MATCHBOXPARK: Iskolások helyett alkatrészek

2013. december 24., kedd

Iskolások helyett alkatrészek

Ford Transit (SIKU) szervizbusszá alakítása

Létezik olyan eset, amikor valami elképzelés megfogan a fejemben, elkezdem hozzá gyűjteni az anyagot, készülget, készülget a dolog és mire ténylegesen bemutatásra kerül az egész szinte okafogyottá válik. Legalábbis a dolog poénja nem ül olyan jól. Most is ez történt ezzel az iskolabusszal.

Katt ide!

Történt pedig még több, mint harminc évvel ezelőtt, hogy a belga rokonaim megleptek egy kis Siku Ford Transit Schoolbus-szal. Nagyon jó volt. Jól gurult, nehéz volt, formás és precíz. Szép színek, nyíló ajtók, jó játszhatóság. Akkoriban még az iskolabusz fogalma nálunk teljesen ismeretlen volt, így én is csodálkoztam, hogy minek egy iskolának busz. Ráadásul kisbusz. Ma már nyilván másképpen látom ugyanezt és a világ is változik errefelé is.

Mindazonáltal a Ford Transitról már akkor is tudtam, hogy nagyon sokféle felhasználása van. De mivel a lehetőség, hogy egy saját kialakítású Transitom legyen, csak az utóbbi időben jött létre.

A Transitról röviden annyit, hogy a szóban forgó példány hivatalosan az első generációs valódi Transit, de jól tudjuk, hogy ezt megelőzően is volt már egy kisbuszos kísérlete a Fordnak, Taunus Transit néven, de ennek elhanyagolható az ismertsége és a népszerűsége.

Az egyik emlék, a másik donor

Ez a csőrös – és szerintem az eddigi legkarakteresebb orrkiképzésű - változat 1965-tól 1978-ig készült. A gyártását Angliában kezdték egy olyan gyártócsarnokban ahol azt megelőzően a Hawker Hurrican vadászgépek készültek. Ezen kívül gyártották nagy számban a belgiumi Genkben és kisebb számban Amszterdamban és Törökországban is. Kétféle (1,7 és 2,0 literes) Essex V4 motorral készült számos karosszériaváltozatban kétféle tengelytávval, többféle teherbírással. A viszonylag rövid és jól elhelyezett motor hatalmas helyet biztosított a korábban megszokotthoz képest a vezetőfülkében. Egyből személykocsisabb lett a belvilág, a korábban a fülkében doromboló motorok után. Az elhelyezési mód a kocsi küllemét is megváltoztatta, a korábban megszokottakhoz képest. Kapható volt 43 lóerős Perkins dízelmotorral is. Ehhez azonban egy kissé meg kellett növelni a motor előtti karosszéria részt. Viszont akkor már belefért a Ford V6-osa is. Ez nagyon haladóssá tette a kocsit, olyannyira, hogy akkoriban a rablások 95%-át ezzel a kocsival követték el Nagy Britanniában. Természetes a sokoldalúsága nem csak a sötét oldali szolgálatban merült ki, jócskán használták – többek közt - az autósport igavonójaként is. Készült kisbusz, furgon, platós és számos speciális (mentő, tűzoltó, autómentő, fagylaltos) felépítménnyel is.

A belemezelt ablakrengeteg

A magasított tetejű, hosszított, dupla hátsó kerekes, lemezelt ablakos változat mindig is nagyon vonzó volt számomra. Különösen jól el tudtam anno képzelni versenyautók szervizbuszaként. Erre ma már rengeteg fotó is bizonyosság, igen voltak ilyenek nem kis számban. Ezzel talán egy kicsit a modell „sportosságát” és strapabírását is jellemezhetjük. Nos, egy ilyen kis szervizfurgon elkészítése volt a célom. Ehhez viszont a megfelelő donor megtalálása tartott jó ideig, mivel az eredeti meglévő iskolabuszt – emlékként – nem akartam átvariálni, megváltoztatni. Amúgy a Siku Transitja nagyon szép kis autó önmagában is. Precíz arányos kialakítású, szép üvegekkel, pontosan nyitható ajtókkal, kellemesnek mondható beltérrel.

A donor járgány még meglévő futóművét is eltávolítottam, mivel teljesen új kerekeket terveztem alá. Az új kerekek egy más léptékű kamionból érkeztek, ahol is stílusában azonos első szimpla és hátsó duplakerekek voltak. Nekem is pont erre a kombinációra volt szükségem. Szinte teljesen beleillettek a helyükre, minimális kerékív csiszolásra és felfüggesztés módosításra volt csak szükség.

Alkatrészt vagy gyereket is szállíthat

Gyerekek nélkül jól áll, alkatrésszel megpakolva viszont már ül egy kissé a hátulja

Mindenképpen jót tesz neki ha "élet" van a lámpáikban

A karosszérián a jobboldali nyitható ajtót rögzítettem és a feleslegesen sok kis tetőablakot, valamint az oldalsó és hátsó ablakokat is belemezeltem kis műanyag lapokkal. Az így kapott teljesen sima felületek jó alapot adtak a dekorációs matricalapnak. A dekorációt fantáziaalapúra képzeltem, vagyis nem egy meglévőt másoltam le. Mégis, ilyenkor egy komplett autó igényes díszítésénél kell valamilyen vezető szín vagy motívum. Az sem baj, ha ez a csapatra is utal valamennyire. És itt jött a képbe a Matchboxmemories. A blog címképének színvilága meglehetősen utal arra a korra amiben ez a típusú szervizautó működött anno. Tehát máris adott volt a színvilág, a vezető motívum. Ezen túl pedig milyen versenyautónak is lehetne a szervizbusza egy Transit, ha nem a Fordé. Ez meg adta a másik részét a grafikának.

Talán - mivel ezek a sorok már egy másik blogon íródnak - érthetővé vált mostanra a furcsa első bekezdés értelmezése. De bánatra semmi ok, a készítés öröme megvolt, az autó jól sikerült. Talán ezáltal nevezhetjük a tevékenységemet egyfajta vizuális átvezetésnek is a két blog között. De ha más nem is, mára már egy egyedi dekoros Transit is gazdagítja a virtuális boxutcámat.