Guy

 Guy Warrior Car Transporter

(Matchbox King Size)

felújítás

 

 

Az autószállító trélerek  mindig érdekes és vonzó játékszerek a gyerekek számára, ugyanakkor a gyűjtők számára is van benne fantázia. Ez a Guy autószállító esetében is így van. Nem az első ilyen szerelvény a Matchbox életében, hiszen már korábban is volt aprócska RW kerekeken guruló hasonló rendeltetésű teherautó. Viszont az igazi, a DAF szerelvény előfutáraként bátran értelmezhető. Az utánuk következők viszont  - a léptéktelenségük miatt (a szállító és a szállítmány léptéke egy nagyságrenddel eltér) – már zavarosak, bár mutatósak, így gyűjtői szempontból csak darabra értékelhetőek.

  Viszont a Guy autószállító már megmutatja az ebben a műfajban kínálkozó lehetőségeket. Az első kiadás 19  -ban jelent meg kékes-zöld fülkével és narancs-vörös színű trélerrel. Ehhez kapcsolódtak a piros felniken levő szürke „gumik”. A későbbi változatnál a teljes szerelvény sárgára változott, a felniken ezúttal már feketék lettek a gumik. A vontató kidolgozottsága megfelelő, bár ez inkább a fülkére igaz, mert a hátsó részen semmilyen részlet sem található.

 

 A fülke beltere     enyhén színezett ablakokon keresztül

 

A kisautó dekorációja nagyon szép, igényesen megválasztott és kivitelezett betűkkel készült a felirat a pótkocsin. A pótkocsi kialakítása egyébként szintén előverziója annak amivel aztán a DAF-nál találkozhatunk. Eleve eggyel kevesebb, csak négy autót tud szállítani, mivel rövidebb a fölső plató és nem nyúlik ki annyira a fülke fölé. A süllyesztési mechanikája is egyszerűbb, itt még nem találkozunk a későbbi teleszkópos hidraulika henger imitációval. A hátfal kialakítása azonban nyerő lehetett, mert azt átvitték a DAF-ra is. Előnye – szerintem – hogy a szállított kisautók legurulását megakadályozandó ékeket a plató anyagából alakították ki. Így kisebbek és szebbek, mint a DAF nagy piros és szinte mindig leeső támasztékai. Igaz, hogy nagyobb mozgatás, döccenő esetén nem tartja meg annyira az autókat. A szerelvény 19 -ig volt kapható, akkor váltotta a korai DAF tréler.

 

 A felújítás során nem törekedtem az eredetire való restaurálásra, azokból a színekből van bőven. Ezért inkább egy másik, szintén korabeli színkombinációt és dekorációt készítettem hozzá.

 

 

A Guy márka története itt olvasható.

Box 13.: Pickup

 

 Egyedi dobozok, egyedi kisautókhoz

13.  Ford Pickup

 Az eredeti bejegyzés itt olvasható.

 

 

 

Kurtis

 Kurtis KSC

(Matchbox )

bemutató 

 Vannak-voltak szépreményű és igényes és érdekes autók szerte a világban azonban többségük viszonylag hamar eltűnt a színről. Időnként talán egy-egy filmben fölbukkannak de aztán semmi. A Kurtis is ebbe a sorba tartozott. Ez a Ford motoros kétüléses sport luxusautó semmi másra nem hasonlított, viszont jó drága volt, így a magas költségek megpecsételték a sorsát.

 

  Frank Kurtis az 1950-es években az amerikai motorsport egyik legnagyobb neve volt. Kurtis-Kraft autói évtizedeken át uralták az amerikai ovális versenyeket, és mindent megnyertek a helyi bikaviadal-arénáktól kezdve Indianapolisig. Egy bevándorló horvát kovács fia, Frank Kurtis 14 évesen kezdett az autóiparban, később egyedi karosszériákat épített a hollywoodi elit luxusautóihoz. Az 1930-as években Kurtis a versenyautók alvázának építésére kezdett összpontosítani, és jól is csinálta, így a siker meghozta a keresletet alváza iránt.

