, V6-os Renault motor hajtotta az ötsebességes váltón keresztül. A kisszériás autók legtöbb hibájával rendelkezett (megbízhatatlanság, pontatlanság, kiforratlanság). A különböző autógyárak egyes termékeinek precíz egésszé való kialakítása nem kis feladat. Igazából ennek a kis cégnek sem jött össze a tervezett nagy siker így a pénzügyi csőd a láthatárról egyből a cégre zúdult és mielőtt igazán beindult volna a termelés, már be is kellett zárniuk. Viszont maradt utánuk egy csomó alkatrész amit most a restaurátorok örömmel fogadnak.

A kisautót közelről megvizsgálva azonban látszik egyből - még nagyító sem kell hozzá - hogy a Hot Wheels sem alakított valami nagyot a pontossággal. És itt elsősorban a festésre, dekorációra gondolok. Olyan szintű, mintha a tamponozó gép beállítása alatt készült volna. Hol van festék, hol nincs festék. Hol a helyén van a nyomat, hol nincs. És ezek kombinációja.

Hogy mégis autózható legyen (nem tudom ugyan miért, hiszen ez egy repülő tulajdonképpen és inkább gyűjteményi darab, mint gyerekjáték), az alján azért megtalálható négy rejtett kerék. Így nem teljesen a földön ül, ami szintén jó pont.