A nehézvontató

 Scammel   

(Matchbox)

felújítás

 1921-ben, a késő Viktoriánus korban alapította George Scammel a kerékpár és kocsi építő cégét. Az egyik ügyfele biztatására, egy amerikai traktort alapul véve elkezdték kifejleszteni saját teherautójukat. Elég fura mai szemmel is a hatkerekű jármű, melynek közepén csuklósan csatlakozik a fülke a teherszállító részhez. Mindazonálétal sikeres lett az ötlet, így 1920-ban már gyártani kezdték. Jóllehet ez a jármű inkább a kis/középméretű és teherbírású teherautó kategóriába tartozott, de hamarosan megkezdték az igazán nagy tehrbírású nehézteherautók kifejlesztésést is – nem kis részt katonai célokra. A fő szempont a terepjáró képesség és a nagy teherbírás volt. Csak példaként megemlítendő, hogy 1929-ben már készítettek két darab 100 tonna teherbírású teherautót kimondottan gőzmozdonyok szállítására. A háború mindig komoly piacot jelent a teherautógyártók számára, kiváltképpen ha az adott gyár különleges képességű járműveket – például tankszállító tréler szerelvényeket - is tud gyártani. A háború utáni korban is igény volt a nagyméretű és nagytömegű  munkagépek és alkatrészek szállítására a közutakon, amiben a Scammel cég a nagyteherbírású alacsonyplatós trélereivel az élen járt. Az elv egyszerű: egy erős motorral és hatkerék meghajtással bíró nagy tömegű teherautó (szaknyelven traktor) vontat egy mélyplatós sokkerekű pótkocsit, ami nagy terhek (50+ tonna)szállítására képes. A teherautó platója ebben az esetben nem funkcionál a hagyományos értelemben, csak esetenként tesznek rá pótsúlyokat a kerekek kipörgését megakadályozandó.

A cég 1988-ig folytatta a speciális (teherautómentő, hadi) célokra szolgáló nehézteherautók gyártását.

 

 

 

A Matchbox 1960-as első kiadású modelljének jó eséllyel egy 1955-ös évjáratú Scammel Explorer volt az eredetije. A kisautó alján pontos megnevezés nincs, csak a meghajtásra utaló 6*6 jelzés. Érdekesség, hogy a padlólemezén egy db “L” van a márkanév végén, jóllehet a szakirodalomban a márka nevét dupla “L”-lel írják (többnyire!). Manapság nem sok maradt fenn az akkoriban sem túl nagy példányszámban gyártott különleges teherautókból. Ráadásul sokszor egyedi megoldásokat vagy átalakításokat is alkalmaztak, tehát az összehasonlítási alap nagyon szubjektív. Mindenesetre az elmondható a kisautó közeli megvizsgálásakor, hogy igen szépen kialakított modellről van szó. Talán csak az első sárvédők kialakítása kérdéses. A modellen nagy szögletes sárvédők vannak, aminek nyomát viszont egyetlen korabeli fotón sem láttam. Azokon mindenhol egy, a kerékre simuló sárvédőlemez van, amit viszont a kisautók kialakításánál elég nehézkes megoldani.

 

 A Regular Wheels kerekeken guruló kis teherautó nem csak összhatásában hanem részleteiben is korrekt kidolgozású. Érdekessége, hogy az első lámpák nem a sárvédőkön, szélen vannak elhelyezve, hanem a hűtőrács alatt középen. A hátsó vonószem kialakítása is pont fordított ahhoz a vonókampóhoz képest amit megszoktunk. Itt egy tényleges, bár talán túlméretezett szem van kialakítva, nyilván a hozzá illeszkedő tréleren van a kampó. Ezáltal viszont csak együtt használhatóak, nem kompatibilisek más járművekkel. Igaz, hogy a léptéke sem nagyon teszi lehetővé a kombinálást, mivel egy nagy méretű járműről van szó, így az arány minimum 1:110.

Talán a plató van kissé elnagyolva, bár kialakítottak rajta egy darab pótkerék imitációt. Az ilyen teherautók platóján azért jóval több minden szokott lenni (szerszámosládák, több kerék is, kötelek, kampók, emelők, stb.). Viszont – ellentétben több későbbi Matchbox teherautóval – a hátulján a lámpák és a hátlap részletei kidolgozottak.

A korának megfelelően sem ablaka, sem beltere nincs a kisautónak. Az egyik változatnál dekorációként rajta levő “Pickford” felirat teljesen autentikus, mint a Laing is. A Pickfords szállítmányozással foglalkozott, így a korabeli fotókon is látszik, hogy volt ilyen kaliberű szállítójárműve is. Még a kocsi színe is nagyjából stimmel.