 

  Az 1930-as évektől kezdve több mint 1100 darab autó készült melyek a nyíltkerekű versenyzés legnépszerűbb jegyeivé váltak arrafelé.  A siker az 1960-as években folytatódott öt Indy 500 és számtalan egyéb győzelemmel a helyi pályákon Amerika-szerte. Amíg Kurtis sikeres Midget-, Sprint- és Indy-autóüzletét építette, csapatát a hollywoodi filmes autók és egyedi különlegességek építésével tartotta életben a szezonon kívül. 1948-ban egyedi sportautót épített egy 1941-es, tönkrement Buick alapján, és az autó akkora szenzációt váltott ki, hogy úgy döntött, hogy vállalkozását piacra viszi. Az új modell vonalai a háborús évek uralkodó autótervezési motívumait tükrözték. Lényegében egy fordított fürdőkád volt, amely némileg úgy nézett ki, mint az 1941-ben bejárt Chrysler Thunderbolt bemutató autók kicsinyített változata. Kurtis nem volt egyedül az 1940-es évek futurista formatervezési motívumainak követésével, az 1948-as Hudson, az 1949-es Mercury és az Airflyte 1949 Nash mind ebből az iskolából származnak.

A kezdeti terv egy  - mai szóhasználattal élve – kit car volt. Első prototípusai a Studebaker sorhatosát használták ám számos probléma miatt rövid úton áttértek a Ford V8-asára. A Ford motor mellett megjelent a Ford újdonságaiból származó fékek, kormánymű és felfüggesztés is. 1949-ben megkezdődött a modern és jellegzetes, áramvonalas üvegszál, acél és alumínium kombinációjú karosszériába burkolt Kurtis Sports Car gyártása. Kurtisnek soha nem sikerült sorozatgyártásba vinnie a KSC-t, néhány összeszerelt autót és néhány készletet azért eladott.

 A kit 1495 dollárba került, amely az alapkeretből, a befejezetlen karosszériaelemekből, az ajtókból, a szélvédőből, a vasalatból és a fékrudazatból állt. Újabb 4700 dollárért Kurtis az Edelbrockkarbival felszerelt Ford V8 motort, a sebességváltót és az összes szükséges tartozékot is szállította. A kocsi gyors volt és jól kezelhető de egy akkor már igencsak jó nevű, hasonló kaliberű Jaguar XK120 már 3000 dollárért meg lehetett szerezni – és a vevőnek nem kellett mindent összeraknia, amikor megérkezett. A gyári adatok szerint 34 darabot gyártottak le összesen. Annak ellenére, hogy a sajtó rengeteg pozitív hírt kapott (az autó a Motor Trend első számának borítóján szerepelt), Kurtis tudta, hogy vesztes csatát vív: a Jaguar tekintélyesebb, kifinomultabb, de olcsóbb. 1949 végén Earl 'Madman' Muntz 75 000 dollárért megvásárolta a Kurtis Sports Car jogait, tervrajzait és szerszámait, majd megnövelte a kocsi hosszát, hogy elférjen benne négy ülés, és Cadillac V8-as motort szerelt bele. Ezzel utcai cirkálóvá változtatta a Kurtis Sports Cart.

 

 

A Matchbox modellje még kicsiben is megkapó formájú, szép kisautó. Aki rajong az adott kor előremutató, művészi dizájnjáért annak különösen kedves lehet. Az 1949-es eredeti autó részleteit sikerült szépen megformálni.Kezdve az érdekes kialakítású hátsó lökhárító-lámpa együttestől az oldalán végigfutó széles ezüstös csíkon át egészen a markáns hűtőrácsig. Még a kerekek is elfogadhatóak de semmiképpen sem tökéletesen illeszkedőek - stílusukban. A szín jól eltalált elegáns kék, de nem hinném, hogy akkoriban ilyen színre festettek autót. A belteret nem vitték túlzásba de megfelel az elvárásoknak. A szélvédő keretét én festettem meg, hogy autentikusabb és jobban látható legyen. Érdekességként érdemes beszerezni, hiszen ritka eredeti autóról van szó ebben az esetben.

 

 

Estoque

  Lamborghini Estoque

(Hot Wheels)

bemutató

 

 Nem hat meg egy ilyen kaliberű autó látványa a valóságban sem. Mentségemre szóljon, hogy mifelénk kevés van belőle. Itt sem a különlegességével fogott meg.

 

Szép szín, szép kidolgozás, kellő mennyiségű nyomat a megfelelő helyeken. Még egy gyorsítócsíkra is futotta a festékből, ami ilyen kvalitású autóknál azért elég ritka. Talán a kerék egy kicsit kisebb, mint amit várnék és a felni sem különleges. Viszont fekete, ezért nem sok minden látszik belőle. A beltér átlagos szinten kidolgozott, viszont csak egy csúnya, egybekormányt sikerült benne megformázni.

A HW 2011-ben kiadott, 1/64-es léptékű, Phil Riehlman által tervezett modellje jelenleg is az eladási sorban van. Számos színben kapható, bár egyik sem olyan szép, mint ez a kék. A Hot Wheels tehát egy prototípust mintázott meg kicsiben, így ebben a tekintetben megfelelő a kisautó bár valódi összehasonlítási alap természetesen elég korlátozott.

  

Aki kicsit járatosabb a Lamborghini modelltörténetben, annak nem okoz különösebb fejtörést visszaemlékezni egy hasonló megjelenésű Lambo modellre. Az volt a Marzal. A formavilága hasonló, bizonyos jellemzői is hasonlóak, ámde az jóval űrhajósabb kinézettel rendelkezett. A Marzal a mai megfogalmazásban az Estoque.

 

 A szupersportkocsi koncepcióautó mára már négyajtós lett, és a túlméretezett kerekeivel már egyszerre csúcskategóriás szupersportautó és rendkívül praktikus GT is, a kornak megfelelően. A négy önálló ülés, a hosszú de lapos kialakítás (515/135 cm), a hosszú tengelytáv (301 cm), a széles nyomtáv akkor és most is kifejezik a Lamborghini stílust. A motor hátulról előre került, az első tengely mögé, vagyis ez egy orr-középmotoros elrendezés. Egy 5,2 literes V10-es, 560 lóerős erőforrásról beszélünk itt. Ez az első orrmotoros modell az LM002 óta, tehát nem igazán tipikus. Az Audi A8 alumínium vázának felhasználásával készült a karosszéria.  

Az Estoque-ot a 2008-as Párizsi Autószalonon mutatták be. Árát akkor 230 000 dollárra tartották, bár csak prototípus létezett belőle. A sorozatgyártást számos ok miatt felfüggesztették, többek között a megfelelő platform hiánya miatt. Az Estoque azonban sokak szerint segíthetett utat nyitni az immáron sorozatban készülő Urusnak. Mit jelent az Estoque elnevezés? Az Estoque valójában a matadorok által használt kard a bikaviadalokban, ennyiben folytatva a bikákkal kapcsolatos névválasztást.

 

 

Box 12.: Merak

 

 Egyedi dobozok, egyedi kisautókhoz

12. Maserati Merak

 Az eredeti bejegyzés itt olvasható.

 

 

 

Tűzoltóautók 30.: Lime

Seagrave Fire Engine  1952

(Matchbox)

bemutató

 

  A Seagrave Fire Apparatus LLC egy amerikai tűzoltókészülék-gyártó, amely szivattyú- és mentőegységek  gyártására javítására specializálódott. A Seagrave-et 1881-ben Fredric Seagrave alapította Detroitban és az Egyesült Államok legrégebbi folyamatos tűzoltókészülék-gyártója.

 

Szövetségre lépve ismert tűzoltóautó-építőkkel különböző alapokra építették járműveiket. A Seagrave elkötelezett amellett, hogy az innovációra és a folyamatok folyamatos fejlesztésére összpontosítva magas szinten megtervezett nehéz tehergépjárműveket, fülkéket, alvázakat, karosszériákat, létrákat és egyéb, kiemelkedő élettartamú termékeket kínáljon ügyfeleink számára. Egyetlen forrásból származó gyártóként a tervezést, a kivitelezést és az összeszerelést egy fedél alá integrálták. A gyártott termékek közé tartoznak a léglétrák, a teleszkópos gémes platformok, az egyedi alvázak és az egyedi karosszériák.

 

A kisautó első látásra is vonzó, nagyon részletes, csodálatosan felépített, és egyszerűen gyönyörű. Ehhez a remek szín is hozzájárul. Bár mifelénk csak mostanában változtatták meg a mentőautók színét a hagyományos fehér árnyalatról egy jóval élénkebb sárgás tónusra, a tengeren túl ennek már jóval nagyobb hagyománya van. Ne csodálkozzunk tehát ezen a lime színen. Jól áll neki. Ahogyan államonként más a rendőrautók színezése úgy az amerikai tűzoltóautók is igen széles színválasztékban pompáznak. Ennek a modellnek is van – talán éppen ezért – a Matchbox kínálatában is piros, zöld, fehér és még számos más árnyalatú verziója is. Mi több készült belőle extra változat is, gazdagabb dekorral, metál alapszínekkel.

 

Talán az egyetlen negatívum a már többször is kifogásolt keréktípus. Oldalról nézve nincs gond de ha már egészében látjuk a kisautót kitűnik a széles, strapabíró Matchbox egyenkerék, amely szélességében erősen uralja a kis járgányt. Persze a jó futás elengedhetetlen a játékhoz és ez modell elsősorban az, és csak nekünk gyűjtői darab. Itt nincs kompromisszum. Mindazonáltal örömmel sorolom be a vintage tűzoltószerek sorába a vitrinemben.